A focinak jót tennének a felszabadult meleg játékosok

A homoszexualitást szemérmesen, olykor indulatosan kezelő labdarúgást felrázhatja egy kicsit, hogy az idei amszterdami melegfelvonuláson részt vett a holland szövetségi kapitány, Louis van Gaal is. A holland szövetség szerint meg is kell mutatni, hogy a focinak csak jót tesz, ha önazonos, felszabadult játékosok mennek ki a pályára.

Louis van Gaalt általában nem úgy ismerik, mint aki magában tartja a véleményét. A holland labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya markánsan fogalmaz, és makacsul ragaszkodik a nézeteihez, emellett pedig a világ egyik legjobb edzője. Így aztán az, hogy Van Gaal a Királyi Holland Labdarúgó Szövetség (KNVB) elnökével, Michael van Praaggal, valamint a válogatott több labdarúgójával együtt ott volt az augusztusi amszterdami melegfelvonuláson, egészen markáns üzenet a homoszexualitás kérdéséhez még mindig feszengve viszonyuló labdarúgásnak.

Augusztus 3-án Európa egyik legjelentősebb melegrendezvényének a fénypontja volt, amikor hetven-nyolcvan hajó, köztük a KNVB hajója, végigment az amszterdami csatornákon. A nyitottság és tolerancia témájában amúgy úttörőnek számító Hollandiában is nagy szó, hogy labdarúgók is megjelentek egy melegrendezvényen, egyrészt azért, mert egyelőre egyetlen holland játékos sem élt a coming out lehetőségével, másrészt azért, mert a homofób rigmusok nem idegenek a holland stadionok világától sem.

Louis van Gaal és a holland labdarúgók Forrás: AFP/Sander Koning

„Lassan változik minden, de valahol el kell kezdeni, nem?” – indokolta az úttörő szerepvállalását Louis van Gaal, akihez csatlakozott a holland válogatott két egykori sztárja, Ronald de Boer és Patrick Kluivert, valamint Pierre van Hooijdonk is.

Kis lépés Van Gaalnak, nagy lépés a meleg focistáknak

„A változáshoz általában kis lépések kellenek, de ez a mostani, a holland futball képviselőinek a részvétele az amszterdami melegfelvonuláson hatalmas lépés, és nagyon fontos üzenet a világnak” – mondta az Origónak Irene Hemelaar, az amszterdami Gay Pride szervezője Van Gaal és a labdarúgók szerepvállalásának a jelentőségéről.

Louis van Gaal mutatja az irányt Forrás: AFP/ANP/Vincent Jannink

A labdarúgók felvonulása a Gay Pride-on feltűnő volt ugyan, de ez csak egy eleme annak a tervnek, amelyet a holland labdarúgó-szövetség állított össze a melegek elleni diszkrimináció háttérbe szorítása érdekében. Tavaly októberben egy 11 pontból álló akciótervet mutattak be A futball mindenkié címmel. Ennek része egy reklámfilm, amely a többi között a titkolózás melletti egyik sokat ismételt érvelést próbálja megsemmisíteni: azt, hogy a nyíltan homoszexuális sportolók elsősorban az öltözőkben okoznának gondot. A kisfilmben mindenhol egy szekrénnyel maga körül közlekedő labdarúgó ugyanis azt sugallja, hogy a meleg sportolók már most ott vannak az öltözőkben, és a gondot nem ez okozza, hanem az, hogy rejtve vannak.

A holland szövetség elnöke a kluboknak azt üzente, hogy az edzőknek és a játékosoknak is tisztában kell lenniük a felelősségükkel ebben a kérdésben. „Lássuk be, nem számít, hogy homo- vagy heteroszexuális” – tért rá a lényegre Michael van Praag. A holland szövetség álláspontja szerint az egyes játékosok és a futball érdekeit is szolgálja, ha a labdarúgók – legyenek amatőrök vagy profik – bőrszíntől, fajtól, vallástól, nemtől vagy szexuális orientációtól függetlenül játszhatnak. „Azok a játékosok, akik úgy vannak jelen a pályán, hogy közben önazonosak és jól érzik magukat a bőrükben, a legjobb formájukkal tudnak hozzájárulni a csapat teljesítményéhez. A labdarúgásban ez nemcsak kívánatos, hanem abszolút szükséges is” – érvel a holland szövetség.

