Jövő nyártól hivatalosan fiatalabb lesz minden dél-koreai legalább egy évvel

iskola, iskolai, egyenruha, ruha, öltözködés, Dél-Korea
SEOUL, SOUTH KOREA - NOVEMBER 08: South Korean high school girls cheer for their senior classmates taking the College Scholastic Ability Test on November 8, 2012 in Seoul, South Korea. More than 660,000 high school seniors and graduates sit for the examinations at 1,100 test centers across the country, where academic records are all important. Success in the exam, one of the most rigourous standardized tests in the world, enables students to study at Korea's top universities. (Photo by Chung Sung-Jun/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Dél-Korea parlamentje elfogadta az a törvényt, ami alapján 2023 júniusától kivezetik a közigazgatás minden szintjéről a hagyományos dél-koreai életkorszámítási módszereket, és csupán a nemzetközi standard alapján tartják nyilván az ország állampolgárainak életkorát. A döntésnek egy furcsa következménye biztosan lesz: papíron minden koreai 1 vagy 2 évvel fiatalabb lesz jövő nyártól.
Vágólapra másolva!

Minden bizonnyal nagy változást jelent a dél-koreaiak életében, hogy 2023 júniusától csak a nemzetközi szabványok alapján tartják majd nyilván az állampolgárok életkorát az országban. Ráadásul a hivatalokban nem is egy, hanem rögtön két hagyományos életkorszámítási rendszernek int búcsút a lakosság a most elfogadott jogszabályok értelmében.

Ebből az egyik olyan módszer, ami miatt a koreaiak születésükkor rögtön legalább egy évvel - de akik egy adott év végén születtek, szinte azonnal kettővel idősebbnek számítanak, mint a világ más részein, például az Európában születettek. Születésükkor ugyanis rögtön 1 évesnek számítanak, életkoruk pedig minden év január 1-jén eggyel növekszik. Ez a hagyományos életkorszámítási módszer, és a mindennapokban általában ezt használják az ott élők, azaz például az életkorukat tudakoló kérdésre is e számítási mód alapján válaszolnak.

Dél-korai középiskolások sikeres vizsgájukat ünneplik Forrás: Getty Images/2012 Getty Images/Chung Sung-Jun

Van egy másik módszerük is, amellyel az életkort elsősorban a hadkötelezettség teljesítése, illetve az alkohol- és dohánytermékek fogyasztásának kérdéseire számolják ki (ezt így is hívják, "számolásos" módszer). Ebben a rendszerben születéskor mindenki nulla éves, de minden elért január 1-jével életkorához egy évet adnak.

S ezek mellett Dél-Korea az 1960-as évektől - főként az orvosi, jogi vonatkozású dokumentumok kapcsán - a nemzetközi, Magyarországon is ismert normát is használja, amelyben születéskor nulla évről indul mindenki, és születésének a napján nő az életkora egy évvel.

Ebben a zűrzavaros helyzetben hivatottak rendet tenni az új törvények, melyek a hivatalos dokumentunokban csak a nemzetközi standard szerinti módszer alkalmazását engedélyezik. Technikai értelemben, a két hagyományos számítási módszert az új szabályok nem törlik el - tradíciójuk tehát tovább élhet -, puszán a közigazgatási, jogi vonatkozásokban, illetve ezek színterein írják elő kötelezően a nemzetközi szabvány használatát.

Ezzel rengeteg jogi zűrzavar válik megelőzhetővé, és mérséklődnek a szükségtelen társadalmi-gazdasági költségek is

- érvelt a parlamenti döntéshozatalkor a kormányzó párt egyik képviselője.

A Guardian beszámolójában megemlíti, hogy nem pontosan tisztázott, honnan erednek a hagyományos koreai életkorszámításoi módszerek. Az egyilk lehetséges magyarázat az, hogy a hagyományos módszer figyelembe veszi az anyaméhben eltöltött időt is - mintegy 12 hónapra kerekítve a 9 hónapot. Egy másik elmélet szerint a hagyományos módszernek egy ősi ázsiai számrendszerhez lehet köze, mely nem ismeri a nulla fogalmát.

Ennél is fogósabb kérdés az, miért növekszik minden évben január 1-jén egy évvel az életkor. Egy lehetséges magyarázata ennek az, hogy az ókori időkben a koreaiak ősei a kínai 60 éves naptárcikluson belül helyezték el saját születési évüket. Ám mivel akkor még nem léteztek a mindennapokra rendszeresített naptárak. születésük tényleges napját hamar figyelmen kívül hagyták, és egyszerűen a teljes évet adták hozzá életkorukhoz a holdnaptár első napján. A nyugati naptárrendszer elterjedésével aztán a hozzáadás napja január 1-re módosult.