Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ismertette, az elmúlt évtizedekben rendszeressé váltak azon törekvések, amelyek célja, hogy alapvető társadalmi viszonyokat változtassanak meg az állami kormányok megkerülésével. A szuverén államok pedig szépen lassan azt „veszik észre", hogy a mozgásterüket és a nemzeti létük kereteit külső erők folyamatosan korlátozzák, csökkentik.
Az igazgató elmondta, hogy az Orbán-kormány 2010 óta több tekintetben szembemegy a korszellemmel, nemcsak világnézeti szempontból, hanem ez esetben a döntéshozatal-kiszervezés szempontjából is. Ez azt jelenti, hogy
a magyar kormány álláspontja szerint az állampolgárok által megválasztott kormányok legitimebben és hatékonyabban tudják ellátni a népképviseleti feladataikat.
Tehát a kormány nem támogatja a hatalmat kiszervezni vágyó törekvéseket, ehelyett a lokális problémamegoldásokban hisz.
Ennek az elképzelésnek a sikerességét a koronavírus-járvány is jól szemléltette: Mikor a járvány terjedni kezdett Európában, azt láthattuk, hogy sokan várták, hogy érkezik nemzetközi segítség, és az EU vagy más nemzetközi szervek hatékonyan fellépnek az ügyben. Ez azonban nem következett be, hanem
végül a nemzetállamok egyenként, a maguk jogszabályai és módszerei alapján helyben oldották meg a járványhelyzetet.
E megközelítésnek köszönhetően a magyarországi járványkezelés is sikeres volt.
Szánthó Miklós elmondta, hogy a döntéshozást kiszervező nemzetközi szervezetek és politikusok olyan nemzetközi jogi szabályok létrehozására törekednek, amelyekre mindig lehet hivatkozni a szuverén államok jogával szemben. Az így megalkotott jogszabályok összességével próbálják letörni a tagállamok önrendelkezését.
Pokol Béla alkotmánybíró ezt úgy fogalmazta meg, hogy a nemzetközi rezsimek egy „jogszabályi filmréteget" erőltetnek rá a nemzetállamokra,
hogy ezzel csorbítsák a demokratikusan megválasztott kormányok hatalomgyakorlását.
Az Alapjogokért Központ igazgatója kifejtette, hogy a nemzetközi rezsim három szereplőtípusból áll össze:
Az első szereplőkört szintén Pokol Béla határozta meg, aki szerint a jurisztokraták olyan EU-s politikusok, akik elvesztették a nemzeti identitásukat és az állampolgárok helyi szintű problémáira való rálátásukat.
A jurisztokraták ebből a mindennapi valóságtól elszigetelődött pozícióból alkotnak különböző jogszabályokat, pusztán a liberális ideológiai érdekeket figyelembe véve.
A civil szervezetek a jurisztokraták törekvéseit segítik azzal, hogy bár kimennek helybe az állampolgárokhoz, de közben csak baloldali ideológiával egyező szakvéleményeket készítenek. Így a nemzetközi szervezetekben tevékenykedő politikusok bármikor
állampolgári véleményként tudnak hivatkozni ezekre a részrehajló jelentésekre,
és ezek alapján alkotnak nemzetközi jogszabályokat. Holott emberközeliségről szó sincs ezekben az esetekben.
A nemzetközi bíróságok pedig az így elkészült jogszabályokat erőltetik rá azokra az államokra,
akik helyben akarnak fellépni, hogy megoldják az állampolgárok problémáit.
Molnár Balázs a „Kié a (fő)hatalom – szuverenitásharcok tegnap, ma és holnapután" című projekt vezetője végül hozzátette, hogy
a globalisták ezzel lényegében mindenkire kötelezőnek állítanak be olyan ideológiai álláspontokat, amelyeket valójában az állampolgárok által megválasztott parlamentek jelentős része elutasít.
Továbbá az ilyen európai uniós politikai célok a demokratikus támogatottsággal nem rendelkező, baloldali elhajlású civil szervezetek jelentésein alapulnak.
