Az Arszenyij Jacenyuk vezette Népfront párti politikus vetette fel azt a kompromisszumos megoldást mely alapján a kárpátaljai magyar iskolások végre olyan módszer szerint tanulhatják a jövőben az ukrán nyelvet, ami eredményre is vezet.
Lilija Hrinevicset az Ukrajnában külső független tesztelésnek nevezett emelt szinttű érettségi siralmas eredményei döbbentették rá, hogy a Kárpátalján élő magyarok és románok a szlávtól teljesen eltérő népcsoporthoz tartoznak, ezért számukra
az ukránt nem második anyanyelvként kellene tanítani.
A Legfelső Tanács tudományügyi és közoktatási állandó bizottságának elnöke azt javasolja, hogy az Ukrajában élő kisebbségeknek államnyelvként oktassák az ukránt. Az alapvető különbséget az jelenti, hogy a kárpátaljai magyar iskolások a jövőben az idegen nyelv oktatási módszerével tanulják a hivatalos nyelvet. Ezt az ukrajnai magyar érdekvédő szervezetek már a kezdetek óta szorgalmazzák, az ukrán nemzeti erők azonban eddig hallani sem akartak arról, hogy az államnyelvet idegen (ukrán szóhasználat szerint "külföldi") nyelvként kezeljék bármilyen szinten.
Az emelt szinttű érettségi intézményének ukrajnai bevezetése óta a nemzeti kisebbségekhez tartozó iskolásokkal szemben a közoktatás ugyanolyan követelményeket támaszt, mint az ukrán ajkú diákokkal szemben. A magyar érettségizők zöme ily módon szinte törvényszerűen alulmarad ezen a téren, és ezáltal
mesterségesen megfosztatnak a főiskolai szinttű továbbtanulás lehetőségétől.
Lilija Hirinevics alternatív javaslata remélhetőleg orvosolhatja ezt az Ukrajna függetlenné válása óta fennálló, több mint két évtizedes problémát.