Lesz-e orosz-ukrán háború - és mikor?

Moszkvai terület, 2022. január 25. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott képen katonák gyakorlatoznak egy lőtéren a Moszkvai területen 2022. január 25-én. MTI/AP/Alekszej Ivanov

A nemzetközi helyzet ismét fokozódik. A szomszédos Ukrajna, amelynek kárpátaljai régiójában kétszázezer magyar lakik, a figyelem középpontjába került. Most (még) minden az I. világháború előtti helyzethez hasonló konfliktus békés rendezése mellett szól. Elmagyarázzuk a bonyolult világhatalmi képlet egyes elemeit. Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Iskola igazgatójának elemzése.

A politika folytatása más eszközökkel

Carl von Clausewitz híres mondása szerint a “Háború a politika folytatása más eszközökkel”. Magyarán,

amit a politikusok a tárgyalóasztalnál nem érnek el, azt a tábornokoknak kell a csatamezőn.

Amikor a kitűzött katonai célt elérték, a katonák visszavonulnak és visszaadják a politikusoknak a kezdeményezést. A 30 éves háború után ilyen volt a vesztfáliai béke, vagy Napóleon legyőzése után a bécsi kongresszus. Volt már rá bőven példa, hogy egy diplomáciai patthelyzet esetén a fegyveresek veszik át a diplomaták feladatát. A jaltai békerend az európai történelemben szokatlanul hosszú időre biztosította a békét. Szerencsénkre!!! — mondhatjuk.

A hidegháború végével mi, európaiak elszoktunk attól, hogy a hadsereg is a társadalom egy fontos intézménye, amelyre békeidőben is szükség van

. “Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” — a Julius Caesarnak tulajdonított mondás jól mutatja, miért van valójában szükség hadseregre, amire most az ukrajnai események kapcsán kell sokadszorra rádöbbennünk.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott képen katonák gyakorlatoznak egy lőtéren a Moszkvai területen, 2022. január 25-én Forrás: MTI/AP/Alekszej Ivanov

Ha háborúra kerülne sor, akkor három opció kínálkozik az oroszok számára:

A) Egy korlátozott katonai akció Donyeck és Luhanszk megyékben, illetve ezek közvetlen közelében, akár csak az ottani szeparatisták és zsoldosok bevetésével. Erre mondta Biden elnök, hogy ez a “kisebb behatolás” (minor incursion) kategóriája, amire az USA nem feltétlenül reagálna érdemben. Az ürügy a két szakadár “népköztársaság” küszöbön álló hivatalos orosz elismerése esetén kiéleződő konfliktusban a “katonai segítségnyújtás”. Itt azt az orosz célt kell látni, amely egész Ukrajnát egy föderális állammá alakítaná, ahol a megerősödött régióknak vétójoga lenne a kijevi kormány döntései felett. Magyar szempontból egy ilyen föderális Ukrajna a mostaninál jóval több jogot biztosítana a kisebbségeknek.

B) Egy nagyobb katonai akció, amelynek keretében immáron reguláris orosz csapatok is részt vennének a Donbasz és a Krím-félsziget dél-ukrajnai területeket felölelő összekötésében. Ezzel az Azovi-tenger orosz beltengerré válna, és biztosítva lenne a Krím vízellátása a Dnyeper folyóból (Észak-Krím-csatorna által), amit az ukránok 2014-ben elvágtak. Az itt élő lakosság többsége orosz ajkú, vagy magát orosznak vallja, így itt aligha kéne komoly partizántevékenységgel számolni.

A Georgiai Nemzeti Légió tagjai katonai kiképzést tartanak ukrán polgári személyeknek egy esetleges orosz inváziótól tartva Kijevben, 2022. február 4-én. A 2014-ben alakult Georgiai Nemzeti Légió egy félkatonai egység, amelyet a kelet-ukrán konfliktusban Ukrajna oldalán harcoló georgiai és más nemzetiségű önkéntesek alkotnak. MTI/AP/Efrem Lukackij Forrás: MTI/AP/Efrem Lukackij

A C) változat egy átfogó, három irányú orosz támadást feltételez, amelyek célja a Dnyeper folyó teljes keleti partjának elfoglalása, így létrejöhetne Novorasszija, Új-Oroszország mint önálló (orosz báb)állam. A Dnyeper természetes határt jelentene, amelytől nyugatra megmaradhatna Ukrajna, amelyben immáron etnikailag is ukrán többség lenne. Ilyen megoldást látunk ma de facto Szíriában is, ahol az Eufrátesz folyó alkotja a természetes határt az attól keletre fekvő amerikai érdekszféra, illetve az attól nyugatra eső orosz között. Lengyelországot és Németországot is így “tolták” 1945-ben keletebbre.

