Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A gázársapka alól mentesítést kaptunk, így az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását; hosszú csata volt, de sikerült megvédenünk Magyarország érdekeit
- írta a miniszterelnök Facebook-üzenetében péntek hajnalban Brüsszelből. Orbán Viktor közölte: az Európai Bizottság energetikai javaslatai jelentették a legnagyobb veszélyt Magyarország számára.
„Elfogadásukkal azt kockáztattuk volna, hogy néhány nap alatt leállnak a Magyarországra irányuló gázszállítások" – írta. A veszélyt sikerült elhárítani: „Magyarország nem maradt egyedül, így sikerült egy fair megállapodást kiharcolni" – közölte.
„Megállapodtunk abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne" – tette hozzá a kormányfő.
Azt is tudatta, hogy ha lesz közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarországnak, így továbbra is nyitva az összes beszerzési lehetőség. „Ez fontos, mert csak akkor tudjuk leszorítani az energia árát hazánkban, ha minél több forrás áll rendelkezésre, minél nagyobb a verseny a magyar energiapiacon" – mutatott rá Orbán Viktor.
Sokszor elhangzik az a kritika a balliberális oldal részéről, hogy Orbán Viktor minden energetikai szankciót megszavazott az Európai Tanács ülésén – közölte Deák Dániel, aki ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta:
a magyar kormányfő egyetlenegy olyan energetikai szankciót sem szavazott meg Oroszországgal szemben, amely Magyarországra vonatkozna.
Ez a magyar nemzeti érdek, a magyar kormány az elmúlt hónapokban mindvégig ehhez tartotta magát – szögezte le, hozzátéve, hogy viszont más tagállamok több energetikai szankciót is bevezettek, amelynek negatív világpiaci hatásai – például az energia-áremelkedés – Magyarországot is hátrányosan érintik.
A mostani uniós csúcson is sikeresen érvényesítette az érdekeit Magyarország, az Európai Bizottság gázársapkával kapcsolatos eredeti elképzeléseiből nem lett semmi, Ursula von der Leyen terveit egyelőre elutasították az uniós csúcson.
Ehhez az eredményhez Orbán Viktor intenzív külpolitikai egyeztetéseket folytatott az elmúlt hetekben, amelyek közül talán a legfontosabb az október 10-i látogatása volt Berlinben. A magyar kormányfő a találkozón kétórás megbeszélést folytatott Olaf Scholz német kancellárral, aki vélhetően a találkozó hatására ezúttal határozott álláspontot képviselve érkezett meg Brüsszelbe, és már az uniós csúcs előtt leszögezte: Németország nem támogatja az importált gáz árának EU-s korlátozását. A kancellár osztotta azt a magyar álláspontot, miszerint a földgáz árának piaci mechanizmusoktól független politikai korlátozása kockázatos, azzal a veszéllyel jár, hogy a szállítók inkább máshol adják el földgázt, ahol több pénzt kapnak érte, és az EU így végül pórul jár, nem tudja fedezni szükségletét – idézte fel Deák Dániel.
Az elemző szerint
a német álláspont stabilizálódásának egyik oka, hogy Orbán Viktor egyeztetett Olaf Scholzzal, akik így össze tudták hangolni álláspontjukat a térség számára fontos energiapolitika terén. Ez az eset is rávilágít arra, hogy Magyarország akkor tudja a legsikeresebben érvényesíteni a geopolitikai érdekeit, ha legalább egy nagyhatalmi szövetségest talál maga mellé az aktuális kérdések kapcsán
– szögezte le az elemző. Ha ez megtörténik, akkor meg tud akadályozni uniós szinten is újabb szankciókat, nemcsak mentességet harcol ki magának azok alól.
Hozzátette: az igazi siker az lenne, ha uniós szinten is sikerülne elérni érdemi változást a szankciós politikában; a magyar kormány eltökélt célja, hogy visszavonja vagy legalább átalakítsa az energetikai szankciókat, ugyanis azoknak a negatív hatása hazánkban is érződik.
Ehhez szintén szüksége van Magyarországnak egy európai nagyhatalom támogatására, ez a partner pedig a hamarosan felálló új jobboldali olasz kormány lehet, amelynek több tagja is szintén kritikus a szankciókkal szemben.
Ezt a várakozást erősíti, hogy a legfrissebb felmérések szerint a magyar lakosság mellett már az olasz és a görög társadalom többsége is ellenzi a szankciókat. Ez a társadalmi nyomás abba az irányba mozdíthatja ezeket a kormányokat is, hogy támogassák Magyarország álláspontját – fogalmazott az elemző.
Deák Dániel emlékeztetett:
az illegális bevándorlás kapcsán is 2015-ben egyedül volt a magyar kormány az álláspontjával, majd sorra buktak a bevándorláspárti kormányok, változott az európai közhangulat, és mára már a legtöbb tagállam szigorúbb bevándorláspolitikát alkalmaz.
Példaként említette a korábban erősen bevándorláspárti Svédországot, ahol a közelmúltban egy új bevándorláskritikus jobboldali kormány került hatalomra. Az elemző várakozása szerint a szankciók kapcsán is hasonló fordulatra lehet számítani, ezért is fontos, hogy a magyar kormány kitartson az álláspontja mellett és intenzív tárgyalásokat folytasson a lehetséges partnerekkel. Ehhez szükség van a magyar társadalom támogatására is, aminek egyik fontos eszköze a nemzeti konzultáció, amelyet ha sokan visszaküldenek, komoly támasztékot adhat a kormány álláspontjának – zárta videóelemzését az elemző.
