Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Lengyelország kész más fegyverszállítmányok mellett a légierő szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépeiből is átadni Ukrajnának – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön.
Mint mondta, a lengyel kormány már határozatot fogadott el az ügyben,
a vadászgépeket a napokban szállítják Ukrajnának.
A lengyel hadsereg jelenleg tíz-egynéhány MiG-29-essel rendelkezik, ezek többsége teljesen működőképes - közölte. Kifejtette: először, a legközelebbi napokban négy ilyen, az ukrán pilóták által külön kiképzés nélkül is kezelhető gépet szállítanak, a többi MiG-29-est karbantartás után folyamatosan adják át.
Az ukrajnai háború kitörése óta folyamatosak a fegyverszállítások, olyannyira, hogy Ukrajna a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált 2022-ben.
A Nyugatnak több katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának és fel kell gyorsítani a fegyverszállításokat – mondta az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Müncheni Biztonsági Konferencián februárban.
Josep Borrell azt is hozzátette, támogatja, hogy az EU tagállamai közösen vásároljanak lőszert Ukrajnának.
A háború kitörése óta mérhetetlen mennyiségű lőszer fogyott a háborúban álló országban. Mint kiderült,
Gyorsabban fogy a lőszer Ukrajnában, mint korábban Afganisztánban.
A NATO tisztviselői szerint is elképesztő az Ukrajnában bevetett tüzérség mennyisége. Afganisztánban a NATO-erők napi 300 tüzérségi lövést adtak le, és nem igazán kellett aggódniuk a légvédelem miatt. Ukrajna azonban naponta több ezer lövést is leadhat, és továbbra is kétségbeesetten keresi a légvédelmet az orosz rakéták és az iráni gyártmányú drónok ellen.
“Egy nap Ukrajnában egy hónap vagy több Afganisztánban”
– mondta Camille Grand, az Európai Külkapcsolati Tanács védelmi szakértője, aki a közelmúltig a NATO védelmi beruházásokért felelős főtitkárhelyettese volt a The New York Times-nak.
Az Oroszország elleni harcban Ukrajna azonban több és több nyugati lőszert kér. A nyugati országok azonban számos problémával küzdenek, jelenleg a kívánt mennyiség egyharmada tűnik reálisnak – az is hónapok múlva.
Még ha a NATO-országok akarnák is, nem tudnák Ukrajnát egymillió tölténnyel ellátni, mert a Nyugat lőszerraktárai is szinte kezdenek kongani az ürességtől.
Csak Németországban 20-30 milliárd euró értékű lőszer hiányzik, a jelentős hiányt Boris Pistorius védelmi miniszter is megerősítette a napokban.
Arról, hogy az európai uniós NATO-tagok kifogyóban vannak a lőszerből Josep Borell már tavaly szeptemberben is beszélt.
Légvédelmi rakétarendszerrel látta el a háborúban álló országot az Egyesült Államok mellett Németország és Hollandia is, a BBC összesítése szerint. Ezen országok modern, Patriot rakétarendszert biztosítottak Ukrajnának. Egészen elképesztő, hogy
egy-egy Patriot rakéta üzemeltetése nagyjából 3 millió dollárba kerül.
A Patrioton kívül Ukrajna főleg a szovjet S-300-as föld-levegő rendszert alkalmazza, amelyet több, a volt szovjet érához tartozó ország is a rendelkezésére bocsátott. De más légvédelmi rendszereket is kapott Ukrajna az USA, az Egyesült Királyság és Németország jóvoltából.
Ezen kívül nagy hatótávolságú rakétákat, páncéltörő fegyvereket, harci járműveket és drónokat is szállítottak Ukrajnába.
A háború kirobbanása után a Nyugat főleg szovjet típusú tankokat igyekezett Ukrajnának biztosítani, mivel az ukrán fegyveres erők fel voltak készülve azok használatára. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban kijelentette, hogy országának nyugati típusú harckocsikra van szüksége a védekezéshez, és Leopard 2-es tankokat kért.