A C) változathoz katonai becslések szerint legalább kétszázezer katonára lenne szükség, amely létszámot február végére érné el az orosz csapatkoncentráció. A forgatókönyvek szerint az orosz csapatok a II. világháborúból ismert átfogó hadműveletekkel kerülnék ki az ukrán nagyvárosokat (Mariupol, Zapporizzsja, Harkov és Kijev), amolyan ostromzár alatt tartva azokat, elkerülve a városi harcokat és a kiéheztetés által káoszt és politikai válságot okozva. A Dnyeper mint új határ azért is lenne orosz szempontból optimális, mivel számos ukrán nagyváros, köztük Kijev, Dnyipró (Dnyepropetrovszk) és Zapporizzsja is ennek a partján fekszik, így a nyugatra tolt Ukrajnát folyamatos nyomás alatt tudnák tartani.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készült képen az orosz hadsereg Iszkander rakéták kilövésére alkalmas rakétavetői egy oroszországi hadgyakorlaton 2022. január 25-én Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata/-

A katonai opcióra február végén nyílna lehetőség. A 2008-as példa alapján, és állítólagos kínai kérésre, a téli olimpia zárása lehet egy ilyen időpont. A kiterjedt hadműveletekre nagyjából március közepéig lenne valós esély, a Raszputnyica (esős-sáros időszak) beköszönte előtt. A tavalyi tapasztalatok azt is mutatják, hogy örökké az orosz katonákat sem lehet családjaiktól távol, mezőkön és laktanyákban állomásoztatni, időnként szabadságra is kell küldeni őket, vagy a készenlétben lévő csapatokat rendszeresen cserélni kell. A “hadgyakorlat” ráadásul becslések szerint havi tízmillió dollárnyi költséget is felemészt.

A Nyugat legnagyobb félelme, hogy Oroszország Ukrajnában, illetve Kína Tajvan ellen egyszerre támad, amit a Nyugat nem tudna érdemben megakadályozni.

A katonai opció hagyományosan magába foglalja az eszközök bemutatását, a kommunikációs megelőző csapásokat. Így értjük meg az orosz műholdromboló rakéta 2021. november végi tesztjét is, amely talán nem véletlenül esett olyan közel a Nemzetközi űrállomáshoz. A most kezdődő fehéroroszországi orosz hadgyakorlat arra is alkalmas, hogy a donbaszi frontról ukrán csapatokat vonjon el északra, míg az orosz flotta északi-tengeri és csendes-óceáni gyakorlatsorozata amerikai flottaegységeket von el a Földközi-tengerről. Az ukrán kormányzati intézményeket ért kibertámadást is lehet főpróbának vagy figyelmeztetésnek venni. Az amerikai internetes cégek elleni orosz bírságokra hivatkozva akár le is lehet kapcsolni ezen szolgáltatókat az orosz felségterületen, de a tartósan Oroszországban élő külföldiek januártól bevezetett kötelező orvosi szűrővizsgálata sem hat marasztalóan az ott élő külföldiekre. A nyugati tudósítókat és diplomatákat arra hivatkozva utasítják ki, hogy a Nyugat sem akkreditálja az orosz médiumokat, pl. az RT német nyelvű műsorát, illetve orosz diplomatát utasítanak ki. A NATO melletti orosz képviselet bezárása is a hidak felégetésének sorába illik, hiába veszi át ennek feladatát a brüsszeli orosz nagykövetség.

Mit hoznak a szankciók?

A katonai opcióban is van ráció, így ezt sem lehet teljesen kizárni. Oroszország ellen reguláris orosz katonák ukrán földre lépése esetén szankciókat fogadnának el, ám a legsúlyosabbat, a nemzetközi SWIFT fizetési rendszerből való kizárást már többen elvetették, elvégre valahogy biztosítani kell az orosz export-import utáni átutalásokat. A második legsúlyosabb szankció, az orosz energiaimport felfüggesztése az EU-tagországok mellett az USA-t is hátrányosan érintené, amely immáron az orosz kőolaj egyik legnagyobb importőre. Tavaly Oroszország lett, Kanada után, az USA 2. legnagyobb olajszállítója. Az embargó alatt álló venezuelai olajat ugyanis orosszal váltják ki, így nem kell az olajfinomítókat költségesen és időigényesen átállítani. Ha az amerikaiak az európai orosz földgázvásárlások felfüggesztését kérik, maguknak az orosz olajimport felfüggesztésével kellene jó példával elől járniuk.

