Előre hozott választás nélkül alakulhat új kormány Koszovóban

vote politics Horizontal Avdullah Hoti, prime minister candidate and leader of the Democratic League of Kosova (LDK), speaks to the press in Pristina during early parliamentary elections in Kosovo on June 11, 2017. - Kosovo began voting for a new parliame
Avdullah Hoti, Koszovó miniszterelnöke.
Vágólapra másolva!
Nincs szükség előre hozott választás kiírására a kormányalakításhoz - mondta ki a koszovói alkotmánybíróság csütörtök este, elutasítva az ügyvezető miniszterelnök, Albin Kurti beadványát.
Vágólapra másolva!

Hashim Thaci államfő Avdullah Hoti miniszterelnök-helyettest, a tavalyi választáson második helyezett Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) politikusát kérte fel, hogy alakítson kormányt, miután az Albin Kurti vezette kabinet megbukott márciusban, két hónappal a beiktatását követően. "A legnagyobb politikai pártnak nem áll kizárólagos jogában miniszterelnököt jelölni" - szögezték le az ítéletben.

Avdullah Hoti kapott kormányalakítási megbízást Forrás: AFP/Armend Nimani

Kurti azt követően fordult az alkotmánybírósághoz, hogy az LDK koalíciós tárgyalásokba kezdett más pártokkal. Szerinte sértené az alaptörvényt a választás győztesének kihagyásával történő kormányalakítás, a helyzetet csak egy előre hozott választás orvosolná, ilyet azonban nem lehet tartani, amíg nincs vége a koronavírus-járványnak. Pártja a csütörtöki döntéssel szemben utcai tüntetéseket hirdetett a következő napokra.

Thaci a törvény, illetve a határozat tiszteletben tartására szólította fel a politikai szereplőket. Hasonlóan tett az Egyesült Államok koszovói nagykövetsége is.

Hoti azt ígérte, hogy kormányának első lépése a Szerbiával fennálló viszony rendezésének megkezdése lesz. Eltörli például a szerbiai árukra 2018-ban kivetett 100 százalékos vámot. Albin Kurti kormánya ugyan ideiglenesen felfüggesztette a büntetővámot, de csak bizonyos engedményekért cserébe lett volna hajlandó végleg eltörölni.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt nem hajlandó elismerni, s továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt.