Százezer alá csökkenhet a magyarok száma Kárpátalján

Egy elhagyott harckocsi Jampil közelében

A kárpátaljai magyarok aránya valószínűleg negatív irányba fog változni, de nem azért, mert történik egy lakosságcsere – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kovály Katalin, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa.

A Magyar Nemzet a Földrajztudományi Intézet munkatársával arról beszélgetett, hogyan hatott a magyarlakta térség lakosságára az egy éve tartó orosz–ukrán háború.

Az ENSZ adatai szerint körülbelül

nyolcmillióan hagyták el Ukrajnát az orosz–ukrán háború egy éve alatt,

ami súlyos népességveszteséget jelent. 2021-ben még közel 44 milliósra becsülték a kelet-európai országot. A háború borzalmai elől menekülő emberek leginkább a szomszédos országokban kerestek menedéket, így például Magyarországon is. A menekültek jelentős részét Lengyelország fogadta be. A nemzetközi szervezet becslései szerint

több mint másfél millióan regisztráltak ideiglenes védelemért az országban.

Az ENSZ adatai arra is rávilágítanak, hogy közel hatmillióan váltak belső menekültekké azok közül, akiket az ország keleti részében dúló heves harcok és bombázások a leginkább érintenek.

A háború elején Kárpátaljára is több százezer ukrán menekült érkezett. A magyarlakta térségben a 2001-es népszámláskor több mint 1,2 millióan éltek, ebből az ukránok megközelítőleg egymillió főt tettek ki, míg a kárpátaljai magyarság száma 151 ezer volt.

Egy elhagyott harckocsi Jampil közelében Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Kovály Katalin, a CSFK Földrajztudományi Intézet tudományos munkatársa arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy csak megbecsülni lehet, hány belső-ukrajnai menekült tartózkodik ténylegesen Kárpátalján, de az biztos, hogy közülük 156 ezren regisztrálták magukat hivatalosan.

Azt mondtuk a háború elején, hogy a magyarlakta településeken valószínűleg változni fognak a nemzetiségi arányok, a távozó magyarok helyére betelepülnek az ukránok, azonban ez most nem látszik beigazolódni

– magyarázta Kovály Katalin.

Kifejtette, a menekültek inkább a városokban keresnek maguknak új lakóhelyet, mint például Munkácson, Beregszászon vagy Ungváron. A magyar lakosság viszont főként falvakban él Kárpátalján.

Hozzátette, nem látni azt, hogy jelenleg tömegesen érkeznének a belső-ukrajnaiak, sem azt, hogy a magyarlakta térségekben ott is maradnának. Majd azt is hozzátette:

a legtöbben távoztak Kárpátaljáról, azok, akik maradtak, azoknak már nincs hová visszamenniük.

A magyarok aránya valószínűleg negatív irányba fog változni, de nem feltétlenül azért, mert történik egy lakosságcsere, sokkal inkább az elvándorlás felerősödése miatt – jelentette ki a kutató.

Rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarság elöregedése várható, mert akik külföldre távoztak, azok között felülreprezentáltak a fiatalok, és ők azok, akik nagy valószínűséggel már nem fognak hazatérni.

Mindez torzuló demográfiai folyamatokat idéz majd elő, negatívan befolyásolva a reprodukciós rátát is

– hangsúlyozta Kovály Katalin.

Hozzátette, hogy a háború kitörése óta sok család iskoláskorú gyerekei, főként a fiúk, magyarországi oktatási intézményben tanulnak tovább, hiszen a háború elhúzódásával, a katonaköteles kort elérve, ők is kaphatnak katonai behívót.

A Magyar Nemzet kérdésére, hogy jelenleg mennyire becsülhető a kárpátaljai magyarság száma, Kovály Katalin azt válaszolta, nem tudni, hányan mentek el külföldre,

több tízezrek lehetnek.

Azt sem tudni, hogy a távozók közül hányan tértek vagy térnek majd vissza.

A Kovály Katalin úgy látja, a háború kitörését követő időszak mellett a családok körében a szeptember elseje volt még meghatározó abban a kérdésben, hogy elhagyják-e az országot, vagy a már külföldön tartózkodók visszatérjenek-e, hiszen muszáj volt eldönteniük, hol kezdje meg a gyerek a tanévet.

Elmondta, hogy tavaly ősszel a beregszászi kistérségben, ahol a magyarok jelentős száma él, nem volt drasztikus csökkenés a beiskolázási adatokban: az iskoláskorúak aránya nyolc százalékkal, az óvodások aránya pedig 11 százalékkal volt kevesebb 2021 szeptemberéhez képest.

Elmondta azt is, hogy öt évvel ezelőtt 131 ezer főre becsülték a magyar közösség létszámát a SUMMA 2017 demográfiai felméréssel.

A háborúval valószínűleg százezer alá csökken a kárpátaljai magyarság száma

– fejtette ki.

Majd hozzátette, az sem tesz jót a magyarság megmaradásának, hogy folyamatos atrocitások és jogszűkítő intézkedések érik őket Ukrajnában.