"A feszültség tapintható" a szakadék szélére került Olaszországban

A takarékoskodásban és az Olaszországra jellemző húzóágazatokban, a divatban, az acéliparban bíznak Silvio Berlusconi bukása után az olaszok. Az [origo]-nak egy olasz férfi azt mondta, Berlusconi mindenkit lejáratott, és az olasz gazdaság nehéz helyzetben van, de ez nem mérhető össze a görög válsággal. Van azért probléma bőven, az olasz hivatalokba például számolatlanul öntik a pénzt, miközben sok minden ésszerűtlenül működik.

"Hiába mondják, hogy Olaszország lehet a következő Görögország, ez nem igaz. Az olasz gazdaság sokkal jobb, mint a görög" - mondta az [origo]-nak egy Budapesten élő olasz férfi, Mario Intini még pénteken, amikor már tudni lehetett, hogy Berlusconi távozni fog. A férfi biztosan nem szomorkodva fogadta az olasz kormányfő szombati lemondását, szerinte ugyanis Berlusconi egy személyben felelős az olasz gazdasági és politikai válságért.

"Nem is olyan régen még, ha komoly dolgokról tárgyaltak az Európai Unióban, akkor Merkel és Sarkozy mellett ott volt az olasz kormányfő is. Berlusconi mostanra elvesztette a hitelét, eljátszotta a bizalmat, már a döntésekből is kihagyják. A gazdasági megítélésünkre is rossz hatással van. Most zuhannak az árfolyamok, de ha távozik, azonnal lábra fog kapni a tőzsde" - mondta.

Berlusconi mindenkit leégetett

Az elmúlt hetekben hatalmas nyomás nehezedett Olaszországra. Az olasz állampapírok hozama rekordmagasságba emelkedett, ami azt jelentette, hogy Olaszország csak olyan drágán tudott hitelhez jutni, amely már veszélyeztette a pénzügyi stabilitását, és alig tudja finanszírozni hatalmas, közel 1,5 milliárd eurós államadósságát.

A gazdasággal együtt annyira megroppant Silvio Berlusconi olasz kormányfő hatalma is, hogy az elmúlt években számos botrányt és politikai válságot átvészelő miniszterelnök múlt kedden bejelentette, lemond, ha a parlament elfogadja azt a gazdasági mentőcsomagot, amelyet az EU elvár az országtól. Az elfogadott megszorító csomagnak része a forgalmi adó növelése, a nyugdíjkorhatár felemelése, valamint különböző állami vagyonelemek eladása. Berlusconi szombaton este jelentette be, hogy távozik, amit sokan megünnepeltek Rómában.

"A hangulat várakozásteljes itt Rómában, az embereknek elegük van Berlusconiból, aki a botrányaival, sikkasztási ügyeivel nevetségessé tette az országot, és saját magát is" - írta az [origo] kérdésére egy magyar nő, aki tíz éve él olasz férjével Rómában. Katalin szerint a politikai zavarok mellett a gazdasági válság is érezhető. "A múlt hónapi római tüntetés pontosan mutatja, hogy milyen a közhangulat. Mindenki kivonult az utcára tüntetni, az általános elégedetlenség és a feszültség szinte tapintható, bár az olaszok tagadjak, hogy hasonlóan rossz helyzetbe kerültek, mint a görök" - írta.

Megünnepelték Berlusconi távozását

Olaszország helyzete a 118 százalékos GDP-arányos államadósság ellenére nagyon eltér Görögországétól. Egy esetleges olasz csőd valószínűségét jelző mutató csak 240-300 pont körüli, szemben a görög 2300 pont körüli szinttel. Olaszország speciális helyzetben van abból a szempontból is, hogy az adósság nagy részét hazai megtakarításokból fedezték, így jóval kisebb az ország külső kitettsége, mint Görögországé. Egy olasz csőd azonban megrázná egész Európát, mert az európai pénzintézetek legnagyobb arányban olasz kötvényekkel rendelkeznek.

