Eldől, mennyire lesz erős a francia elnök

2012.06.10. 10:33

Sikerül megszereznie a többséget a francia baloldalnak a nemzetgyűlésben, vagy a most megválasztott baloldali elnöknek jobboldali kormányfővel kell majd együttműködnie - ez a tétje a vasárnap reggel kezdődött francia nemzetgyűlési választásnak. A közel 46 millió francia választópolgár a parlament mostanig jobboldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választja újra öt évre. Egy hónappal a szocialista François Hollande elnökké választása után a felmérések szerint a baloldal esélyesebb a győzelemre. Az elnök csütörtökön azt kérte a választóktól, "stabil és koherens többséget" adjanak neki a parlamentben.

Egy hónappal a baloldali François Hollande győzelmével végződő elnökválasztás után nemzetgyűlési választásokat tartanak Franciaországban. 577 körzetben összesen 6603 jelölt indul a vasárnap reggel kezdődött választáson. Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok csak egyéni jelöltekre szavazhatnak.

A biztos bejutáshoz az első fordulóban legalább ötven százalékot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6, illetve 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az idén először a valamivel több mint egymillió, külföldön élő, bejegyzett francia választópolgár is választhat magának 11 képviselőt a parlament alsóházába. Eddig csak a felsőházba küldhettek 12 szenátort.

"Semmi nem dőlt el" - írta a Libération hétvégi száma, amely szerint a parlamenti választás valójában az elnökválasztás harmadik fordulója. A baloldali lap emlékeztetett arra, hogy valamennyi felmérés szerint a baloldal fog győzni. Az alapvető kérdés inkább az, hogy a Szocialista Párt egyedül megszerzi-e az abszolút többséget, a 289 helyet, vagy pedig hagyományos szövetségeire, az új kormányban is szerepet vállaló Zöldekre és az abból kimaradt radikális és kommunista Baloldali Frontra is szüksége lesz-e a jövőben a törvényjavaslatok elfogadásához.

A Szocialista Párt a felmérések szerint a szavazatok 32, a Zöldek pártja 5-5 és fél, a Baloldali Front pedig 7,5-8 százalékra számíthat. A három pártból álló parlamenti baloldal így a szavazatok mintegy 45 százalékával a jövő vasárnapi második fordulóban 300-350 képviselői helyet szerezhet meg az 577-ből. A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP), az elnökválasztáson vereséget szenvedő Nicolas Sarkozy volt elnök pártja 33,5-35, a szélsőjobboldali Nemzeti Front pedig 15-16 százalékot érhet el.

Hollande elkerülné a jobboldali miniszterelnököt

A május 6-án elnökké választott François Hollande csütörtökön arra kérte a franciákat, hogy "széles, stabil és koherens többséget" adjanak mögé a nemzetgyűlésben azért, hogy megvalósíthassa az ígéreteit. A francia elnöki rendszerben a parlamentnek kisebb szerepe van, mint az elnöknek, de ha az ellenkező pártállású képviselők kerülnek többségbe, megnehezíthetik az elnök dolgát. A baloldalnak fontos megnyernie a nemzetgyűlési választásokat, ha el akarja kerülni, hogy François Hollande egy jobboldali miniszterelnökkel kerüljön hatalmi "társbérletbe".

"Ha a baloldal nyer, a következő öt évben semmilyen lehetőségünk nem lesz arra, hogy megakadályozzuk az őrültségeit" - fogalmazott Jean-Francois Copé, a jobbközép UMP főtitkára. Arra utalt, hogy baloldali győzelem esetén valamennyi döntéshozó intézmény szocialista irányítás alá kerül. A parlament felsőházában, a szenátusban ugyanis már tavaly ősz óta a szocialisták vannak többségben.

A szélsőbal és a szélsőjobb vezetője egymás ellen indul

Az első forduló egyik alapkérdése az alacsonyra (55-60 százalékosra) jósolt részvételi arány lesz, az ugyanis meghatározhatja a szélsőjobboldal erejét az új nemzetgyűlésben. Az elnökválasztáson 18 százalékot elérő Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Front arra számít, hogy 1986 után most először ismét küldhet képviselőket a nemzetgyűlésbe. Erre elsősorban a délkeleti és az északi országrészben van esélye, de a felmérések szerint az önálló frakcióalakításhoz szükséges 15 helyet nem fogja tudni megszerezni.

A pártelnöknek saját választókörzetében, az északi Hénin-Beaumont nevű városban egy szocialista képviselőjelölt mellett az elnökválasztáson legnagyobb ellenfelének bizonyult Jean-Luc Mélenchonnal csap össze. A Baloldali Front 11 százalékot elérő elnökjelöltje ugyanis - részben a politikai show és a média figyelmének kedvéért - a településre költözött, hogy szavai szerint "visszaállamosítsa" azt a szélsőjobboldaltól, és visszavágjon Le Pennek, amiért az elnökválasztáson elvette előle a harmadik helyet. A jobbközép kizárta az együttműködés lehetőségét a szélsőjobboldallal, de a két forduló között elképzelhető, hogy egy-egy választókörzetben helyi szinten megállapodás születik az FN és az UMP jelöltjei között.

KAPCSOLÓDÓ CIKK