Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A brit konzervatív lap szombaton megjelent írásában arról számolt be, hogy Brüsszel álláspontja alig egy nap alatt drasztikusan megváltozott az Egyesült Királyságba juttatott vakcinák ügyében.
Mint megjegyzik,
A The Telegraph a történteket úgy kommentálta:
ez volt az a hét, amikor Brüsszel megpróbálta elintézni a gyógyszercégeknél, hogy ne vigyék ki az Európai Unió területéről a vakcinákat, de a keménykedést követően megalázkodva visszavonulót fújt.
A történethez az is hozzátartozik, hogy - emeli ki a lap - Boris Johnson kormánya jogosan tiltakozott az uniós akció ellen. Érvelésük szerint nem számítottak arra, hogy az EU, ami papíron "barát és szövetséges", képes lett volna "a szerződések teljesítésének megakadályozására". Érdemes ugyanakkor feleleveníteni azt is, hogy honnan indult a történet.
A konfliktus onnan indult ki, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök leszögezte, személyesen veszi kézbe az AstraZeneca-ügyet. Erre azért volt szükség, mert a Pfizerhez hasonlóan a brit-svéd cég is jelezte, hogy (átmenetileg) nem tudja teljesíteni az EU irányába tett vállalásait. Az AstraZeneca bejelentése óriási kudarcot jelentett a vakcinabeszerzéseket központosító Brüsszelnek (és persze a vakcina nélkül maradt tagállamoknak), hiszen mind a 27 tagállam nevében tárgyalt az oltóanyagokról. Ennek politikai okai is voltak, hiszen az EU ilyen formában kívánt egységet felmutatni nemzetközi színtéren.
Így több kormány is bízott a rendszerben, és úgy döntött, hogy nem vesz rivális vakcinákat, hanem megvárja, amíg Brüsszel beszerzi a brit-svéd cégtől a szükséges ellátmányt. Csakhogy a múlt heti adatok szerint míg az Egyesült Királyság 100 főre közel 12 oltóanyagdózist szerzett be, addig Franciaország csak alig több, mint kettőt. A német kormány hasonló problémákkal szembesült, mint a francia, Hollandiában pedig negyven éve nem látott, napokon át tartó lázadások robbantak ki. Olaszországban pedig megbukott a második hullámot is sikertelenül kezelő kormány, miután Giuseppe Conte benyújtotta lemondását.
Így tehát Brüsszel komoly nyomás alatt volt, amikor megjött a hír: az AstraZeneca nem fog tudni elegendő oltóanyagot szállítani. Mint kiderült, a belgiumi üzem gyártási problémái miatt 75 millió vakcinával marad el, ami azt jelenti, hogy csak az első negyedévre ígért mennyiség egynegyedét képesek hozni. A The Telegraph értesülései szerint Brüsszelben gyorsan elterjedt a pletyka, hogy az oltóanyagok drágábban máshoz kerülhetnek, így többek között Londonhoz, ahova már több millió vakcinát szállított a brit-svéd vállalat.
Ebben a katasztrófaközeli helyzetben jelentette be Stella Kyriakides, egészségügyi uniós biztos, hogy az unió még a héten egy úgynevezett "exportátláthatósági mechanizmust" indít. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy az uniós gyártóknak engedélyt kellett volna kérniük Brüsszeltől, mielőtt vakcinát exportálnak a közösségen kívülre. Értelemszerűen
a terv első számú célpontja a vakcinációban Brüsszelt messze lehagyó Egyesült Királyság volt.
Csakhogy gyorsan változott a helyzet: múlt hét kedden ugyanis kiderült, hogy az AstraZeneca az Európai Unióval kötött szerződésben csak annyit ígért, hogy mindent meg fog tenni a teljesítés érdekében, a feltétlen szállítást azonban nem kötötték ki a felek. A kitételek között szerepelt az is, hogy a brit-svéd gyártó csak 100 millió brit vakcina kiszállítása után foglalkozna az uniós igényekkel, így csak ezután használná két brit gyárát.
Brüsszel válaszul a szerződés kiszivárogtatásával támadta a céget, és követelte, hogy élvezzen elsőbbséget Londonhoz képest. Ennek érdekében fokozták a nyomást: csütörtökön a belga hatóságok uniós kérésre megjelentek az AstraZeneca Vallóniában található üzeménél. Ezt követően Von der Leyen arról beszélt, hogy az AstraZeneca által hivatkozott klauzula, miszerint mindent megtesznek a teljesítés érdekében, nincs a dokumentumban. Csakhogy a szerződés szerkesztetlen változatában szerepelt a kitétel. Szombaton a Bild, a legolvasottabb német lap, úgy értékelte a bizottsági elnök kijelentését, hogy "az elnök asszony vagy hazudott 447 millió uniós polgárnak vagy nem tudta, mi szerepel a saját szerződésében".
Von der Leyen szerződésértelmezési kísérletét követően született döntés a "16. cikkely" alkalmazásáról, ami jogi lehetőséget adott volna az Egyesült Királysággal szembeni vakcinablokádra. A bizottsági elnök egyébként nem túl fair módon csak az után tájékoztatta Írországot a döntésről, miután azt már meghozta.
A történet kiábrándítóan végződött az EU számára: mindössze nyolc órával az élesítés bejelentése után az uniós vezetők bejelentették, mégsem kívánják stoppolni a vakcinák szigetországi importját. Az európai sajtóban "Brexit-öngólként" keresztelték el Brüsszel ügyetlen taktikázását. A The Telegraphnak egy neve elhallgatását kérő európai diplomata úgy értékelte a történteket, hogy óriási a nyomás Von der Leyenen, ami később csak növekedni fog. "Ez így nem néz ki túl jól számára" - tette hozzá.