A takarékos olaszokban bíznak

Nem látja rossznak Olaszország helyzetét Mario Intini sem. "Olaszországban erős az acél- és autóipar, a turizmus, az élelmiszeripar, és ott a divat is - az egyik legnagyobb gazdaság Európában, hiába nagy az államadósság, nem vagyunk görögök" - mondta. Az olasz gazdaság valóban erős, az EU-ban az ötödik, a világon pedig a kilencedik legnagyobb, de a növekedése (1,1 százalék 2010-ben) elmarad az eurózóna átlagától (1,7 százalék). Nem áll túl jól az olasz gazdaság a versenyképességet összehasonlító elemzésekben sem a "közepes" eredményével, és az Economist elemzése szerint is a versenyképesség elvesztése az olasz gazdaság legnagyobb problémája. Az elemzés szerint az olasz cégek viszonylag kisméretűek (az olaszok fele 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégnél dolgozik), és bár sok sikeres családi vállalkozás van köztük (mint amilyen az édesipari Ferrero), átlagosan ezek rosszabbul teljesítenek, mint a többi.

Mario Intini szerint az ország gazdasági helyzetéért, a magas államadósságért a politika felelős, az embereknek más a mentalitásuk. "A tapasztalataim szerint ha egy magyar embernek tíz eurója van, húszat költ. Az olaszok nem ilyenek, mindenki spórol, gondolnak arra, hogy megbetegedhetnek, hogy esetleg meg kell majd csináltatniuk a fogaikat, ezért takarékoskodnak. A legtöbb embernek saját lakása van, és van megtakarítása is. Nem jellemző az olaszokra, hogy jobban élnek, mint amit megengedhetnének magunknak. Persze van, aki Ferrarival jár, és hivalkodó életet folytat, de ők kevesen vannak. A legtöbb embernek Fiatja van" - mondta.

A turizmusban, a divatban és a takarékoskodó olaszokban bíznak

A férfi szerint az államadósság annak az eredménye, hogy Berlusconi mindig csak az üzleti szférának, a vállalatoknak akart kedvezni, és nem tudott mit kezdeni a pazarló közszférával. "Mindig voltak megszorítások, de ezek soha nem kényszerítették rá a közintézményeket, hogy optimalizálják a működésüket. Elküldtek egy csomó embert, de még mindig nagyon sok pénzt költenek nagyon rosszul" - mondta Mario.

Példaként elmesélte, hogy télen ügyeit intézte egy olasz hivatalban, ahol olyan meleg volt, hogy tárva-nyitva volt az összes ablak. "Ahelyett, hogy korszerűsítenék a fűtési rendszert, pazarolnak, anélkül, hogy ezt bárki ellenőrizné a kormányzattól" - mondta erre. Tipikus jelenségnek nevezte azt is, hogy Olaszországban nagyon magas a rokkantnyugdíjasok aránya, és a nyilvánvaló visszaéléseket senki nem ellenőrzi, valamint azt, hogy az olasz képviselők mandátumuk elvesztése után életük végig busás nyugdíjat kapnak akkor is, ha még fiatalok, és csak négy évig ültek a parlamentben.

Előjogok őserdeje

Olaszország működését az Economist elemzése is "az előjogok, a járadékok és az alkuk őserdejének" írta le, de Berlusconi javára írható, hogy még a gazdaságtalanul működő államgépezet ellenére sem pénzügyi okai vannak a nagy államadósságnak, a költségvetés egyenlege ugyanis a hitelek visszafizetésének költségeit leszámítva többletet mutat évek óta. Az államadósság évtizedek óta hasonlóan magas, és a finanszírozása a válságig nem is jelentett gondot. A befektetők bizalomvesztésének egyik oka politikai: a kis többséggel rendelkező kormánykoalíció többször vereséget szenvedett, ráadásul a válság alatt nem hoztak sem a gazdasági növekedés gyorsítását, sem az államadósság csökkentését célzó intézkedéseket.

"Mindegy ki jön, csak jobb lehet"

Mario Intini szerint bárki jön Berlusconi után, legyen jobb- vagy baloldali, csak jobb lehet, és abban bízik, hogy ha az ország visszaszerzi az európai közösség bizalmát, kezelni tudja a problémákat, és rohamosan javulni fog a gazdaság helyzete is.

Nem tartja tragikusnak az olasz gazdasági helyzetet a Magyarországon dolgozó olasz és olasz érdekeltségű magyar üzletembereket tömörítő Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara sem. A kamara közleménye szerint az olasz gazdaság a nagy GDP-arányos eladósodottság ellenére erős, mert korlátozottak a külföldi adósságok, más nagy gazdaságokhoz viszonyítva visszafogott a mérleg hiánya és szilárd a bankrendszer is. A takarékos olaszok a kamara szerint is erősítik az országot, kiemelték, hogy az olasz családoknak négyszer annyi megtakarításuk van, mint amennyi az olasz államadósság, és az olasz emberek sokkal kevésbé vannak eladósódva, mint akár a németek vagy az európai átlag.