A levelet, amelyet az egyik később kiszabadult fogoly vetett papírra, szülei hozták nyilvánosságra a Facebookon. Ebben az újságíró a testvéreivel kapcsolatos gyerekkori emlékeiről beszél, és arra kéri nagymamáját, hogy ne felejtse el bevenni a gyógyszereit, ne hagyja abba a táncot illetve sétáljon.
A családommal és a barátaimmal álmodom. Ez egy másik világba röpít, és boldogság tölti meg a szívemet
– ecseteli a brutálisan kivégzett amerikai férfi. James Foley részletesen beszámol arról is, milyen játékokkal és kiselőadásokkal ütötték el a rabságban eltelt időt.
18-an voltak egy cellában, és hosszas eszmecseréket folytattak filmekről, sportról, jelentéktelen apróságokról. A cellában található hulladékokból, törmelékekből készítettek játékokat maguknak. Ezekkel játszottak rizikót, sakkot, dámajátékot. Komplett bajnokságokat szerveztek és napokat töltöttek azzal, hogy felkészüljenek a következő napi játékra vagy előadásra.
"Voltak elgyöngült napjaim, és olyanok is, amikor erősebb voltam. Nagyon hálásak voltunk, amikor valakit kiszabadítottak, de nagyon vágytuk a saját szabadságunkat."
James Foley azt kérte szüleitől, hogy legyenek nagyon erősek. „Amikor imádkozom, akkor úgy érzem, mintha megérintenélek benneteket a sötétben” – üzeni a kivégzett amerikai.