Az elnöki hivatal honlapján szerdán közzétett "átmeneti charta" szerint a katonai tanács élén álló Mahamat Idriss Déby az ország elnöke és a hadsereg főparancsnoka is egyben, de ő áll a minisztertanács és a védelmi testületek élén is. Ő szentesíti az általa kinevezett 69 főből álló katonai tanács által elfogadott jogszabályokat.
Mahamat Idriss Déby az apjához közel álló 14 tábornokot nevezett ki az átmeneti katonai tanácsba, amelynek az lesz a feladata, hogy vezesse az országot , a "szabad és demokratikus választásig" tartó másfél éves átmeneti időszakban.
Az 95 cikkelyből álló átmenti charta hatályon kívül helyezi az alkotmányt, és a köztársaság alaptörvényeként szolgál,
szavatolja a vélemény-, lelkiismereti és vallási szabadságjogok érvényesítését.
A csádi hadsereg kedden arról tájékoztatott, hogy Idriss Déby a FACT lázadópocsoporttal vívott harcban halt meg.
A líbiai határnál halt meg, ahol maga irányította a felkelők elleni műveleteket.
A lázadók elutasították a katonai átmeneti tervet, és megfogadták, hogy folytatják az előrenyomulást a főváros felé. A FACT leszögezte, hogy Csád nem királyság, és a hatalom dinasztikusan nem adható át. A csádi ellenzék is követeli a visszatérést a civil hatalomgyakorláshoz.
A csádi választási bizottság egy nappal Idriss Déby halála előtt jelentette be, hogy az előzetes eredmények szerint földcsuszamlásszerű győzelmet aratott az április 11-i elnökválasztáson, amelyet az ellenzék bojkottált. A voksok 79 százalékát szerezte meg, és ez lett volna a hatodik mandátuma.
Hírügynökségek szerint Déby halála megrázta az országot, de Csád nyugati szövetségeseiben is aggodalmat váltott, mivel őt régóta szövetségesnek tekintették az iszlamista csoportok elleni harcban.