Flamand és iszlamista radikálisok a szomszédban
Brüsszel, 2015. november 23.
Belga rendőrök terroristákat keresve razziát tartanak Brüsszel Molenbeek negyedében 2015. november 22-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Brüsszel egyik kerületének a neve összeforrt a terrorizmussal, pedig az ország északi részéről majdnem ugyanannyian mentek Szíriába harcolni, mint a fővárosból. Ezekben a körzetekben nagyon erős a jobboldali Új Flamand Szövetség.
Belgiumban összesen 464 olyan embert tartanak nyilván, akik harcoltak, vagy jelenleg is harcolnak Szíriában. Ők a belga állampolgársággal rendelkező muszlim radikálisok. Közülük 215-en laknak Brüsszelben, Belgium fővárosában.
Majdnem ugyanennyien, 195-en élnek közülük az ország északi részén, a
flamandok lakta területeken.
A déli, francia nyelvű Vallóniából viszont csak 46-an mentek Szíriába harcolni - írja a Politico.
Érdemes ránézni a választási térképre. Legutóbb, a 2014-es képviselőválasztáson, az ország északi felén tarolt az Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű párt (a térképen sárgával jelölve). A vallon vidékeken a szocialisták (bordó), a konzervatív liberálisok (sötétkék) és a humanisták (narancssárga) kaptak nagy többséget.
Az északi részeken megerősödő Új Flamand Szövetség egy viszonylag fiatal párt Belgiumban. A formáció önmagát flamand nacionalista pártnak nevezi, honlapjukon azt állítják, hogy ők egy modern, jövőbe tekintő verzióját képviselik ennek a politikai irányvonalnak. A párt elnökét, Bart De Wevert "Mr. Jobb" névvel is illették már. A francia szélsőjobb megerősödését hozó francia választás után a belga politikus nem is titkolta örömét.
Elszívták a szavazatokat
Az N-VA sok szavazót szívott el az utóbbi években a nyíltan idegen- és muzulmánellenes Flamand Érdek nevű párttól, így alakíthatta meg a legutóbbi választás után a belga parlament alsóházának legnagyobb frakcióját. Összesen 33 képviselőjük ül a parlamentben, miután
a voksok 20,4 százalékát szerezték meg.
A második helyezett szocialisták 23 képviselőt küldhettek az alsóházba a szavazatok 11,7 százalékának megszerzésével. Az N-VA a liberális konzervatívokkal lépett koalícióra - nekik 20 helyük van a parlamentben, a szavazók 9,6 százaléka voksolt rájuk.
Kezelésbe vették
Az elnök, De Wever Antwerpen polgármestereként építette fel politikai karrierjét. 2013 januárjában foglalta el székét a városvezetői poszton, és szinte azonnal rendpárti intézkedéseket vezetett be. Zéró toleranciát hirdetett a kisebb bűncselekmények elkövetőivel szemben, fellépett a "közösségellenesen viselkedőkkel" ellen. Harcot hirdetett a radikális iszlám eszmék térnyerése ellen is.
Kezelésbe vettük őket"
- mondta egy televíziós interjúban.
A rendőrségen belül létrehoztak egy speciális egységet, amelynek feladata az iszlám közösség megfigyelése lett. "Az utcán tengődő fiatalokat
rendszeresen meglátogatják embereink,
hogy eltántorítsák őket a radikalizálódástól."
Azután, hogy a 2014-es választásokat megnyerték, és a francia területeken erős konzervatív liberálisokkal kötöttek koalíciót, az N-VA politikusai mindent megtesznek, hogy
módszereiket egész Belgiumban bevezessék.
A belügyminiszter, Jan Jambon már a tavaly november 13-i párizsi terrortámadások után azt nyilatkozta, hogy "megtisztítja" Brüsszel Molenbeek nevű kerületét. A terroristák ott tervezték meg a párizsi merényleteket, és a lövöldözés és a robbantások napján innen indultak a francia fővárosba - a hírhedt brüsszeli kerületet az Origo tudósítója is meglátogatta.
Aggályok nélkül
Jan Jambon szerint az adatvédelmi aggályokat félretéve utasnyilvántartási rendszert kell bevezetni Belgiumban. A politikus egyesíteni akarja a főváros rendőrségi körzeteit is. "Brüsszel egy viszonylag kicsi város, 1,2 millió lakossal. Van hat darab rendőrségi körzetünk a fővárosban. New Yorknak 11 millió lakosa van. Tudják, hány darab rendőri körzet működik a városban? Egy!"
Bart De Wever pedig nemrég azt is bedobta, hogy a szövetségi parlament felsőházától, a szenátustól kellene pénzt elvenni, hogy abból a titkosszolgálatokat erősítsék meg.
Ellenfelük félrekezelt
Az N-VA politikusai a párizsi merényletek után azonnal elkezdték támadni fő ellenfelüket. A szocialistákat azzal vádolták, hogy húsz év semmittevése vezetett az iszlám radikálisok megerősödéséhez.
Molenbeek korábbi polgármesterét, a francia anyanyelvű szocialista Philippe Moureaux-t is azzal támadták, hogy "félrekezelte" a kerület közösségét.
Piti bűnözőkből terroristák
Ám a számok azt mutatják, hogy a legveszélyesebb, Szíriában esetleg terroristakiképzést kapott radikálisok a jobboldali pártok bázisának számító flamand területeken is élnek.
Ráadásul az is többször kiderült már, hogy a terrorista fiatalok először
a börtönben kerültek kapcsolatba a radikális iszlámmal.
A Charlie Hebdo elleni támadás elkövetői is kisebb súlyú bűncselekményekért kerültek először rács mögé. A párizsi terrortámadások még szökésben lévő elkövetőjét, Salah Abdeslamot először 21 évesen tartóztatta le a rendőrség Belgiumban, mert betört egy garázsba. A Nature honlapján olvasható elemzés szerint a terrorizmust a börtönök etetik.
Azt ugyan még nem bizonyították, hogy közvetlen összefüggés lenne a például Antwerpenben is alkalmazott rendpárti módszerek - a "zéró tolerancia" bevezetése - és a fiatal muzulmánok radikalizálódása között, ám Carl Devos, a genti egyetem politikatudományi professzora úgy látja, hogy rövid távon még tovább nőhet az N-VA népszerűsége, ha
eredményeket mutatnak fel a terrorizmus elleni harcban.
A párt számára kényelmetlennek tűnő adatokat az antwerpeni terroristák számáról egyébként maga az N-VA-tag belügyminiszter hozta nyilvánosságra. A parlamentben egy párttársa kérdezett rá a Szíriában harcolók számára, tehát nem tudta elkerülni a válaszadást.