„Azt szeretnék, ha mindenki a maga teljességében élvezné a futballt. Mivel a homoszexualitás még mindig kényes téma a futballban, a holland szövetség fontosnak tartja, hogy legyen valami előrelépés az ügyben. A legnagyobb sportszövetségként pedig felelősséget is érzünk. Szerencsére több nagy név is csatlakozott a felvonuláshoz” – írta az Origo kérdésére a holland labdarúgó-szövetség sajtóosztálya. Hozzátették, hogy a játékosok, akik szerepet vállalnak ebben a kezdeményezésben, úgy gondolják, hogy a homoszexualitásnak nem is lenne szabad ügynek lennie a labdarúgásban.

Hangsúlyozták, hogy sem a mostani kezdeményezéssel, sem a korábban kidolgozott akciótervvel nem akarnak nyomást gyakorolni a meleg labdarúgókra, hogy egymás után vállalják fel a másságukat. Mindössze annyit szeretnének, hogy kialakuljon egy olyan környezet, amely ezt lehetővé teszi. „Vagyis elsősorban bizalomra van szükség. Hogy bízzanak abban, hogy a csapataik, az edzőik és szurkolóik nem fogják kigúnyolni őket” – írta a holland szövetség sajtóosztálya.

Megérett az idő a gesztusra

Irene Hemelaar az Origónak azt mondta, a labdarúgók részvételének a bejelentése eddig csak pozitív reakciókkal találkozott. A melegjogi aktivista már tavaly tett egy kísérletet arra, hogy a melegkérdést távolságtartással kezelő labdarúgókat is bevonja a felvonulásba és a kapcsolódó rendezvényekbe. Az ihletet a holland válogatott volt játékosa, az Ajax edzője, Frank de Boer adta, aki tavaly egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy a meleg labdarúgók általában kevésbé sportosak, mint a heteroszexuális társaik, és szerinte ezzel magyarázható, hogy a futballban kevés a homoszexuális játékos.

A holland szövetség hajója Forrás: AFP/Sander Koning

Frank de Boer szavai nagy felháborodást váltottak ki, és az edző a Twitteren próbált korrigálni: „A futball mindenkié, a melegeké is. Sajnálom ezt az egész felbolydulást. A mondatot kiragadták a szövegkörnyezetből.” A védelmére kelt az ikertestvére is, az egykor szintén válogatott Ronald de Boer, aki azt írta: „Nem tudom, hogy pontosan mi történik, de a testvéremnek semmi baja a melegekkel, és nem az a típus, aki megbántja az embereket” – írta a Twiterren.

Irene Hemelaar ezek után jónak látta, ha az egész Ajaxot meghívja a melegfelvonulásra, és bár akkor még labdarúgók nélkül zajlott a rendezvény, az országban megindult a párbeszéd a futball és a homoszexualitás kapcsolatáról.

A labdarúgók megkésett színrelépését a Gay Pride-on a csapatoknál azzal indokolták, hogy megvárnák vele a holland szövetség homofóbia-ellenes akciótervét. Ennek a részleteit tavaly októberben hozták nyilvánosságra. Idén már maga a szövetség kérte, hogy részt vehessen a felvonuláson – mondta Irene Hemelaar.

Louis van Gaal az amszterdami melegfelvonuláson Forrás: AFP/Sander Koning

Irene Hemelaar elismerte, bármennyire nagy is a jelentősége a labdarúgók megjelenésének egy melegrendezvényen, az emberek gondolkodását még ezzel sem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, az ilyen példamutató kiállásokra azonban, mint amire Louis van Gaal és a csapata vállalkozott, ennek ellenére szükség van.