Az EU által a szankciók részeként meg nem vásárolt orosz gázra Kína már bejelentkezett, és az Európát ellátó Jamal-félszigeten már épül a Szibéria Ereje 2 gázvezeték Kína felé, amely a szintén onnan ellátott Északi Áramlat 2 gázvezetékkel azonos kapacitású lenne, így évi ötvenmilliárd köbméter gázt szállítana.

Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videofelvételről készült képen hadgyakorlaton vesz részt egy orosz katona Oroszország egyik gyakorlóterén, 2022. január 25-én Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata/-

Ha Oroszország elfoglalja Kelet-Ukrajnát (a Dnyeper folyó keleti partját), akkor azt integrálni tudja saját gazdaságába, így az a “befagyott konfliktus” miatt nem válhat az uniós egységes belső piac részévé, és a Dnyeper folyó kevés átjárója jól ellenőrizhető vámhatár lenne.

Oroszországot a Nyugat szankciókkal sújtaná, ám ez a Krím 2014-es annexiója után sem volt másként, és a “befagyott konfliktus” magasabb szintre emelése által az USA nem tudná erőit teljesen Kína ellen felvonultatni, így egy orosz-kínai érdekszövetséggel szemben nem tudna katonai erőfölénybe kerülni.

Nem véletlen, hogy a téli olimpia ürügyén találkozó orosz és kínai államfő egy stratégiai szövetség bejelentésére készül, aminek része az évente Kínába szállított orosz gáz tízmilliárd köbméterrel való növelése.

Mégis jó a hosszú távú gázszerződés?

A szankcióknál kell ismertetni azt az orosz stratégiát, amely a mostani télre az egekbe tornászta fel a földgáz árát. Moszkva mindenképpen elérendő céljaként azonosítottuk az európai energiaexport biztosítását. Ezt az oroszok hosszú távú szerződésekkel képzelik el, amelyek biztos piacokat és kiszámítható profitot garantálnak az oroszoknak, az európaiaknak pedig biztonságos ellátást és kalkulálható árat.

Az orosz gázexport kérdése most a már elkészült és üzemlépes, ám még hivatalosan át nem adott Északi Áramlat 2 gázvezeték körül forog.

Moszkva mindenképpen üzembe szeretné helyezni, ezért egy agyafúrt stratégiát alkalmaztak. Mivel a földgáztárolókat nyáron töltik fel, az összes Európába vezető orosz gázvezetéken “véletlenül” pont 2021 nyarán hajtottak végre karbantartást. Amikor nyárvégére fordult az idő, a migránsválság közepén Fehéroroszország blokkolta a többletgáz nyugatra szállítását, így csak a hosszú távú szerződések által lekötött csekély mennyiség jutott el nyugatra. A Gazprom által birtokolt legnagyobb német gáztározókat ráadásul nem is töltötték fel, és a nyugat-európai gázvásárlásokat ezekből elégítették ki, így mire eljött az ősz, alacsony volt a nyugat-európai tározók töltöttsége. Moszkva arra hivatkozott, hogy előbb a saját tározóikat akarják feltölteni, mielőtt a nyugat-európaiak nem hosszú távú igényeivel foglalkoznának. A kínálat ilyetén szűkítése során mindvégig felkínálták a hosszú távú gázátvételi szerződések kiskapuját, amivel az Ukrajnát délről megkerülő Balkáni Áramlat gázvezeték átadása előtt a magyar kormány élt is.

Lengyelország és Ukrajna politikai okokból nem vásárol (közvetlenül) orosz gázt, ezért most ők is a németországi tározókból vásárolnak. Emiatt 2021 december 21. óta, vagyis lassan két hónapja az orosz gáz Németországból keletre tart.

A németek nem akarják orosz politikai, gazdasági és katonai nyomásra engedélyezni az Északi Áramlat 2 gázvezetéket, mert ha most engednek, ki tudja, hogy a Kreml milyen újabb zsarolással állna elő? Marad a holland és norvég import fokozása, ám a Groningen környéki holland gázmezők már kimerülőben vannak, ráadásul a kitermelt gáz instabillá teszi a talajt, ami a földrengésveszélyt erősíti.

