Az NBC News beszámolója szerint New Yorkban ezernél több tüntető vonult végig Alsó-Manhattanen és a Times Square-en, a kaliforniai Oaklandben ötszáz tiltakozó zárt el egy autópályát. Megrongáltak egy rendőrautót, betörték egy bank ablakát, több embert őrizetbe is vettek.
Seattle belvárosában több száz ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a döntés ellen. A Seattle Times jelentése szerint a tiltakozás itt is erőszakba torkollott, a tüntetők pirotechnikai eszközöket, köveket és konzerveket hajigáltak. A rendőrök borsspray-vel és hanggránátokkal próbálták szétoszlatni a tömeget.
Tiltakozó megmozdulások voltak Philadelphiában, Houstonban, Los Angelesben és Chicagóban is, ahol kifosztottak egy húsboltot.
A nagyesküdtszék határozatának ismertetése nyomán tüntetők Fergusonban megdobálták a rendőröket, több járőrkocsit és épületet felgyújtottak, fosztogattak. A rendfenntartó erők könnygázt vetettek be, és páncélozott járművekkel megerősített, jelentős erőket vontak össze. A St. Louis-i repülőteret lezárták, Ferguson légterében ideiglenes repülési tilalmat rendeltek el.
A CNN hírtelevízió a helyszínről tudósítva arról számolt be, hogy a városban legalább 15 lövés dörrent, a rendőrfőnök azonban azt állította, hogy ő legalább 150-et hallott. 29 embert vettek őrizetbe, a rendőrök nem használtak fegyvert.
John Belmar St. Louis megyei rendőrfőnök arról számolt be, hogy sem rendőr, sem tüntető nem sérült meg komolyabban.
Jay Nixon kormányzó már a múlt héten szükségállapotot hirdetett, és mozgósította a Nemzeti Gárdát, amelynek egységei megerősítették több létesítmény őrizetét. A döntés bejelentése után a kormányzó további erősítést rendelt a városba.
A fergusoni iskolák egy részében korábban megkezdték a hálaadásnapi tanítási szünetet, sok üzlet kirakatait elővigyázatosságból bedeszkázták.
Barack Obama elnök a döntés után – miként azt megelőzően többször is – televíziós beszédben a tiltakozókat békés reagálásra, a rendőröket pedig önmérsékletre szólította fel. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok jogállamiságra épülő ország, ezért el kell fogadni a határozatot.
Szerinte ugyanakkor az ügy rávilágított olyan, a faji megkülönböztetés korszakából örökölt problémákra, így a közösségek és a bűnüldözők közötti bizalmatlanságra, amelyeket orvosolni kell.
Michael Brown szülei a döntés nyomán „mélységes csalódásuknak” adtak hangot. Azt megelőzően arra kérték a tüntetőket, hogy a nagyesküdtszék döntése után négy és fél perccel emlékezzenek meg arról a négy és fél óráról, amikor fiúk holtteste mindenki szeme láttára az utcán hevert. (Igazságügyi szakértői vélemény szerint a holttestet a helyszíni szemle elvégzéséig a rendőrök nem szállíthatták el.)
A 9 fehér és 3 afroamerikai tagból álló nagyesküdtszék több mint három hónapon át hallgatott meg tanúkat, és mérlegelt bizonyítékokat annak érdekében, hogy megpróbálja rekonstruálni, mi is történt augusztus 9-én, amikor a járőrkocsival közlekedő Wilson az utcán megállította Brownt és egy társát. Abban mindkét fél egyetértett, hogy a rendőrautónál dulakodás tört ki a rendőr és a fiatalember között, amelynek végén Wilson fegyverhasználathoz folyamodott. Brown ezt követően eltávolodott a járműtől.
Az ezután történtekkel kapcsolatban azonban a két fél egymásnak ellentmondó verziók mellett állt ki. A Brown család azt állította, hogy a fiú megadásból felemelte a kezét, a rendőrök és a patológusok szerint viszont valószínűleg támadólag közeledett a rendőr felé. A nagyesküdtszék a három halottkémi vizsgálat és a tárgyi bizonyítékok alapján az utóbbi változatnak adott hitelt.
Bár a nagyesküdtszék zárt ajtók mögött végzi a munkáját, ebben az esetben azonban példa nélküli módon nyilvánosságra hozták a Darren Wilson vallomásának jegyzőkönyvét: 24 kötetnyi anyagot. A rendőrt augusztus 20. és november 21. között 23 alkalommal hallgatták meg.
A CNN munkatársai végigrágják magukat az egész szövegen, és folyamatosan felteszik a hírtelevízió honlapjára, mit tudtak meg belőle.
Mint kiderült, Wilson korábban soha nem használta szolgálat közben a fegyverét, és úgy érezte, hogy ellenséges környezetben volt a történtek idején, mert azon a környéken sok az utcai banda és jelentős a bűnözés.
Azt vallotta, hogy le akarta tartóztatni a fiatalembert, miután azonosította őt, mint egy bolti lopás gyanúsítottját. Erősítést kért, és annak megérkeztéig csak szemmel akarta tartani Brownt. A fiú azonban belevágott az arcába, és ő féltette az életét.
Összesen 12 lövés érte Brownt. Wilson kétszer akkor lőtt, amikor még az autóban ült, és dulakodtak, majd három sorozatot adott le akkor, miközben üldözte a fiút, majd távolodott tőle. Megerősítette, hogy Sig Sauer .40-ese 13 golyót tartalmaz; egyet megtaláltak a fegyverben.
A rendőr azt vallotta, hogy Brown visszafordult, ő pedig hiába lőtt rá, a fiú tovább közeledett felé. „Ahogy jön, szólok neki, többször is felszólítom, hogy feküdjön a földre, de nem engedelmeskedik. Kilövök rá egy sorozatot. Nem tudom, hány lövést, csak azt tudom, hogy lövök. Tudom, hogy nem mindegyik találta el… de legalább egy biztosan, mert láttam, hogy összerándul a teste” – mondta az esküdtszék előtt, hozzátéve, hogy Brownt ez sem lassította le.
Wilson azt is vallotta, hogy miközben feléje szaladt, a fiú az inge alá, a nadrágja derekához nyúlt.
Mint kiderült, a helyszínelés során botrányos hanyagságokat követtek el. A patológiai helyszínelő például nem készített sem fényképeket, mert a gépében lemerültek az elemek, és nem pedig méréseket, mert „nem nem volt rájuk szükség”.
„Világos volt, mi történt, a helyszín önmagáért beszélt. Valaki lelőtt valakit. Nem volt kérdés, milyen távolságból érkeztek a lövések, vagy ilyesmi” – mondta a helyszínelő, akinek a nevét besatírozták a dokumentumon.