Lelepleződött a nemzetközi baloldal újabb hazugsága Magyarországról

A magyarországi baloldali pártok, a brit liberális gazdasági lap, a Financial Times (FT), és a német szociáldemokratákhoz közel álló Der Spiegel újabb hazugságai lepleződtek le azzal kapcsolatosan, hogy Magyarország a koronavírus okozta járvány hatásai enyhítésére pontosan mennyi uniós forrásra jogosult, illetve ebben a tekintetben létezik-e új pénzalap, vagy csak régiek átcsoportosításról van szó. Közösségi oldalán erre hívta fel a figyelmet a Fidesz egyik EP-képviselője, Deutsch Tamás is. Az MSZP, a DK és a Momentum EP-képviselői ugyanis azt állították, hogy hazánknak nagyjából 2000 milliárd forintnak (!) megfelelő eurót fog átutalni Brüsszel, az FT és a Spiegel pedig 5,6 milliárd euróról írtak. Kiderült, hogy mindkét szám valótlan állításon alapszik, Magyarország pedig pontosan 0 euró új forrásra jogosult. Könnyítésnek az tekinthető, hogy hazánk nem kell az Európai Bizottságnak júniusig visszafizessen 861 millió eurót, hanem ennek a határidejét kitolták 2025-ig. Hitelelengedésről tehát szó sincs.

Az elmúlt hónapban olyan közönséges, az Európai Unió működését valamennyire is ismerők számára megmosolyogtató álhír járta körbe a magyarországi fake news-médiát, miszerint tekintettel az új típusú koronavírus okozta világjárványra, a budapesti kormány jogosult az Európai Bizottságtól hozzávetőlegesen 2000 milliárd forintnak megfelelő eurónyi, többnyire új forrásra. (Ez már csak azért sem lehetséges, mert a liberálisok vétózása miatt nem fognak koronakötvényt kibocsájtani. -szerk.)

Ennek az álhírnek a terjesztői voltak a hazai baloldali pártok (MSZP, DK, Momentum) európai parlamenti képviselői.

Közülük is kiemelkedett az MSZP egyetlen, és vélhetően utolsó EP-képviselője, Ujhelyi István, aki a témával kapcsolatosan számos alkalommal ellentmondásba is keveredett, jó példa erre az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Deutsch Tamás fideszes brüsszeli kollégájával folytatott vitája.

Ujhelyi akkor éppen 304 millió euró (mintegy 108 milliárd forint) már átutalt (!) új forrásról beszélt a szerinte rendelkezésre álló 2000 milliárd forintos keretből...

Ez az álhír aztán a nemzetközi médiában is szárnyra kelt, a legtöbb esetben egy 5,6 milliárd eurós összegről jelentek meg „értesülések".

Erről az 5,6 milliárdról írt szombaton a Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Der Spiegel, és hétfőn a brit liberális Financial Times (FT). Ez a két magát mérvadónak tekintő orgánum még olyan valótlan információkat is megosztott, miszerint Magyarországnak jóval több EU-s pénz jár, mint a világjárvány által nagyságrendekkel jobban sújtott és sokkal népesebb Olaszországnak, illetve Spanyolországnak...

A nemzetközi baloldali és liberális médiában terjedő legújabb hazugságok valótlanságára Deutsch Tamás a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet, megosztva a jobboldalisággal kicsit sem vádolható Portfolio hétfői cikkét.

Az EP-képviselő ezáltal cáfolta Ujhelyi Istvánnak a 2000 milliárd forintnak megfelelő támogatásokról szóló médiahakniját is.

A gazdasági lap ismét leszögezi, hogy három héttel ezelőtti értesüléseik a reálisak, miszerint a Spiegel és az FT állításaival szemben Magyarország ebből az 5,6 milliárd eurónyi elméleti keretből

ténylegesen csupán 861 millió eurónyi forrással tud élni, és az sem plusz EU-s forrás a nekünk – a befizetéseink alapján – járó, 2014-2020 közötti cikluson felül, hanem azon belül egy visszafizetési szabályváltoztatás miatti segítség.

A Portolio szerint ez azt jelenti, hogy

az eredeti szabállyal ellentétben nem kell júniusig visszafizetnünk a közös brüsszeli kasszába, hanem itt marad nálunk egészen 2025-ig

(csak akkor kell majd vele elszámolni az Európai Bizottsággal), és addig azonnal felhasználhatóvá válik egészségügyi rendszerünk, munkaerő-piaci támogató programjaink, vagy kkv-támogatási rendszerünk finanszírozására.

A fennmaradó 4,74 milliárd eurónyi résszel Magyarország nem tud már mit kezdeni, mert már a koronavírus-járvány kitörése előtt a 7 évre szóló uniós pénzek több mint 100 százalékát lekötötte

(az összes tagállam közül elsőként, és most is a legmagasabb ez az arány).

Így a megmaradt kohéziós EU-pénzek rugalmasabb felhasználását lehetővé tevő szabályokkal érthetően nem tudunk most élni.