Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 30 napos vizsgálati fogságot a legfelsőbb bíróság hagyta jóvá csütörtöki jogerős végzésében, helyt adva a SIIJ fellebbezésének, miután eredetileg csak hatósági felügyeletet rendelt el.
A legfőbb ügyészség közleménye szerint Mircea Negulescu
több esetben is megfélemlítéssel vagy vádalkuval próbálta hamis tanúzásra rávenni az általa vizsgált korrupciós ügyek szereplőit, újabb ügyekhez kreálva „bizonyítékokat".
Ebben állítólag egy rendőr is segített neki, aki szintén gyanúsított az ügyben.
A román média tudni véli, hogy Negulescu kitalált ügyeinek egyike a Ponta-Blair néven elhíresült, nagy médiavisszhangot kiváltó dosszié. A DNA ploiesti-i ügyésze 2016 őszén zár alá helyezte Victor Ponta volt baloldali miniszterelnök vagyonát,
azzal gyanúsítva őt, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik politikusa 2012-ben befutó törvényhozói helyet vásárolt tőle 220 ezer euróért.
A gyanú szerint ebből a pénzből fizette ki egy PSD-közeli alapítvány Tony Blair volt brit munkáspárti kormányfő tiszteletdíját, aki 2012 márciusában részt vett egy bukaresti konferencián.
Negulescu ellen azt követően kezdett vizsgálódni a SIIJ, hogy nyilvánosságra került egy korrupcióval vádolt ploiesti-i politikus által készített hangfelvétel, amelyen
Negulescu megpróbálta rávenni, hogy hamisan tanúzzon az ügyben.
A ploiesti-i DNA-ügyészek túlkapásai miatt indított vizsgálat során tavaly tavasszal a később európai főügyésszé (EPPO) megválasztott Laura Codruţa Kövesi volt korrupcióellenes főügyész is gyanúsítottá vált. A SIIJ erre és egy másik vizsgálatra hivatkozva akkor hatósági felügyelet alá helyezte a DNA volt vezetőjét, ám az intézkedést a Legfelsőbb Bíróság eltörölte, egyes vélemények szerint politikai nyomásra.
Kövesit két éve a 2016-os választásokon győztes, tavaly őszig kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyomására mozdították el a DNA éléről. A PSD ezt azzal indokolta, hogy
Kövesi főügyészi mandátuma idején a több száz román politikust rács mögé küldő DNA visszaéléseket követett el, a román igazságügyi miniszter pedig emiatt kezdeményezte és érte el felmentését.
A SIIJ Kövesi ellen felhozott vádjairól itt, itt és itt írtunk.
Laura Codruţa Kövesi öt éven át (2013–2018 között) vezette a DNA-t.
Ez idő alatt az intézmény a román belpolitikában a politikai ellenfelekkel és a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyarokkal való leszámolás eszközévé vált.
A DNA törvénytelenül együttműködött a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódszervezetével, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI).
A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságot megkerülve a DNA jogellenesen szerzett meg a SRI által lehallgatott politikusokról hangfelvételeket, amiket később bírósági perekben használtak fel, szintén törvénytelenül.
A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság volt elnöke, Claudiu Manda jelenlegi szociáldemokrata EP-képviselő által nyilvánosságra hozott adatok alapján,
2005 és 2016 között mintegy 6 millió román állampolgárt hallgattak le.
A SRI ezt úgy tagadta, hogy saját magát leplezte le: szerintük „csak" 300 ezer embert hallgattak le nemzetbiztonsági okokból.
Arról az Origo még 2018 októberben beszámolt, az erdélyi magyar politikusok elleni lejárató hadjáratokban is felhasználták a DNA-t, hamisan korrupcióval, hivatali visszaéléssel és más dolgokkal vádolva meg a magyarság érdekeiért határozottan kiálló vezetőket.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád (RMDSZ) például azt nyilatkozta, hogy
magyarnak születni Romániában nemzetbiztonsági kockázat, mert lehallgatják a magyar politikusokat, még a fürdő- és a hálószobákba is lehallgató készülékeket helyeznek el.
Egy szélsőséges nacionalista, Dan Tanasă - aki valószínűleg a román titkosszolgálat ügynöke - folyamatosan perli a székelyföldi önkormányzatokat a magyar és székely szimbólumok használata miatt, a bíróság pedig általában neki ad igazat – fűzte hozzá Antal Árpád.
Csíkszereda szintén igaztalanul megvádolt polgármestere, Ráduly Róbert (RMDSZ) pedig azt mondta:
a román igazságügyi rendszer 2016-2018 között lezajlott, Brüsszelnek nem tetsző módosítások előtt olyan volt, mint a szovjet <
A DNA emberei ezelőtt 5 évvel Ráduly lakásába hajnalban törtek be, és
a kiskorú gyerekei szeme láttára hurcolták el őt.
A koncepciós eljárás megindulásakor (2015. július) lemondott polgármesteri tisztségéről, de mivel nem tiltották el, ezért újra indult és nagy többséggel győzött a 2016-os önkormányzati választásokon.
Mezei János (MPP), Gyergyószentmiklós volt polgármestere viszont elmondta, hogy
ő harmincegy napot ült előzetesben és két évre eltiltották közhivatalok viselésétől, emiatt lemondott a polgármesteri tisztségéről és nem is indulhatott újra.
Mezei véleménye alapján, ők mindhárman nemzetbiztonsági kockázatok, mert kiállnak a magyarok mellett.
A volt városvezetőt a három évig (2015-2018) tartó meghurcoltatás után első fokon felmentették és
az egyik ellene felhozott vádpontról megállapították, hogy nem is létezik ez a román jogrendszerben.
A három magyar polgármester szerint a meghurcolásuk konkrét oka az volt, hogy a székely önkormányzatok el akartak fogadni egy autonómia határozatot, amit majd benyújtottak volna a brüsszeli Régiók Bizottságának.
