Hátráltatta a védekezést az EU járványügyi hivatalának hibás helyzetértékelése

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2020. január eleje óta készít rendszeres kockázatelemzéseket a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, amelyeket a szervezet honlapján jelentetnek meg. A szervezetet a SARS-járvány 2003-as kitörése után hozták létre, működését az Európai Unió finanszírozza. Az ECDC elemzéseit az EU intézményei és a tagállamok is megkapják. A tanulmányok a járvány terjedésének körülményeit és jellemzőit írják le, továbbá kockázatelemzést tartalmaznak a vírus terjedéséről.

Az ECDC január 9-ei első kiadványában a következő megállapítások szerepeltek a járvány esetleges európai elterjedéséről: „Az előttünk álló kínai újévi ünnepségek január végén nagyobb volumenű utazással járhatnak Kína vonatkozásában, amely felerősíti a járvány esetleges (Európába) érkezését. Mindemellett ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a vírus emberről emberre terjed, így az utazókkal kapcsolatos kockázatok alacsonyak." Mivel a kínai Vuhan városán kívül nem észleltek új megbetegedéseket, „a vírus európai megjelenésének valószínűsége alacsony. Ebből következően a vírus EU-n belüli továbbterjedésével kapcsolatos esetek azonosításának kockázati szintje az alacsony és a nagyon alacsony fokozat között mozog" – áll az ECDC első jelentésében. 

Még egyszer tehát: január 9-én a vírus európai megjelenését valószínűtlennek gondolta Brüsszel szakhivatala.

A január 17-i jelentésben az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiba utazók megfertőződésének valószínűségét még a Vuhanba történő látogatás esetén is alacsonynak értékelte az ECDC, „mivel eddig nincs jele a vírus terjedésének az európai közösségben". Az ECDC szerint az EU-ban és az EGT-n belül a koronavírus további terjedésének becsült kockázata „nagyon alacsony". Utóbbit a következő, január 22-én kiadott ECDC-jelentés egy fokkal komolyabbnak („mérsékeltnek"), a 2019-nCoV járvány kitörésének lehetőségét magasnak értékelte. 

Tehát emeljük ki: még január 22-én is úgy gondolta a brüsszeli hivatal, hogy nagyon alacsony a kockázata, hogy Európában elterjedjen a koronavírus.

Egy héttel később az ECDC továbbra is bagatellizálta a vírus elterjedésének kockázatát, amikor az európai államokban megjelentek az első regisztrált koronavírusos esetek. Ezek Franciaországban január 24-én, Németországban január 27-én, Finnországban 29-én, Olaszországban és Nagy-Britanniában január 31-én történtek. A január 26-án, majd 31-én kiadott, újabb koronavírus-jelentésben az uniós szervezet úgy fogalmazott, hogy "a többi [Hupejen kívüli] kínai tartományban az EU állampolgárai számára a fertőzés valószínűsége mérsékelt", míg az Európai Unió és az EGT területén "az emberről emberre történő további átvitel valószínűsége nagyon alacsony vagy alacsony", ha az eseteket a fertőzés korai szakaszában észlelik.

Azaz: január 31-én sem észlelte a brüsszeli egészségügyi hivatal, hogy milyen nagy baj készül.

Európában az első halálos áldozat egy 80 éves kínai turista volt, aki február 14-én halt meg egy párizsi kórházban. Azon a napon 11 regisztrált eset volt Franciaországban, míg Kínában már több mint 65 ezer vírusfertőzöttet tartottak nyilván. Az ECDC február 14-i jelentésében még ekkor is az szerepelt, hogy „a SARS-CoV-2 fertőzés kockázata az EU/EGT és az Egyesült Királyság lakossága számára alacsony". Az Egyesült Királyságban az azóta eltelt hat hétben megközelítette a 15 ezret a fertőzöttek száma, és háromnaponta megduplázódik az új betegek aránya.

Vagyis: nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy még február 14-én sem fogta fel az uniós egészségügyi hivatal, hogy milyen veszélyt jelent Európában a koronavírus-járvány. Február 14-én, amikor már csak Franciaországban 11 fertőzött volt és meghalt egy beteg Párizsban. Sőt, nemcsak azt írták ebben a jelentésben, hogy alacsony a kockázata a fertőzésnek, de azt is, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság egészségügyi ellátórendszerét nem fogja megterhelni ez az új fertőzés.

