Komoly vetélytársat kaphat a nyugati világrend

(180726) -- JOHANNESBURG, July 26, 2018 (Xinhua) -- Chinese President Xi Jinping (2nd L), Brazilian President Michel Temer (1st R), Russian President Vladimir Putin (2nd R), Indian Prime Minister Narendra Modi (1st L) and South African President Cyril Ramaphosa pose for a group photo during the Plenary Session of the 10th BRICS summit in Johannesburg, South Africa, July 26, 2018. (Xinhua/Xie Huanchi) (lmm)

A terrorizmus elleni küzdelem, a negyedik ipari forradalom kihívásai, valamint a nemzetközi rendszer egyensúlytalanságai álltak a tízedik BRICS-csúcstálkozó középpontjában. A hazai nyilvánosságban méltatlanul keveset beszélünk Brazília, Oroszország, Kína, India és Dél-Afrika egyre fontosabb összefogásáról, pedig a következő években meghatározó szerepet tölthet be ez az új szövetség, ha sikerül még több fejlődő országot maguk mellé állítaniuk.

2018. július 25- 27. között Dél-Afrikában, Johannesburgban tartották a BRICS tagországok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) vezetőinek 10. csúcstalálkozóját. Az eseményen Hszi csi-Ping kínai államelnök mellett Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök, Michel Temer brazil elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök vett részt. A BRICS Plus együttműködési koncepció keretein belül pedig több fejlődő ország vezetője is képviselte hazáját (Törökország, Argentína, Namíbia, Jamaica, Egyiptom és mások).

Több kérdésben nagy egység van a BRICS-országok vezetőinek körében, így egyre nagyobb a súlya a szövetségnek Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Xie Huanchi

Majdnem minden második ember ott él

A BRICS országai jelenleg a világ GDP-jének a 27 százalékát adják, a világ szárazföldi területének a 26 százalékát foglalják magában és a Föld lakosságának majdnem fele, 42 százaléka az öt ország lakója, így

az egymás megsegítésének és támogatásának valóban több szerep juthat, mint valaha.

Amikor a BRICS kezdeményezés 2005-ben indult Szentpéterváron Kína, India és Oroszország találkozójával, más szelek fújtak a világgazdaságban és a világpolitikában. Az első években a BRICS így inkább egy érdekes, a fejlődő országokat koordináló klub volt, céljai az elmúlt években kezdenek kikristályosodni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélt az Afrikához való közeledésről is Forrás: Sputnik/Aleksey Nikolskyi

A találkozó legfontosabb megállapításai és eseményei a következők voltak:

• Vlagyimir Putyin szerint a nemzetközi valutarendszer politikai viták része lett, ez pedig elkerülhetetlenül károkat okoz majd az amerikai valutának.
• Oroszország számára a csoport többi tagjának a támogatása és közös külpolitikai irány kidolgozása volt nagyon fontos.
• Az Orosz Állami vasutak (RZsD) szintén képviseltette magát a fórumon, és több fontos infrastrukturális projektben kaphat szerepet Afrikában és Ázsiában.
• Oroszország egymilliárd dollár kölcsönt kap infrastrukturális projektekre a BRICS új befektetési bankjától.
• Putyin bejelentette – hamarosan Oroszország–Afrika csúcs várható.
• Hszi csi-Ping kínai elnök elmondott beszédének a Víziók gyakorlati megvalósítása címet adta. A kínai elnök szerint a folyamatos geopolitikai konfliktusok kirobbantása, valamint a protekcionizmus és az unilateralizmus eszkalálódása közvetlen hatással van a fejlődő országokra és a feltörekvő gazdaságokra.
• Michel Temer brazil elnök kiemelte, hogy a BRICS versenyképességének záloga a nagyobb mértékű kereskedelem és a technológiai fejlődés iránti nyitottság.
• Cyril Ramaphosa szerint fontos az inkluzív növekedés, a negyedik ipari forradalom lehetőségeinek kihasználása.
• A csúcstalálkozó meghívott vendégeként Recep Tayyip Erdogan török elnök felvetette Törökország esetleges jövőbeli csatlakozását a BRICS-hez.
• Narendra Modi indiai miniszterelnök a multilateralizmus, a nemzetközi kereskedelem és a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett állt ki.
• India számára a határon átnyúló terrorizmus megakadályozása kulcsfontosságú kérdés. Modi a negyedik ipari forradalom kapcsán nemcsak a lehetőségekre, de a veszélyekre is figyelmeztetett.