„Tizenkét évvel ezelőtt Hollandia volt az első ország, amely engedélyezte a melegházasságot, és mára már a világ több országa követte a holland példát. Van egy mondásunk: ha egy bárány átmegy a hídon, a többi is követni fogja. Azt várom, hogy ez a kezdeményezés inspirálja majd a többi országot. Nyilván ez a fajta emancipáció is különböző tempóban valósul meg az egyes országokban, de ha modernek és nyitottak akarnak lenni a sokszínűségre, akkor remélem, hogy a kezdeményezésünk inspiráló lesz majd ezen az úton” – mondta az Origónak Irene Hemelaar.

A holland dominó

Az amszterdami Gay Pride már 2009-ben is áttört egy korlátot. Akkor homoszexuális katonák vettek részt először a felvonuláson, mégpedig egyenruhában, a holland védelmi minisztérium jóváhagyásával és támogatásával.

Arra a kérdésre, hogy Európában melyik országban látja a legtöbb esélyt arra, hogy kövessék a holland példát, Irene Hemelaar Németországot említette. A Spiegel című lap már át is vette a kezdeményezést, sürgetve a német labdarúgó-szövetséget, hogy Louis van Gaal után valljon színt. „A hollandok már megint gyorsabbak voltak” – írja a német lap utalva arra, hogy a holland szövetség nemcsak elkészítette az akciótervet a homofóbia ellen, hanem már elkezdte megvalósítani a gyakorlatban is.

Hogy mit veszít a német futball a melegek rejtőzködése miatt, azt talán Mario Gomez foglalta össze a legtalálóbban. A válogatott csatára azt mondta, a homoszexualitásukat nyíltan vállaló labdarúgók sokkal felszabadultabban játszanának.

Noha Angela Merkel tavaly maga biztatta a meleg futballistákat, hogy nyugodtan lépjenek ki a nyilvánosság elé, a tömeges coming out elmaradt. "Akinek van elég ereje és bátorsága, annak tudnia kell, hogy olyan országban él, ahol nem kell félnie a kitárulkozástól" – mondta a német kancellár, de az érintettek a jelek szerint inkább a német válogatott csapatkapitányának, Philipp Lahmnak a tanácsát fogadják meg, aki életrajzi könyvében arra figyelmeztette a meleg focistákat, hogy eszükbe se jusson vállalni a homoszexualitásukat, mert úgy járhatnak, mint a brit Justin Fashanu, az első labdarúgó, aki még karrierje idején jelentette be, hogy meleg, nem bírta azonban a nyomást, és 1998-ban, 37 évesen öngyilkos lett.

A Német Labdarúgó Szövetség eddig egy harmincoldalas brosúrát tud felmutatni, amelyen tíz hosszú hónapig dolgozott egy bizottság. Ebben iránymutatást ad a kluboknak, hogy miként kezeljék a labdarúgók coming outját, egyelőre azonban nem igazán akadnak esetek, amelyeket kezelni kellene.

Ennek ellenére Németországban is vannak jelei az apró lépéseknek. A másodosztályban játszó hamburgi St. Pauli csapata például úgy döntött, hogy a homofóbia és a diszkrimináció elleni harc szimbólumaként a klub épületénél állandóan lobogni fog a szivárványos zászló.

A csapatnál nem minden előzmény nélküli ez a gesztus. „Az FC St. Paulinál már hagyománya van az olyan értékek nyilvános képviseletének, mint a tolerancia és a sokszínűség. 1991-ben a St. Pauli volt az első klub, amelyik hivatalos házszabályban tiltotta be az idegengyűlölő, szexista és rasszista rigmusok skandálását a stadionokban“ – írta kérdésünkre a csapat sajtóosztálya. Hogy mire van szükség a változáshoz? A St. Pauli szerint bátorságra, mindenekelőtt a társadalom részéről.

Korábbi cikkünket a meleg focisták rejtőzködéséről itt olvashatja.