Nincs közös akarat a károk kezelésére Brüsszelben

Tovább mélyítheti a válságot az uniós vezetők között húzódó feszültség, amely az EU állam- és kormányfőinek legutóbbi, csütörtöki videókonferenciás egyeztetése során került felszínre. Angela Merkel német kancellár is beismerte, hogy komoly nézeteltérés van a tagállamok között a járvány pénzügyi kezelését illetően. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha az EU nem tud előállni egy mindenki számára elfogadható pénzügyi tervvel a járvány okozta gazdasági károk csökkentésére. Olaszország és Spanyolország úgy véli, hogy az EU-nak úgynevezett „koronakötvényeket" kellene kibocsátania, amivel segíteni tudnák a leginkább érintett országok gazdaságait. A legtöbb tagállamot ugyanis súlyos recesszió fenyegeti, a legrosszabb helyzetben pedig Olaszország van, ahol szinte minden termelőegység leállt az elmúlt hetekben. Megfigyelők szerint alapvetően megingathatja az EU intézményeibe és a vezetőkbe vetett hitet az, hogy utóbbiak abban állapodtak meg, hogy két hét múlva visszatérnek a témára. Két hét alatt azonban a feje tetejére állhat a világ, mint az az elmúlt időszakban bebizonyosodott.

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen is a kritikák kereszttüzébe került az uniós szervezetek határozatlansága miatt. Von der Leyen a német Badische Zeitungban szombaton megjelent interjúban védelmébe vette a koronavírussal kapcsolatban hozott új intézkedéseket. A Giuseppe Conte által hiányolt „koronakötvényt" von der Leyen csak egy hangzatos névnek nevezte, valódi tartalom nélkül. Az EB elnöke szerint az ilyen kötvények kibocsátása – amelyet elsősorban Németország és Hollandia ellenez – nem opció, és a német fenntartásokat "megalapozottnak" nevezte. Von der Leyen kitartott amellett, hogy az EU szervei már dolgoznak a terveken, hogy miként lehetne újra talpra állítani a gazdaságot a járvány után, az olaszok pedig várják meg, mit döntenek az uniós vezetők két héten belül.

Von der Leyen az interjúban azt is nehezményezte, hogy néhány tagállam külön utakra lépett, amikor "a schengeni egyezményt veszélyeztetve" lezárták határaikat. Az EB elnöke úgy véli, emiatt alakultak ki hosszú kamionsorok a határátkelőknél, ezt azonban szerinte Brüsszel sikeresen megoldotta az európai államok közötti egyeztetéssel. A valóságban azonban ez nem egészen így történt. Magyarország például a határain kialakult feszült helyzet miatt miniszteri szinten egyeztetett a szomszédos országokkal, köztük Romániával és Szerbiával, így tudták megoldani, hogy az áruszállító teherautók eljuthassanak célállomásukra.

Az ECDC kapcsán még egy érdekesség: A szervezet alapítója és öt évig elsőszámú vezetője Jakab Zsuzsanna volt, akit 2002-ben Csehák Judit MSZP-s miniszter hívott vissza a magyarországi egészségpolitikába. Elfoglalta az Egészségügyi Minisztérium államtitkári székét, ahol előbb Medgyessy Péter, majd Gyurcsány Ferenc kormányában 2005-ig címzetes államtitkárként ő volt a felelős egyebek mellett Magyarország uniós csatlakozásának előkészítéséért a közegészségügy területén. 2010. február 1-jétől a WHO európai régiójának igazgatója, 2015. február 1-jétől második ötéves ciklusát tölti.

Az ECDC a SARS-vírus megjelenése után alakult, 2004-ben. Az uniós hivatal feladata, hogy adatokat és információkat gyűjtsön  minden újonnan megjelenő közegészségügyi veszélyről. Az információkat elemeznie kell, és segíteni a tagállamokat, hogy időben tudjanak válaszlépéseket tenni.

Az ECDC-ügy további részleteiről (az ECDC vezetők nyilatkozatai az első hetekben, hogyan késlekedtek a határok lezárási javaslatával kapcsolatban, milyen jelentéseket írt a brüsszeli hivatal márciusban) és magyar vonatkozásairól hamarosan újabb összeállítást készítünk.

És legfőképpen arra keresünk választ, hogy miért és hogyan hátráltatta a koronavírus-járvány elleni védekezést az ECDC azzal, hogy hibásan értékelte a helyzetet, drámaian alábecsülte a veszélyt.