London, 2018. január 11.
2017. május 19-én Ecuador londoni nagykövetségének erkélyén készített kép Julian Assange-ról, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál ausztrál alapítójáról, aki 2012 júniusától rejtőzködik a dél-amerikai ország londoni külképviseletén, mert attól tart, a brit hatóságok kiadnák őt az Egyesült Államoknak. Az ecuadori külügyminiszter 2018. január 11-én közölte, hogy hazája állampolgárságot adott Assange-nak. (MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)
Vágólapra másolva!
Julian Assange, a WikiLeaks alapítója szerint Ecuador el akarja venni politikai menedékjogát, hogy kiadhassa őt az Egyesült Államoknak.
A 2012 óta a latin-amerikai állam londoni nagykövetségén tartózkodó Assange telekonferencián beszélt hétfőn egy quitói bíróságon folyó meghallgatáson. Assange ügyvédjei útján indított keresetet az ecuadori kormány ellen, mert az szerinte
megsérti alapvető szabadságjogait
azoknak a feltételeknek a megszabásával, amelyek az ecuadori diplomáciai képviselet területén szabályozzák a tartózkodását.
Karina Martinez bíró a nap folyamán megalapozatlannak ítélte, és elutasította Assange keresetét. A kormány ügyvédje visszautasította a WikiLeaks-alapító állítását, mondván a házirend a békés egymás mellett élést biztosítja egy olyan kis területen, mint a nagykövetség.
Egy ecuadori tisztségviselő mindemellett megerősítette, hogy Assange azzal a feltétellel maradhat belátása szerint a diplomáciai képviseleten, hogy tartja magát a számára meghatározott szabályokhoz. Ecuador új házirendet szabott Assange-nak, amelyben óva intették a politikai megnyilvánulásoktól a világhálón, illetve utasították, hogy takarítsa ki a fürdőszobáját, és viselje jobban gondját macskájának, különben elveszik tőle. A szabályzat ezen felül olyan rendelkezéseket is tartalmaz, hogy ki kell fizetnie telefonszámláját és gyógyszereit.
Assange Ecuador londoni nagykövetségén Forrás: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
A meghallgatáson Assange azt állította: ezek a szabályok arra utalnak, hogy Ecuador ki akarja tenni őt a nagykövetségéről. Mint mondta, Lenín Moreno ecuadori elnök már el is döntötte, hogy elveszi politikai menedékjogát, de egyelőre hivatalosan nem adott utasítást erre.
Az ecuadori államot képviselő ügyvéd ezen a ponton félbeszakította Assange beszédét, és felszólította, hogy tartózkodjon a politikai megnyilvánulásoktól. A diplomáciai képviseletnek az új házirenddel is éppen az volt a célja, hogy elejét vegye annak, hogy Assange beavatkozzon Ecuador külkapcsolataiba.
A jogász a múlt héten újságíróknak azt mondta, hogy
az új szabályok betartása esetén Assange a diplomáciai képviselet vendége maradhat.
Nagy-Britannia augusztusban biztosította Ecuadort afelől, hogy amennyiben Assange elhagyná a nagykövetséget, nem fogja kiadni az Egyesült Államoknak.
José Valencia ecuadori külügyminiszter felhagyva korábbi gyakorlatával, hogy a fenntartja a párbeszédet a brit hatóságokkal Assange ügyében, a Reuters hírügynökségnek a múlt héten azt mondta: a quitói kormány nem támogatja többé Assange-t és Ecuador frusztrált a bírósági ügy miatt.
Ecuador az után részesítette védelemben Assange-t 2012-ben, hogy Svédországban nemi erőszak miatt vádat emeltek ellene. Assange, aki tagadta a vádat, attól tartott, hogy Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak amiatt, hogy 2010. november 28-ától titkos katonai és diplomáciai iratok ezreit szivárogtatta ki az általa alapított portálon. Emiatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.
Assange 2017. december 12-én megkapta az ecuadori állampolgárságot. Svédországban időközben megszüntették ellene az eljárást, mégis attól tart, hogy a brit hatóságok Washingtonba szállítják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
