Az izraeli sztártörténész szerint a koronavírus lerombolhatja az EU-t

Yuval Noah Harari, a jeruzsálemi Héber Egyetem történészprofesszora, A Sapiens – Az emberiség rövid története és a Homo Deus – A holnap rövid története sikerkönyvek szerzője pészah idején telefonos interjút adott a Magyar Nemzetnek. A sztártörténész, csúcsértelmiségi véleményvezér kifejtette, hogy ha a tagállamok nem segítenek egymásnak, csak acsarkodnak és saját magukkal törődnek, az lerombolhatja az Európai Uniót. Az izraeli történész természetesen a koronavírus okozta világjárvány európai szakaszának a kezeléséről, még pontosabban ennek a hiányáról beszélt.

Yuval Noah Harari elmondta, hogy az új típusú koronavírus okozta járvány idején is szabadságunkban áll, hogy megválasszuk, milyen irányban indulunk el.

Például az egyes országok dönthetnek úgy, hogy nemzeti elszigeteltségben maradnak, mindegyikük csak önmagával törődik, nem működik együtt másokkal, nem oszt meg információkat és harcol a szűkös egészségügyi felszerelésekért.

Yuval Noah Harari Forrás: Bach Máté-Magyar Nemzet

Ez megnehezíti a járvány leküzdését, továbbá egy széthulló, ellenséges világot eredményez, amint vége a járványnak

– fűzte hozzá.

A másik út az együttműködés, a szolidaritás szellemében. Ez felgyorsítja a Covid–19 elleni harcot és békés világhoz vezet.

Nem tudom megmondani, melyik lesz a tényleges irány. De amikor az amerikai elnök az Egészségügyi Világszervezetet támadja, akkor az első utat tapossa – hangsúlyozta álláspontját a sztártörténész.

Szerinte

a járvány az Európai Unió nagy tesztje.

Ha a tagállamok nem segítenek egymásnak, csak acsarkodnak és saját magukkal törődnek, az lerombolhatja az uniót. Ezt egy veszélyhelyzetben nem lehet megengedni.

Ám ha közös erőfeszítéssel osztják meg az erőforrásokat és az információkat, és ehhez közös gazdaságpolitikát is rendelnek, akkor az EU megerősödve jöhet ki a járványból

– mondta Harari.

Jó dolognak tartja, hogy Oroszország és Kína segít más országokat, minden segítség jól jön. De a tudomása szerint az EU-n belül is akad segítség, Németország például fogad francia betegeket. És vannak erőfeszítések egy közös gazdaságpolitika kialakítására is – emelte ki.

Véleménye alapján,

a hidegháború még rosszabb volt, mint a mostani világjárvány.

Manapság hajlamosak vagyunk bagatellizálni a hidegháborút, mivel békésen ért véget. De voltak olyan pillanatok, amikor a világ egy nukleáris konfliktus küszöbéhez érkezett az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy ilyen konfliktus elpusztította volna az emberiséget.

Gondoljon csak a saját országára! Magyarország is többet szenvedett a kommunista diktatúra évtizedei alatt, mint attól, hogy pár hétre vagy hónapra az otthonaikba szorulnak a polgárai

- nyomatékosította álláspontját.

Harari szerint mindezzel együtt természetesen óriási kihívást jelent a járvány, amely azonban nemcsak válságot eredményez, hanem a lehetőséget is felvillantja. Ha megfelelően kezeljük a válságot, egy jobb világ jöhet létre belőle. Egy szolidárisabb, gazdaságilag erősebb, bizalommal telibb világ.

Meg lehetett figyelni az elmúlt hetekben, milyen bizalommal fordulnak az emberek a tudomány, a tudósok felé világszerte.

Azelőtt rengeteg támadás érte a tudomány képviselőit, akikre azt mondták, szűk elitet alkotnak, elszakadtak a társadalomtól. Összeesküvés-elméletek kaptak lábra. De most a tudósok felé fordul a világ.

Izraelben bezárták a zsinagógákat, Iránban a mecseteket, az egész világon a templomokat, a vallási tekintély helyébe a tudományos tekintély lépett.

Ez a felismerés véleményem szerint a válság után is velünk marad, és a tudósok véleményét más területeken is komolyabban fogják venni. A tudósok az egész világon együttműködnek a vakcinafejlesztésben, ideértve a magyarokat, az olaszokat, a koreaiakat, a kínaiakat. Mindenki információkat oszt meg

– tette hozzá.

Kifejtette, hogyha történészként tanulmányozza a korábbi járványokat, feltárulnak a veszélyek és a megoldási lehetőségek. Például

a mutáció kérdése a mostanihoz fogható legutóbbi járvány, a spanyolnátha esetében, amely 1918–19-ben pusztított.

Ennek két hulláma volt. Az elsőben is milliókat fertőzött meg, de a halálozási ráta akkor még alacsony volt, egy százalék alatt maradt. Majd mutáció következett, és a második hullámban a járvány már öt-tíz százalékos halálozási arányt eredményezett.

Más járványok alapján is azt állíthatjuk, most is nagy veszély a mutáció, a vírus fejlődése – az emberek pedig tudatában kell hogy legyenek ennek. Akár egyetlen ország is veszélybe sodorhatja az emberiséget, ha a mutáció is szétterjed

- mondta Harari.

A jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint,

a történelem arra tanít bennünket, hogy a járványok már jóval a globalizáció időszaka előtt is terjedtek.

A nagy középkori pestisjárvány, a fekete halál alig több mint egy évtized alatt átterjedt Kínáról Európára. A kőkorszakban fordult elő utoljára, hogy az emberiség nem szenvedett járványoktól. Az igazán jó ellenszer az epidémiákra az együttműködés és az információcsere.

Az elmúlt évtizedekre az emberiség már olyan szintet ért el a fertőző betegségek elleni harcban, amilyenre azelőtt nem volt példa.

Mégpedig annak ellenére, hogy egyre többen élnek zsúfolt nagyvárosokban. Véleménye alapján, általánosságban véve egyre jobbak vagyunk a megelőzésben, ez pedig éppenséggel a globalizációval járó információmegosztásnak és együttműködésnek köszönhető.

Elmondása szerint

a járvány miatt nagyban fel fognak gyorsulni olyan változások, amelyek az elmúlt években már megkezdődtek.

A digitalizáció, az online felületekre való áttérés, az, hogy robotok állnak egyre több élő munkaerő helyére. Az egyetemen az internetre helyeződtek át a kurzusok, és egy részük később is ott marad majd.

Azt hiszem, ez a válság a szervezett munkásság teljes összeomlásához vezet majd. Otthonról, online dolgozó embereket bárhonnan lehet szerezni. De a munkaerőpiac helyzete is attól függ majd, milyen döntésekre szánjuk el magunkat

– közölte a történész.

Az interjú végén Yuval Noah Harari kiemelte: A modern technológia nagyon fontos a jelen helyzetben, de óvatosan kell vele bánni, hogy ne váljék totalitárius eszközzé.

A legjobb, ha az ilyen megfigyeléseket nem az erőszakszervezetek végzik, mint a rendőrség vagy a hadsereg, hanem egy független egészségügyi hatóság kezében összpontosulnak.

A másik fontos tényező, hogy a megfigyelés kétirányú legyen: a polgároknak is rálátásuk legyen arra, mit és miért tesz a kormányuk.