Svédországban egyre többen elégedetlenek a bevándorláspolitikával

Illegális bevándorlás, bevándorló, menekült, migráns, Dánia, illusztráció, 2015
Rodby, 2015. szeptember 7. Főként Szíriából érkező migránsok egy csoportja megy a Dánia északi része felé vezető országúton a dél-dániai Rodby közelében 2015. szeptember 7-én. (MTI/EPA/Bax Lindhardt)
Vágólapra másolva!
Svédország több mint 160 000 zömében közel-keleti származású érkezőt fogadott be a 2015-2016-os migrációs krízis során, azonban mostanra az ország polgárai kimerültek, kudarcnak és veszélyforrásnak látják a túlságosan engedékeny migrációs politikát - írja a Danube Institue a Foreign Policy-re hivatkozva.
Vágólapra másolva!

A menekültek és gazdasági bevándorlók korlát nélküli befogadásának lassan mindenhol vége szakad.

Főként Szíriából érkező migránsok egy csoportja megy Svédország felé vezető országúton a dél-dániai Rodby közelében 2015. szeptember 7-én Forrás: MTI/EPA/SCANPIX DENMARK/Bax Lindhardt

Nincs ez másképp Svédországban sem. Az országot nem lehet azzal vádolni, hogy kezdettől pesszimista és szűkmarkú hozzáállása miatt vallott kudarcot a migránsok integrációjával.

2016-ban Svédország a GDP 5%-át költötte a szír menekülthullám csúcsán érkező 163 000 főt számláló tömeg integrációjára,

azonban a skandináv állam tűréshatárai az elmúlt években hamar megmutatkoztak. A menekülttömegek a beilleszkedésben lassan haladva sok esetben a társadalom peremére sodródtak.

Jelen adatok szerint a börtönlakosság és a társadalmi ellátó rendszert terhelők több mint 50%-a a lakosság 20%-át kitevő külföldi születésűek közül került ki.

Miközben pedig más európai országokat is komolyan sújt a bevándorló közösségekre alapuló szervezett bűnözés – erről korábban itt írtunk – Svédország a második az egy főre jutó fegyveres bűncselekmények számát illetően, amelyek többnyire a nagyvárosok bandaháborúihoz köthetők, és ezek száma évről évre meredeken nő. A lakosság elégedetlensége emiatt egyre nagyobb és sokan érzik úgy, hogy a kormány ignorálja ezeket a problémákat. A jelek szerint már nem sokáig.

Még a kormányzó, hagyományosan menekültbarát Szociáldemokrata Párt új elnöke is követeléseket fogalmazott meg az országban tartózkodó bevándorlókkal szemben a közelmúltban.

Magdalena Andersson kijelentette, hogy a fiatal bevándorlóknak tanulniuk kell, legalább a középiskolai érettségiig, és minél előbb munkát kell találniuk, miközben svédül is tanulnak. Ezenkívül figyelmeztetett, hogy a nemi egyenlőség Svédországban mindenkire vonatkozik, akármilyen is az egyes közösségek belső felfogása és szokásai.

2021 július 1-én Göteborgban meghalt egy rendőr miután lelőtték Forrás: TT News Agency via AFP/Bjorn Larsson Rosvall

Mindezek egyébként egy normális működésű, saját belső integritására figyelmes állam követelményei – sajátos, hogy ezek új és kissé radikális kijelentéseknek tűnhetnek Svédországban.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a skandináv állam ne fogadná nagy számban a külföldieket; évente így is 100 000 ember érkezik legalább középtávú tartózkodási céllal, ami arányaiban nem marad sokkal el a nagy menekülthullám számaitól.

Ezek az emberek azonban mind legális bevándorlás keretein belül érkeznek, nem pedig teljesen integrálatlan harmadik világbeli földönfutóként. A svédek lényegében azt igénylik, hogy ne kelljen a bevándorlásnak a hátrányaival együtt élniük, miközben az előnyeit, az olcsó munkaerőt és az új, kreatív szellemi tartalékokat szívesen kihasználják. Kis számban fogadnak be menekülteket is, legutóbb 13 000-et, ami eddig a legalacsonyabb szám az elmúlt 30 évben.

Azonban nem hajlandóak nagy költségű integrációs programokra nagy méretekben költeni, mint azt a németek tették a menekülteket a munka világába vezető programokkal. Svédországnak ez meghaladja a kapacitásait, és ez eléggé el nem ítélhető álláspont.

Rendszeressé váltak a gyújtogatások a migránsok által lakott városrészekben Forrás: AFP/Fredrik Sandberg

Ezzel együtt remélhetőleg az északi ország részt vesz majd a fejlődő országok konfliktuszónáinak stabilizálásában és a közös európai határvédelemben, hogy a nagyszámú, kilátástalanságban sodródó tömegek helyzete rendeződhessen. Ennek bizonyos szinten megvannak a jelei: a Száhel dzsihádistái ellen harcoló francia többségű Takuba harccsoport vezetését éppen a közelmúltban vette át egy svéd ezredes. Ehhez a harccsoporthoz csatlakoznak majd a Magyar Honvédség katonái is, ha 2022 folyamán megvalósul a magyar misszió Maliban.

Érdemes a továbbiakban is figyelemmel követni Svédország migrációval kapcsolatos tevékenységét, megfelelő retorikai engedmények esetén akár bizonyos mértékig szövetséges lehet a szigorúbb migrációs politikák kikényszerítésében Közép-Európával.