Szijjártó Péter: Gyorsan nő a nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkező migránsok száma

Rendőrök járőrőznek az ideiglenes biztonsági határzárnál a magyar-szerb határon, Ásotthalomnál 2021. szeptember 1-jén

Gyorsan nő a migránsok száma a nyugat-balkáni útvonalon, idén eddig több mint 82 ezer ember próbált bejutni az Európai Unióba illegálisan ebből az irányból - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az általa vezetett tárca közleménye szerint kedden a Bécsi Migrációs Konferencián.

A tárcavezető felszólalásában arról számolt be, hogy Magyarországon is napi szinten regisztrálnak határsértési kísérleteket, a kormány pedig 2015 óta mintegy 1,2 milliárd eurót fordított a határok védelmére.

Emlékeztetett, hogy a kerítésépítés miatt az Európai Unió hat évvel ezelőtt rendkívül súlyosan bírálta a magyar kormányt és egyesek még a 20. század legsötétebb diktatúráihoz sem féltek hasonlítani Magyarországot.

Ehhez képest most azt látjuk, hogy ma ugyanezek az országok ünneplik azokat, akik a közösség külső határainak védelme érdekében kerítést építenek"

- mutatott rá az ellentmondásra a miniszter.

Szijjártó Péter ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a "brüsszeli intézmények és egyes nyugat-európai politikusok" által hangoztatott "felelőtlen nyilatkozatok" miatt, amelyek szerinte "meghívásként értékelhetők" azok számára, akik valamilyen okból készek megindulni Európa felé.

Szijjártó Péter Forrás: AFP/Jure Makovec

Leszögezte, hogy most ráadásul nagyobb a veszély, mint 2015-ben volt, ugyanis nemcsak dél, hanem kelet felől is fokozódik a migrációs nyomás, illetve a nyugat-balkáni útvonalon is jelentősen emelkedhetnek a számok, ha Afganisztánból megindulnak az emberek. Kitért arra is, hogy Afganisztánban már most négymillió belső menekült él, akik minden bizonnyal el kívánják hagyni a dél-ázsiai országot.

Óvatosnak kell lennünk a nyilatkozatokkal, a kötelező kvótákat véglegesen el kell vetni, és nem szabad hazájuk elhagyására bátorítani az embereket - összegzett.

A miniszter azon véleményének is hangot adott, hogy az EU migrációs politikája csak akkor lehet sikeres, ha megfelelően együtt tud működni a szomszédos országokkal. Példaként hozta fel, hogy bár Egyiptom hatékonyan védi a határait, az európai uniós blokk mégis visszatartja az országnak szánt 120 millió eurót bizonyos emberi jogi ügyek miatt. Emellett pedig olyan szankciókat is életben tart, amelyek miatt Kairó nem tud hozzájutni olyan technológiákhoz, amelyek még eredményesebbé tennék a határvédelmét.

Illusztráció Forrás: MTI/Vadnai Szabolcs

Őszintén szólva időnként nem tudom, hogy a brüsszeli bürokratáknak a migráció megállítása vagy annak további bátorítása-e áll szándékukban"

- fogalmazott.

Szijjártó Péter ezután kiemelte, hogy a bevándorláspolitikának nemzeti kompetenciában kell maradnia, ugyanis a tagállamoknak jogukban kell legyen eldönteni, hogy be kívánnak-e engedni másokat a területükre.

A nemzetközi jog világosan fogalmaz: ha valaki menekülésre kényszerül, akkor joga van ideiglenesen az első biztonságos országban maradni. Ahhoz azonban nincs joga, hogy békés, biztonságos országokon átkelve maga válassza ki az úti célját - hangsúlyozta.