Újabb forradalom zajlik

Külön érdemes kiemelni a kínai elnök beszédét, aki szerint napjainkban egy újabb forradalmat tapasztalunk a tudomány, technológia és az ipar területén, ami hatókörét tekintve nagyobb és mélyebb, mint az előzőek.

Ugyanis az áttörések gyorsan és egymás után zajlanak a legfejlettebb technológiákkal kiegészülve, mint a »big data« és a mesterséges intelligencia. Legnagyobb hatása nem csak az, hogy rövid idő leforgása alatt új technológiák, üzleti modellek és iparágak fejlődnek, hanem ezáltal az országok érdekei és jövője olyan mértékben fonódott össze, mint amilyenre korábban még soha nem volt példa.

Narendra Modi, India elnöke számára fontos volt a terrorizmus elleni minél erőteljesebb fellépés Forrás: AFP/Mike Hutchings

India szempontjából a legfontosabb téma a globális terrorizmus visszaszorítása volt. Már a csúcstalálkozó előtt is számítani lehetett arra, hogy India megpróbálja a tagállamokat rávenni arra, hogy álljanak elő egy megfelelő definícióval és egy azon alapuló közös állásfoglalással.

A terrorizmus fogalmának meghatározása nagy diplomáciai siker lett volna Újdelhi számára, ám ez egy olyan nehéz feladat, melyet még az ENSZ-nek sem sikerült maradéktalanul megvalósítania.

India számára kedvezőtlen módon nem kerülnek benne külön említésre az olyan pakisztáni terrorszervezetek sem, mint a Lashkar-e-Taiba, vagy a Jaish-e-Mohammed, melyek a tavalyi Xiamen Nyilatkozatban még szerepeltek.

Hszi csi-Ping kínai elnök a negyedik ipari forradalom fontosságáról beszélt Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Li Xueren

Szövetség a Nyugattal szemben?

Hszi – ahogy korábbi beszédeiben is említette – a BRICS-országok számára kiemelten fontos, hogy felvegyék a kapcsolatot és együttműködjenek más fejlődő országokkal. Ezeknek a párbeszédeknek a kialakítására pedig már létre is hoztak egy működő mechanizmust, amelyet BRICS Plus-ként emlegetnek. Továbbá a BRICS hagyományoknak megfelelően a soros elnök országok meghívhatják a regionális szomszédaikat is, ezáltal folyamatosan új országok is be tudnak kapcsolódni ebbe a párbeszédbe. A jelenlegi házigazda Dél-Afrika például olyan országokat hívott meg, mint Namíbia, Angola, Togo, Ruanda, Uganda, Szenegál, Zambia és Gabon. Az afrikai országok mellett képviselte magát még többek között Argentína, Jamaica és Törökország is.

Egyre több fejlődő ország csatlakozik a BRICS-csoporthoz Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Wang Ye

Ez az újfajta együttműködés a BRICS-országok vezetésévek a fejlődő országok között felértékeli a BRICS csoportosulás jelentőségét a globális geopolitikában, ugyanis így

a fejlődő országok számára egy új platformot nyílik meg a szorosabb együttműködésre a fejlett országok kizárásával.

Továbbá ezen túlmutatva kifejezi a csatlakozó országok elégedetlenségét a jelenleg fennálló nyugat vezette nemzetközi renddel. Habár annak ellensúlyozására nem képvisel elegendő erőt ez az együttműködés, mégis befolyással lehet rá a jövőben.