Aláírták a koalíciós megállapodást Izraelben

2016.05.25. 12:06

Aláírták Izraelben a koalíciós megállapodást a Jiszráél Béténu (Izrael a Hazánk) pártnak a kormánykoalícióhoz történő csatlakozásáról, a megegyezés részeként a pártot vezető Avigdor Liberman lesz Izrael új védelmi minisztere.

Miután szerdára virradó éjjel az utolsó vitás kérdésekről is megállapodásra jutott egymással a jobboldali Likud pártot vezető Benjamin Netanjahu miniszterelnök, Móse Kahlón pénzügyminiszter és Avigdor Liberman, így végül majdnem egy hétig tartó, többször zsákutcába jutott tárgyalássorozatot követően megszületett az alku a csatlakozás feltételeiről a Likud és az attól jobbra álló Jiszráél Béténu között.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a jobbközép Likud párt vezetője és Reuven Rivlin izraeli államelnök kezet fog, miután Rivlin Netanjahut kérte fel új, negyedik kormánya megalakítására márciusbanForrás: MTI/EPA/Jim Hollander

Előzőleg heteken át a Likud és a baloldali Cionista Tábor színfalak mögötti tárgyalásairól tudósított a helyi média, mígnem

Liberman váratlanul bejelentette, hogy bizonyos feltételekkel kész csatlakozni a kormányhoz.

Az új koalíció az eddigi hatvanegy helyett hatvanhat képviselőre támaszkodhat a százhúsz tagú kneszetben. A megállapodás nyomán Liberman lesz Izrael új védelmi minisztere, a szintén a Jiszráél Béténuhoz tartozó Szofa Landver pedig a bevándorlók ügyeivel foglalkozó tárcát kapta meg.

A legnagyobb vitát a koalíciós tárgyalásokon a nyugdíjreform kérdése okozta,

ugyanis Liberman a pártja a volt Szovjetunióból érkezett, jelenleg mintegy nyolcszázezer fős szavazótábora érdekében az életük negyvenes, ötvenes éveiben Izraelben letelepedettek öregkori juttatásainak megemelését akarta, mert azok hátrányos helyzetbe kerültek az Izraelben születettekhez  vagy a fiatalabb korukban érkezettekhez képest, hiszen mindössze két-három évtizedes helyi munkaviszonyt tudnak felmutatni.

Kahlón ezt a törvény előtti egyenlőség elvének megsértéseként elutasította, és nem volt hajlandó pénzforrásokat biztosítani külön e csoport számára. Az egyezmény szerint végül 1,4 milliárd sékelt (mintegy százmilliárd forintot) különítettek el egy olyan nyugdíjreformra, amely nem csupán az orosz ajkú bevándoroltak, hanem minden kisnyugdíjas helyzetét javítja.

Liberman eredetileg ennek az összegnek a dupláját követelte.

A volt Szovjetunióból érkezett nyugdíjasok ügye előkerült a legutóbbi moszkvai Putyin–Netanjahu-csúcstalálkozón is, miután komoly társadalmi feszültségeket okoz nemcsak az idősebbek, hanem a középgeneráció körében is, akiknek megélhetési nehézségeket okoz szüleik támogatása, miközben

"többgenerációs izraeli" kortársaik általában éppen szüleik segítségével tudnak például lakást vásárolni.

Kompromisszumos megoldás született a Jiszráél Béténu párt másik fő követelése, a terroristákra kiróható halálbüntetés ügyében is. Az egyezmény szerint a katonai bíróságokon eddig csak egyhangú határozattal lehetett halálbüntetést kiszabni, de ezentúl elég lesz a bírák többségének szavazata is ehhez az ítélethez. Halálbüntetés továbbra is csakis az elsősorban palesztinok ügyeivel foglalkozó katonai bíróságokon adható.

Avigdor Liberman és Benjamin Netanjahu az utóbbi két évben számos alkalommal kemény jelzőkkel illette egymást, miután a 2014. nyári, a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász szervezet elleni Erős Szikla hadművelet idején megromlott a kapcsolatuk, mert Liberman keményebb fellépést sürgetett a Hamásszal szemben. A koalíciós megállapodás szerdai aláírásán fátylat borítottak a múltra, mindketten elnézést kértek a súlyos kifejezésekért, és kifejezték szándékukat a barátságos hangnemben történő jövőbeli együttműködésre.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK