November 18. óta letölthető a Soros György életéről szóló dokumentumfilm. A "Jó. Szerencse. Soros" (Good. Fortune. Soros.) címet viselő propagandafilm, azonban még a kritikusoknak sem tetszett - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

Soros György életéről készített dokumentumfilmnek álcázott propagandafilmet Jesse Dylan, az irodalmi Nobel-díjas énekes, Bob Dylan fia. A rendező személyének kiválasztása sem véletlen, ugyanis Dylan éveken keresztül dolgozott a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF).

Már a film ajánlója leszögezi, hogy Soros György egy milliárdos aktivista, korunk egyik legbefolyásosabb és legellentmondásosabb alakja, aki többek között akkor vált hírhedtté, amikor 1992-ben egymilliárd dollárt keresett azzal, hogy a Bank of England "ellen fogadott".

Forrás: V4NA

Az ajánló szerint Sorost jobbról és balról is azért támadják, mert a világ olyan problémái felé mert fordulni, mint a szabad választások, a sajtószabadság vagy a kisebbségek jogai, és harcában saját anyagi forrásait használja fel.

A filmről született kritikák azonban nem voltak pozitívak A vélemények szerint a film nagyrészt arról szól, hogy Soros támogatja a globális emberi jogi ügyeket, és szinte kizárólag kedvező megvilágításban mutatja be őt.

A Variety például azt írta, hogy ha a Soros-szervezetnek lenne egy látogatóközpontja, ahol turistákat fogadnak, ott biztos ezt a filmet vetítenék folyamatosan.

A portál arra is kitér, hogy a propagandafilmben ugyan bevágnak videókat Soros György kritikusairól, azonban senkit nem szólaltatnak meg a Fox News népszerű műsorvezetőjén, Tucker Carlsonon kívül. Legalábbis ő az egyetlen, aki a kész filmben feltűnik. Azt nem tudni, hogy más bírálókat meginterjúvoltak-e. A Variety megjegyzi, hogy Carlson részében olyan szavak hangoznak el, mint az "abortusz", ami a filmben máshol nem tűnik fel.

A The New York Times szerint a film hagiográfiaként nem célzott; témáról témára ugrál, a legjobb esetben is önkényesnek tűnő klipekkel.  A kritikában a lap leszögezi, hogy a film nem egy objektív portré, és nem is akar az lenni.

Érdekes továbbá, hogy a New York Times hagiográfiaként utal a filmre, ugyanis ez a tudomány a szentek és a szentség hírében meghaltak életének kutatásával, bemutatásával és értékelésével foglalkozik.

A kritikákról a Zsidó Távirati Iroda (Jewish Telegraphic Agency) is írt egy rövid cikket. Ezt többek között a The Jerusalem Post és a Haaretz is átvette. A The Times of Isreal pedig egy "egy dimenziós reklámnak" írta le a filmet, amely kevesebb információt ad Sorosról, mint a Wikipédia oldala.

A film beharangozójában is érdekes mondatok hangzanak el.

A tőzsdespekuláns maga mondja el, hogy "fantáziált a világmegváltásról".

A messiáskomplexus visszatérő motívum Soros életében. Az Independentnek adott interjújában 1993-ban azt mondta

Ez egyfajta betegség, amikor valaki istenként tekint önmagára vagy a mindenség megteremtőjének tartja magát. De bevallom, amióta elkezdtem kiélni, megélni ezeket a gondolatokat, már nem érzem magam kényelmetlenül. 

A "The Alchemy of Finance" című könyvében pedig bevallotta, hogy egyfajta istenként tekintett önmagára.

A beharangozóban a Holokauszt is szóba került. Korábban Soros elmondta, hogy megedződött a világháború alatt. Zsidó származása miatt kereszténynek álcázta magát, hogy elkerülje a deportálásokat, majd pénzen vett álkeresztapja mellett segítette a magyarországi zsidók tulajdonának elkobzását.

A CBS-nek adott 1988-as interjújában arról kérdezték, hogy nehezére esett-e végrehajtani a zsidók kisemmizését, hiszen ennek feldolgozása, főleg zsidó háttérrel, bárkinek maradandó pszichés károsodást okozott volna. Soros egyszerűen közölte: egyáltalán nem esett nehezére, és nem érez bűntudatot.