Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy arról az Origo korábban már beszámolt, 2020. március 3-án a La Tribune de Genève című svájci francia nyelvű lap először írt arról, hogy nyomozás folyik a 2014 júniusában lemondott I. János Károly (volt) spanyol király ellen. A lap szerint a nyomozás még 2018-ban kezdődött el, és az egykori uralkodót azzal gyanúsítják, hogy a 2015 januárjában meghalt Abdullah szaúd-arábiai királytól
100 millió dollár kenőpénzt fogadhatott el, amiért egy spanyol konzorcium nyerte el a Medinát és Mekkát összekötő nagy sebességű vasútvonal második szakaszának az építését.
A gyanú alapján a kenőpénzt egy titkos svájci számlán rejthette el, ebből a pénzből pedig kaphatott a német-dán kettős állampolgárságú szeretője, Corinna zu Sayn-Wittgenstein üzletasszony is, akivel azóta már szakított. Svájcban a nyomozás azt követően indulhatott meg, hogy a spanyol sajtónak két éve a (volt) szerető – vélhetően bosszúból – egyik interjújában
sejtetve az ügy szaúdi szálát, azt nyilatkozta, hogy pénzt kapott a királytól.
2020 júniusában aztán a spanyol legfelsőbb bíróság is vizsgálatot indított János Károly ellen, emiatt pedig a volt uralkodó augusztus 3-án,
egyelőre nem tisztázott körülmények között az Egyesült Arab Emírségek fővárosába, Abu-Dzabiba távozott.
A legolvasottabb spanyol napilap, az El País augusztus 24-i beszámolója szerint
a svájci ügyészség pénzmosás gyanújával a napokban nyomozást indított a Németországban élő Corinna zu Sayn-Wittgenstein ellen is.
Az ügy hátterében egy gyanús ingatlanügy áll. Sayn-Wittgenstein asszony 2015-ben megvásárolta a nyugat-angliai Shropshire megyében fekvő Chyknell Hall Estate birtokot, 3 évvel azt követően, hogy
az akkor még uralkodó János Károlytól ajándékba kapott 65 millió eurót.
A nő szerint
azért kapott ilyen nagylelkű ajándékot a királytól, mert ő gondoskodott róla.
A német üzletasszony a svájci ügyészeknek azt vallotta, hogy a birtokért 6 millió fontot (mai árfolyamon 2,37 milliárd forint) fizetett és hozzávetőlegesen ugyanennyit költött a rajta lévő épületek felújítására.
A tranzakciót egy Panamában bejegyzett vagyonkezelői alapon keresztül bonyolították le, aminek a kedvezményezettje Sayn-Wittgenstein asszony akkor 13 éves fia volt.
A Chyknell Hall Estate birtok 81 hektáron terül el, található rajta egy 1814-ben épült, 1858-ban kibővített palota is, amiben van 11 hálószoba, egy könyvtár és egy úszómedence, a birtokhoz még tartozik egy krikettpálya is.
A birtok az utóbbi 70 évben egyébként három alkalommal cserélt gazdát.
A német üzletasszony a BBC-nek adott interjújában pedig arról beszélt, hogy
2014-ben egy vitájuk során János Károly visszakérte tőle a 2012-ben ajándékba kapott pénzt.
Sayn-Wittgenstein elmondása alapján a volt király haragját az váltotta ki, hogy ő nyilvánvalóvá tette, nem kívánja folytatni a kapcsolatukat.
A pénz ennek ellenére a nőnél maradt, ezt támasztja alá János Károlynak egy 2018 augusztusában, a svájci ügyvédjének, Dante Canonicának írt francia nyelvű levele is, amelyben azt írta, hogy a 2012-es ajándékozása „visszavonhatatlan". A levélben még az áll, hogy a volt király nem kapott vissza semmit a pénzből, de
ő soha nem is kérte arra egykori szeretőjét, hogy szolgáltassa vissza az ajándékát. Ezt a levelet később közölte a spanyol sajtó is.
Mind János Károly, mind Corinna zu Sayn-Wittgenstein határozottan tagadják, hogy az egymás közötti ajándékozásra használt 65 millió eurónak köze lenne a volt szaúdi király által – állítólag – nyújtott kenőpénzhez, és szerintük szó sincs róla, hogy bármit is rejtegetnének titkos svájci bankszámlán.
Ennek nazonban ellentmond, hogy Svájcban és Spanyolországban a volt uralkodó ellen zajló vizsgálat jelenlegi szakaszának az a célja, hogy megállapítsa, a kenőpénzt a 2014 júniusi lemondása előtt vagy utána kapta-e János Károly.
Ennek azért van jelentősége, mert a király sérthetetlen - vagyis, ha a lemondás előtt fogadta el a pénzt, akkor (bármilyen abszurd ez), nem lehet megbüntetni, ugyanis királyként gyakorlatilag bármit megtehetett.
I. János Károly augusztus elején azután menekült el saját országából, miután egyre nehezebben lehetett távol tartani tőle a nyomozást. A száműzetésbe még saját felesége sem követi, a megcsalt királyné gyakorlatilag megtagadta férjét, ahogy hatalmát féltő utódja, saját fia is.
A volt uralkodó ügye az egész monarchiára veszélyt jelent,
ezért is határolódott el apjától az új uralkodó, VI. Fülöp - pedig könnyen lehet, hogy ő is haszonélvezője volt apja ügyeinek. Emiatt le kellett mondania személyes örökségről. I. János Károly és a királyi család botrányai alaposan megtörték a monarchia népszerűségét. Már a szaúdi korrupciós ügy nyilvánosságra kerülése előtt is 50 százalék közelében volt azoknak az aránya, akik eltörölnék a királyságot.
