Mindent elsöprő kormánypárti győzelem születhet Kazahsztánban

Almati, 2023. március 19. Egy nő voksol Almati egyik szavazóhelyiségében 2023. március 19-én, amikor előrehozott parlamenti választásokat tartanak Kazahsztánban. A parlamenti képviselők 70 százalékát pártlistákról, 30 százalékát pedig egyéni választókerületekből választják meg. A mostani voksolás újdonságai közé tartozik, hogy a pártokhoz nem kötődő jelöltek is indulhatnak, ami 2004 óta először fordul elő. MTI/EPA/Timur Batirshin

A kormánypárt győzelmét jelzik a vasárnap Kazahsztánban tartott előrehozott parlamenti választásról urnazárás után megjelent első adatok, a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll).

A felmérések szerint a kormányzó Nur Otan (Haza Pártja) a voksok 53-54 százalékát szerezhette meg, amivel megőrizheti kényelmes többségét az ország törvényhozásában.

A központi választási bizottság adatai szerint a választói részvétel 54,19 százalékos volt.

Az Eurázsiai Integrációs Intézet exit poll adataira támaszkodva közölte, hogy a választásokon induló 7 pártból 6 kerülhet be a Medzsliszbe (a parlament 98 tagú alsóházába). Mint ismertette, az exit poll alapján a Nur Otan a szavazatok 53,46 százalékát, a Kazah Néppárt 6,25 százalékát, a liberális Demokratikus Párt (Ak Zsol) 7,87 százalékát, a Hazafias Demokratikus Néppárt (Auil) 10,52 százalékát, a vállalkozókból alakult Köztársaság párt pedig 8,9 százalékát szerezhette meg. Első alkalommal szintén bekerülhet a törvényhozásba 5,31 százalékos eredménnyel az ellenzéki Össznemzeti Szociáldemokrata Párt. A Zöldek (Bajtak) 3,22 százalékos előre vetített eredménnyel nem érte el a parlamenti küszöböt.

Az exit poll során 30 ezer embert kérdeztek meg.

A Nur Otan saját és a Szocisz-A felmérései nagyjából hasonló képet mutattak. Az előzetes választási eredményeket hétfő reggel teszi közzé a kazah központi választási bizottság, illetve a végleges eredményeket tíz napon belül ismerteti.

A kazah főügyészség közlése szerint a választások során 25 esetben rögzítettek szabálytalanságot.

A parlamenti képviselők 70 százalékát pártlistákról, 30 százalékát pedig egyéni választókerületekből választották meg. A mostani voksolás újdonságai közé tartozott, hogy a pártokhoz nem kötődő jelöltek is indulhattak, ami 2004 óta először fordult elő. A Medzsliszbe való bejutás küszöbét 5 százalékra csökkentették, és 30 százalékos kvótát vezettek be a nők, a fiatalok és a fogyatékkal élők számára.

Egy nő voksol Almati egyik szavazóhelyiségében 2023. március 19-én, amikor előrehozott parlamenti választásokat tartanak Kazahsztánban Forrás: MTI/EPA/Timur Batirshin

Az előző törvényhozásban mindössze három párt képviseltette magát, és mindannyian Kaszim-Zsomart Tokajev elnököt támogatták, akit novemberben a szavazatok több mint 80 százalékával újraválasztottak.

Tokajev a 2022. januári zavargások után szakított mentorával és elődjével, a három évtizeden át hatalmon lévő Nurszultan Nazarbajevvel. Tavaly januárban a magas megélhetési költségek elleni tiltakozások lángba borították az országot, a tiltakozó akciók fő színtere Almati volt. A tiltakozásoknak és azt követő rendteremtésnek 238 halálos áldozata volt.

A parlamenti választás 2026-ban lett volna esedékes, de Tokajev idén január 19-én feloszlatta a 2021-ben megválasztott törvényhozást.