Az Északi Áramlat 2 fektetése

Az orosz energiaexportot kiváltó amerikai, afrikai és közel-keleti LNG pedig olyan drága, hogy Európa számára jelentős többletköltséget jelentene arra az időszakra, amíg az energiahatékonyság és megújuló energia ki nem váltja azt. A repesztéses technológia ráadásul kifejezetten környezetszennyező, arról már nem is szólva, hogy dízelmeghajtású hajókon, -165 fokra lefagyasztva szállítják, így az LNG klímalábnyoma mindent egybevetve a szénerőművekével azonos.

Itt jön képbe egy másik orosz szál, Mali és Kongó, ahonnan az orosz Wagner-csoport zsoldosai fokozatosan szorítják ki a francia és más európai katonákat.

Moszkva a jelek szerint a legnagyobb afrikai uránlelőhelyek feletti ellenőrzés megszerzésével ugyanúgy manipulálná az urán világpiaci árát, mint most Európában a gázét.

Kinek mi a fontos?

Egy, a Nyugat által szankcionált Oroszország is az ENSZ BT tagja maradna, Kína ugyanis megvétóz minden nemzetközi szankciót. Ezzel ismét a jaltai világrend felé billenne a nemzetközi politika, ahol a három nagyhatalom (USA, Kína, illetve Oroszország) közvetlenül tudna tárgyalni. Franciaország az eurózóna-tagságából eredő dezindusztrializáció, illetve a GDP 120 százalékára rúgó, növekvő államadósság miatt már nem világhatalom, észak-afrikai befolyási övezetéért most jelentkeztek be az oroszok, kínaiak és törökök. Nagy-Britannia is önmaga árnyéka, a Brexit utáni nagyra törő tervek alig valósultak meg, az egykor büszke oroszlán az AUKUS katonai szövetségben az USA junior partnere.

Itt tartunk most. A józan ész a konfliktus békés, diplomáciai rendezésének ad elsőbbséget, de mint láttuk, számos irracionális szempontot is figyelembe kell venni. Vlagyimir Putyin 69 éves, és az alkotmánymódosítás után még egy ciklust vállalhat, már most a történelemkönyvek róla szóló fejezetén gondolkodik. Ha az orosz történelemírás Mihail Gorbacsovot a Szovjetunió elveszítőjeként, és Borisz Jelcint mint a birodalom szétesését levezénylő politikusként tartja számon, akkor Putyin javára írják (eddig) a gazdaság stabilizálását és a Krím “visszaszerzését". A foci-Eb árnyékában bejelentett nyugdíjkorhatár-emelés jócskán megtépázta az orosz elnök népszerűségét, így egy újabb külpolitikai “kaland” növelné belföldi népszerűségét.

A háborús pszichózist persze nem csak az oroszok fűtik. Az “orosz propagandáról szóló amerikai propaganda” is csúcsra jár. Az amerikai katonai-ipari komplexum káros hatásaitól már Eisenhower elnök is óvta Amerikát (és a világot), ezt ma Deep State-nek hívjuk. A hidegháborúban szocializálódott veterán hírszerzők, kémelhárítók és tábornokok rutinosan tudják a közvéleményt manipulálni. Most az lehet a cél, hogy a háborús helyzet dramatizálásával az európaiakat nagyobb hadi kiadásokra, és ezen belül amerikai fegyvervásárlásokra sarkallják. Ez jót tenne az üzletnek is, de érdemben tehermentesítené az ázsiai hadszíntérre fókuszáló amerikai hadigépezetet is.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótájékoztatót tart Moszkvában, 2022. február 1-jén Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Nekünk, magyaroknak az európai béke megőrzése a legfontosabb, amit egy diplomáciai rendezéssel lehet elérni.

Geopolitikai érdekünk egy független Ukrajna, amely Oroszország és Magyarország között terül el. Ilyen magyar érdek persze az ütközőzóna országainak nyugati orientációja is, amelyekbe Budapesten keresztül vezet az út.

És nem feledkezhetünk meg a Kárpátalján elő magyarokról sem, akikkel szemben az ukrán nemzetépítés éppen olyan elnyomó politikát folytat, mint a többi, nem ukrán nemzetiség ellen.

Orbán Viktor moszkvai látogatása, az azt megelőző egyeztetés az EU soros elnökségét adó francia elnökkel és a NATO főtitkárával, valamint a kölcsönös tiszteletre és az érdekek figyelembe vételére épülő orosz-magyar gazdasági és energetikai kapcsolatok azt mutatják, hogy a magyar miniszterelnök által követett “magyar modell” igenis működik. Az előttünk álló események ezt a “magyar modellt” is próbára teszik.