Elkezdődött Brüsszelben az Európai Néppárt politikai közgyűlése

HAVASI Bertalan; ORBÁN Viktor
Brüsszel, 2019. március 20. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen újságírók várják Orbán Viktor miniszterelnököt (k) Brüsszelben, az Európai Parlament épületében, az Európai Néppárt tanácskozása előtt 2019. március 20-án. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár (b). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Vágólapra másolva!
Elkezdődött az Európai Parlament brüsszeli épületében az Európai Néppárt (EPP) politikai közgyűlése. Az egyre inkább liberális irányba tolódó konzervatív-centrista pártcsalád belső vitát tart, majd többségi szavazás lesz. Az EPP közgyűlésén részt vesz Orbán Viktor magyar kormányfő is, aki már az első perctől fogva világossá tette, hogy a migráció és a keresztény kultúra védelme területén semmilyen kompromisszumot sem hajlandó kötni.
Vágólapra másolva!

Az EPP a vita során - a pártcsalád számos vezetőjének a jelenlétében - arról dönt majd, hogy a felmerülő három lehetőség közül melyikről fognak szavazni.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen újságírók várják Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben, az Európai Parlament épületében, az Európai Néppárt tanácskozása előtt 2019. március 20-án. Mellette Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A három lehetőség a következő:

a Fidesz tagságának a felfüggesztése, esetleg a párt kizárása, de az is lehetséges, hogy egyik opciót sem fogják választani, és további tárgyalásokra fog sor kerülni a nagyobbik magyar kormánypárt és az EPP csúcsvezetői között.

Felfüggesztés

Ez tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek.

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnöke, Annagret Kramp-Karrenbauer (AKK) azt nyilatkozta, hogy

Amennyiben AKK tényleg így fog dönteni, akkor szinte biztosra vehető, hogy az osztrákok, a spanyolok és a románok is ezt az opciót választják, hiszen ezek a pártok lényegében mindig a CDU hivatalos álláspontját követik.

Márpedig a szavazás szempontjából az a döntő, amit a CDU mond.

A sajtóhírekre reagálva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, hogy

A felfüggesztés - elméletileg - hat hónapra szólna, tehát ebben az időszakban kerülne sor az európai parlamenti választásokra, és Magyarország, illetve a többi tagállam számára is kulcsfontosságú pozíciók elosztására.

Ráadásul könnyen elképzelhető, hogy a hat hónap leforgása alatt a liberális és bevándorláspárti erők valamiféle felügyelet alá kívánnák helyezni a Fideszt, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan lenne a nagyobbik magyar kormánypárt autonómiája és az ország szuverenitása szempontjából is.

Kizárás

Összesen 13, liberális és bevándorláspárti politikai tömörülés követelte a Fidesz kizárását az EPP-ből.

Az EPP-nek 77 tagpártja van, ebből 53 található európai uniós államokban.

Természetesen a nem EU-s tagpártok is rendelkeznek szavazati joggal a Néppárt belső szabályzata alapján. A kizárást követelő 13 politikai tömörülésből 12 uniós, 1 pedig – a norvég – nem.

A 217-fős néppárti frakcióban ezen 12 párt csupán 34 EP-képviselővel rendelkezik,

így a kizárás esélye nagyon minimális, nagy valószínűséggel nem ez az álláspont fog győzni a vita során, ennek következtében pedig

nem is szavazhatnak a kizárásról.

A frakcióból nem mellesleg 36 képviselő szerepel - a DC Leaks tényfeltáróportál adatai alapján – Soros György megbízható szövetségeseinek a listáján.

A Fidesz kizárásának a leghangosabb követelője az Európai Bizottság „isiászban", a valóságban vélhetően alkoholizmusban szenvedő elnöke, a luxemburgi Jean-Claude Juncker.

Juncker vágyálma azonban most sem fog megvalósulni.

Ha valami fura oknál fogva mégis kizárnák a Fideszt, akkor a szlovénok azonnal távoznának a Néppártból, de valószínűleg így döntenének a határon túli magyar pártok is.

A kiválás lehetősége az olaszok és a horvátok esetében is felmerülhet.

Más opció, illetve a tárgyalások folytatása

Manfred Weber, az EPP bajor frakcióvezetője, aki a konzervatív-centrista pártcsalád csúcsjelöltje a bizottsági elnöki tisztségre, korábban többször is úgy nyilatkozott, hogy

Webernek azonban nincs következetes álláspontja a témában.

Az ugyanakkor világos, hogy neki mind a nagyobbik magyar kormánypárt, mind a bevándorláspártiak szavazatára szüksége van, ha tényleg bizottsági elnök akar lenni.

Az nem világos még, hogy AKK milyen szinten gyakorol rá befolyást, jelenleg úgy tűnik, hogy leginkább Angela Merkel kancellár befolyása alatt áll.

Az Európai Néppárt – mint olyan sok más témában – a Fidesz-ügyében is nagyon megosztott.

A bevándorláspárti-bevándorlásellenes erők ellentéte a fő törésvonal.

Egy ennyire sokszínű pártcsaládot nem valószínű, hogy hosszabb távon össze lehetne tartani, teljesen függetlenül attól, hogy miről döntenek most a nagyobbik magyar kormánypárt tagságával kapcsolatosan.

Egy magyar, szlovén vagy olasz bevándorlásellenes politikai tömörülés egyszerűen nem tud egy pártcsaládban lenni a Benelux, illetve a skandináv bevándorláspárti erőkkel.

Az EPP tehát így is, úgy is szakadni fog, a kérdés csupán az, hogy erre a májusi európai parlamenti választások előtt vagy után fog sor kerülni.

Ennek következtében veszélybe kerülhet Weber megválasztása, és megnő annak az esélye, hogy Soros György embere, a szocialista Frans Timmermans legyen az Európai Bizottság következő elnöke.

A legjobb döntés, amit hozhat a Fidesz, az, hogy

csatlakozik a Varsó-Róma tengelyhez, amely egy új, bevándorlásellenes, igazi konzervatív pártcsalád megteremtésén munkálkodik.