Az EU úgy ítélte el Magyarországot, hogy közben elismerte, létezik kötelező kvóta

2020.04.02. 11:47

Folytatjuk a harcot az európai mainstream ellen, akik még mindig nem értették meg, hogy a bevándorlás támogatása nem jó válasz Európa problémáira - így reagált Varga Judit igazságügyi miniszter arra, hogy az Európai Unió bírósága elítélte Magyarországot a kvótaperben. A luxemburgi székhelyű testület ítéletével elismerte, hogy létezik a kötelező kvóta intézménye.

Magyarország, Csehország és Lengyelország megsértette az uniós törvényeket azzal, hogy visszautasították a menekültkvótákról szóló döntést - erről hozott ítéletet csütörtökön az Európai Unió bírósága, amelyről a Spiegel számolt be, a 24 pedig szemlézett. A balliberális médián azonnal végigfutott a hír, amire elsőnként Varga Judit igazságügyi miniszter reagált közösségi oldalán.

"Az Európai Bíróság ma Csehország és Lengyelország mellett hazánkat is elítélte, amiért nem voltunk hajlandóak végrehajtani az Európai Unió Tanácsának 2015-ös határozatát a migránsok tagállamok közti kötelező szétosztásáról. A migránskvóta ötlete már a kezdetekkor is észszerűtlen volt és soha senki nem hajtotta végre maradéktalanul! Folytatjuk a harcot az európai mainstream ellen, akik még mindig nem értették meg, hogy a bevándorlás támogatása nem jó válasz Európa problémáira" - írta a politikus.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója is kommentálta a bírósági ítéletet. "Bár most minden politikai vitát félre kell tenni, de azért jó, ha emlékezünk arra, hogy az az ellenzéki média ujjong most a kvótaper miatt, amelyik a kötelező kvóta létét is kategorikusan tagadta" - fogalmazott.

Minst ismert, elsőként Soros György amerikai milliárdos vetette fel a Financial Timesnak 2015 nyarán, a bevándorlási válság csúcspontján, hogy a már az Európai Unió területén lévő migránsokat valamiféle kulcs alapján szét kellene osztani a tagállamok között. 

Ezt követően, 2015 szeptemberében az uniós országok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa határozatban fogadta el a kötelező át- és betelepítési kvótákat, amit Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia leszavazott, Finnország pedig tartózkodott a szavazáson. A dokumentummal arról döntöttek, hogy 

160 ezer bevándorlót - több részletben - osztanak szét az uniós tagállamok között,

meghatározva, melyik országnak, mennyi migránst kell befogadnia. A határozat arról is rendelkezett, hogy a tagállamoknak két éve van azt végrehajtani. Magyarország ellenkezett a döntés ellen, a hazai ellenzék pedig tagadta a kötelező kvóta tényét. A téma meghatározó lett a 2018-as országgyűlési választás kampányában.

A Fidesz a határozat megszületését követően aláírásgyűjtésbe kezdett a betelepítési kvóta ellen, majd a kormány 2016-ban népszavazást írt ki a kérdésben, ahol a magyarok túlnyomó többsége nemmel szavazott Brüsszel terveire.

A téma még tavaly is napirenden volt az Európai Unióban. 

Az Európai Unió bírósága ítéletével közvetve elismerte, hogy valóban létezik a betelepítési kvóta intézménye. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK