Megadta az elvi támogatást a brit parlament a Brexit-menetrendhez

A monitor displays news at the Euronext Stock Exchange in Amsterdam, on June 24, 2016 after the result of Britain's in-out referendum on EU membership, as Britain voted to leave the European Union. Disbelief and shock hit financial trading rooms on June 24 as Britain voted to leave the European Union in a decision that sparked upheaval across international markets. The pound collapsed to a 31-year low and there was pandemonium on currency, equity and oil markets fuelling a wave of global uncertainty. / AFP PHOTO / ANP / Koen van Weel / Netherlands OUT

Elvi támogatását adta a brit parlament az EU-tagság megszüntetéséhez vezető folyamat elindítására. A tervek szerint a kormány a jövő év első felében aktiválja az 50. cikkelyt, ami szabályozza a kilépést.

Nagy többséggel elvi támogatását adta a brit parlament szerdán ahhoz a menetrendhez, amelyet a konzervatív párti kormány dolgozott ki a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindítására.

Június 23-án a britek a kilépés mellett szavaztak Forrás: AFP/Koen Van Weel

A kormány az ellenzékkel kötött kompromisszum jegyében vállalta, hogy a folyamat elindítása előtt a törvényhozás elé terjeszt egy ismertetőt arról, hogy milyen stratégiát kíván folytatni a kilépési tárgyalásokon.

Ígéretet akartak

A londoni alsóház szerdán a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére tartott vitanapot és szavazást a kérdésekben.

A voksolás azonban jelképes jelentőségű, nincs semmiféle kötelező erejű jogi következménye.

A Munkáspárt célja az volt, hogy ígéretet csiholjon ki a kormányból a tárgyalási stratégia ismertetésére még azelőtt, hogy London aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely szabályozza - és aktiválása hivatalosan el is indítja - a kilépési folyamatot.

Tiszteletben tartják a menetrendet

Theresa May brit miniszterelnök a parlamenti erőviszonyokat felmérve beleegyezett a Labour követelésébe - amelyet számos konzervatív képviselő is támogatott -, de ennek fejében azt kérte, hogy a parlament támogassa az 50. cikkely aktiválására kidolgozott menetrendet.

A tervek szerint a brit kormány az idén már nem, de

a jövő év első negyedének végéig aktiválja a cikkelyt.

A szerdán késő este nagy többséggel elfogadott kompromisszumos határozat úgy fogalmaz, hogy a parlament "tiszteletben tartja" ezt a menetrendet, ha a kormány még a cikkely aktiválása előtt beterjeszti tárgyalási stratégiáját.

Elvi aktus

A kormány azonban ennek a feltételnek az elfogadásán túl

semmiféle tartalmi ígéretet nem tett arra, hogy a stratégia ismertetőjében mi szerepel majd,

és változatlanul érvényes az a hivatalos álláspont, hogy a kormány a kilépési tárgyalások hivatalos megkezdése előtt nem fedi fel nyilvánosan és részletesen a kilépési folyamat évei alatt általa követni kívánt tárgyalási stratégiát.

A brit legfelsőbb bíróság ezen a héten tart négynapos tárgyalást annak eldöntésére, hogy a kormánynak kell-e kérnie a parlament előzetes jóváhagyását a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához, de a képviselők szerda este nem e konkrét jóváhagyást szavazták meg, kizárólag egy elvi jelentőségű alsóházi aktusról van szó.

May saját hatáskörének tekinti

Ha a legfelsőbb bíróság januárra várható végzésében kimondja, hogy az 50. cikkely aktiválásához kell a brit parlament előzetes jóváhagyása, akkor a kormánynak nagy valószínűséggel törvénytervezetet kell erről beterjesztenie, amelyről az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is szavazni kell majd.

Ennek a voksolásnak lenne kötelező erejű törvényi következménye.

Theresa May miniszterelnök álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és ehhez a döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás, miután az EU-tagságról június 23-án rendezett népszavazáson a résztvevők többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.