Gyorsítanák Szerbia uniós integrációját, az ország alkotmányáról szavaznak hamarosan

Aleksandar Vucic
BELGRADE, SERBIA - JUNE 17: Serbian President Aleksandar Vucic holds a press conference with European Commissioner for Home Affairs Ylva Johansson (not seen) after the signing an Agreement on Support of Serbia in Managing Migrations worth 2.5 million Euro in Belgrade, Serbia on June 17, 2021. Milos Miskov / Anadolu Agency (Photo by Milos Miskov / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
Vágólapra másolva!
Referendumot tartanak az alkotmány módosításáról a balkáni országban. A cél, hogy függetlenebb legyen az igazságszolgáltatás és a bíróságok - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Vágólapra másolva!

Támogatja-e a Szerb Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló aktus megerősítését? Erre a kérdésre kell választ adniuk a szerb állampolgároknak vasárnap, január 16-án. Igennel vagy nemmel szavazhat a felnőtt lakosság reggel 7 és este 8 között. A szavazás mindenképp érvényes lesz, hiszen elenyésző szavazat is elegendő az alkotmány módosítához, nincs érvényességi küszöb.

Aleksandar Vučić, szerb elnök. Forrás: Anadolu Agency via AFP/2021 Anadolu Agency/Milos Miskov

A szerbiai parlament korábban – még november végén – fogadta el az alkotmánymódosítás szövegét. A változtatás kizárólag az igazságügy működésére, a tisztségviselők megválasztásának módjára vonatkozik. Ha sikeres lesz a népszavazás, akkor a bírákat és az államügyészt független szakmai testületek választják meg.

A szerbiai törvények értelmében az alkotmány módosításához a köztársasági parlamentben kétharmados többségre van szükség, de az állampolgárok szava a végső. Ezért kell most népszavazást tartani. A módosítás értelmében a parlament, a politika kivonul az igazságügyi tisztségviselők megválasztásának folyamatából. Jelen pillanatban a bírák és az ügyészek esetében egy részüket a Legfelsőbb Bírói Tanács és az Államügyészi Tanács, a nagyobb részüket pedig a parlament választja meg. Az alkotmánymódosítást követően a parlamentnek semmilyen hatásköre nem lesz a bírák és az államügyészek megválasztásának folyamatában. A politika kivonul a folyamatból.

Az alkotmány módosítása európai uniós elvárás. Éppen ezért az elmúlt egy évben a Velencei Bizottsággal folyamatosan egyeztet a szerb kormány és a parlament.

Szakértők szerint a módosításokat úgy alkották meg, hogy az összhangban van az európai elvárásokkal.

Gyorsítanák az európai integrációt

Korhecz Tamás szerbiai alkotmánybíró a szabadkai Pannon Televíziónak adott interjújában azt mondta: az ország az alkotmánymódosítással egy komoly lépést tesz annak érdekében, hogy a korábbi hiányosságokat orvosolja, amelyekre a Velencei Bizottság mutatott rá.

Korhecz szerint a sikeres referendummal Szerbia felgyorsítaná az európai integrációt. A csatlakozási folyamatban az egyik legnagyobb hiányosságot a jogállamisági problémák jelentik az országban – tette hozzá. Aláhúzta: a jogállamiság alapja a független bírói hatalom. Az alkotmánybíró szerint ugyanakkor fontos, hogy a módosítást követően a gyakorlatban is működjön a jogállamiság.

A szerb kormánypártok arra buzdítják az embereket, hogy vegyenek részt a népszavazáson. Aleksandar Vučić államfő szerint ez nem pártpolitikai kérdés, Szerbia jövőjéről van szó.

A köztársasági elnök szerint a tét az ország uniós útjának folytatása. Forrás: AFP/SOOC/Alexandros Michailidis

Elhúzódó folyamat

Szerbia uniós csatlakozásának folyamata egyébként több mint egy évtizede húzódik – az ország még 2009 decemberében nyújtotta be kérelmét, 2012-ben kapta meg a tagjelölti státuszt. Eredetileg 35 csatlakozási fejezetet határoztak meg, melyeket azóta – az új módszertan bevezetésével –, klaszterekbe osztottak. A módosított metodológia célja, hogy lendületet adjon a csatlakozási folyamatnak, és a reformok megvalósításának.

A Szerbiáról szóló uniós országjelentések évek óta nem mutatnak jelentős előrehaladást. A legutóbbi, októberben kiadott dokumentum szerint az ország 2,8-as átlagosztályzatot ért el az 5-ig terjedő skálán. A legtöbb kritikát továbbra is a jogállamiság és a sajtószabadság hiánya, a Parlamentben és az élet más területein is érezhető negatív retorika és gyűlöletbeszéd kapja. Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos szerint Szerbiának lépéseket kell tennie a jogállamiság, a korrupció elleni harc és a média szabadsága terén, és feltétlenül normalizálnia kell a kapcsolatát Koszovóval.

Orbán Viktor miniszterelnök és Aleksandar Vucic szerb elnök sajtótájékoztatót tart Belgrádban 2020. május 15-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ugyanakkor pozitív, hogy decemberben megnyitották a zöld menetrenddel és a fenntartható összeköttetésekkel kapcsolatos negyedik témakört. Ennek kapcsán Deli Andor, szerbiai származású, fideszes EP-képviselő úgy reagált, megtérülni látszik a Szerbia kormánya által befektetett munka. „Új lendületet kaphat az ország uniós csatlakozási folyamata, ez pedig Szerbia minden polgára számára kiemelten fontos" – tette hozzá a képviselő.

Ana Brnabić szerb miniszterelnök szerint nagy eredmény, hogy a járvány ellenére is sikerült Szerbiának klasztert nyitnia. „Óriási motiváció ez nekünk, jelentős hátszél, melynek köszönhetően további erőfeszítéseket tehetünk, hogy 2022-ben még nagyobb eredményeket érjünk el, és fejezeteket, klasztereket nyissunk meg" – nyilatkozta a kormányfő. Az alkotmánymódosítással kapcsolatos referendumról pedig ezt mondta:

Magyarország Szerbia egyik legfontosabb támogatója a csatlakozási folyamatban – Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben például úgy fogalmazott:

A brüsszeli bővítésszkeptikusok azonban továbbra is ellenzik az ország integrációját – érvelésük szerint Szerbia csak költségeket jelentene az Európai Uniónak, elsősorban a gazdag tagországoknak, lényegi hasznot azonban nem hozna