Bár eleinte úgy tűnt, a NATO-tagországok vonakodnak ilyen tankokat küldeni Ukrajnának, végül Németországtól és Spanyolországtól Leopard 2-es tankokra, az Egyesült Államoktól Abrams, az Egyesült Királyságtól pedig Challenger 2 tankra kapott ígéretet.
Ezek után érkezett a bejelentés, hogy Lengyelország vadászrepülőgépeket küld Ukrajnának.
A fegyverszállítások azonban nem segítik elő a békét, csak elmélyítik a háborút.
Miközben a nyugati országok és az Európai Unió vezetői a fegyverszállítások fokozására szólítanak fel, addig egyre többen utasítják el az Ukrajnának adott katonai segítséget, mivel ez könnyedén belesodorhatja az országokat a háborúba.
Szombaton több tízezres tüntetést tartottak Csehországban a magas infláció és a nyugdíjtörvény módosítása ellen.
A tüntetők azt is követelték, hogy a kormány állítsa le az Oroszország által megtámadott Ukrajna masszív katonai támogatását, és az ukránok helyett a cseh lakosság gondjaival foglalkozzon.
Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Angliában is voltak tüntetések, amelyeken azt követelték a jelenlévők, hogy országaik állítsák le a fegyverszállításokat Ukrajnának és kezdjenek béketárgyalásokba.
„Stop the Killing”, „Nem az én háborúm, nem az én kormányom” és „Gránátok helyett diplomaták” – ilyen feliratokat lehetett olvasni a tüntetők transzparensein, míg egy másik táblán azt állt:
“Ma sisakok, holnap tankok, holnapután fiaitok.”
Rengetegen követelik tehát, hogy a nyugati országok ne szállítsanak több fegyvert Ukrajnába, mert azzal csak még jobban elmélyítik a háborút, és egyre többen vélik úgy, hogy
a fegyverszállítások után már csak egy lépés, hogy a nyugati országok katonákat is küldjenek Ukrajnába a pusztító harcokba.
Aleksandar Vucic szerb elnök már február elején arról beszélt, hogy az Ukrajnának szállított nyugati tankok miatt erősödni fognak az összecsapások. Szerinte a harckocsik az ukránoknak óriási segítségükre lesznek, de nem lesznek elegendők. Hozzátette, hogy
a vadászrepülők bevetését követően viszont a háború teljes eszkalációja következik, amely mindannyiunk életét befolyásolja majd – ez pedig a mostani lengyel bejelentés alapján bármikor bekövetkezhet.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerint az USA erőlteti az EU-ra a háborús retorikát, a különbség csak az, hogy az USA profitál a háborúból, Európa pedig magát vérezteti ki. A jobboldali párt javaslatot tett arra a parlamentben, hogy Ausztria térjen vissza az alkotmányban megfogalmazott semlegességhez és ne támogassa a további fegyverszállításokat, de a többi párt lesöpörte az asztalról az indítványt.
A horvát államfő szintén nem ért egyet azzal, hogy fegyvereket szállítsanak Kijevnek. Zoran Milonavic szerint az Ukrajnának adott nyugati fegyverek csak meghosszabbítják a háborút.
Ez egy orosz-amerikai háború, amelynek az árát nem a floridai sminkesek, a New York-i hipszterek, a gazdag oroszok vagy a világ leggazdagabbjai fizetik, hanem a harcok színhelyén élő szerencsétlen nép és mi
– mondta Milanovic a háború évfordulója kapcsán, számolt be róla a V4NA hírügynökség.
A nyugati világ vezetői háborús lázban élnek, annak megnyerésére buzdító, még több áldozatról szóló beszédeket tartanak és egyre veszélyesebb fegyvereket szállítanak Ukrajnába.
Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen
- erről Orbán Viktor beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök szerint egy évvel ezelőtt még abban reménykedtünk, hogy ez a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik igazi háborúvá. Közben mindennek az ellenkezője történt. Egy év után a háború sokkal durvább, mint valaha volt,
komoly esély van arra, hogy Ukrajnával szövetséges országok katonái is részt vegyenek a háborúban.
