Megdöbbentő hadgyakorlat: a NATO már a világháborúra készül

Május 15-én kezdődött el Észtországban a NATO minden eddiginél nagyobb hadgyakorlata, amely május 26-ig, 14 ezer szövetséges katona részvételével zajlik az orosz határ közvetlen közelében. A hadgyakorlat egyértelmű üzeneteket hordoz. Egyrészt a NATO meg kívánja mutatni a haderejét, másrészt pedig azt, hogy készen áll a harmadik világháborúra, amennyiben életbe lép az ötös cikkely. Oroszország eddig is számtalanszor figyelmeztetett a hasonló nyugati provokációkra. Bár minden évben tartanak hadgyakorlatot Észtországban, a jelenlegi helyzetben ez súlyos eszkalációval fenyeget, különösen, hogy az ötös cikkely életbe lépését gyakorolják.

A NATO Tavaszi Vihar névre keresztelt hadgyakorlata a Foreign Policy szerint egy esetleges Oroszország elleni tradicionális (nem atom) háborúra hivatott felkészíteni a szövetség haderejét. Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta már több hadgyakorlatra is sor került, azonban méreteiben egyik sem volt a mostanihoz fogható.

A kép egy korábbi észtországi NATO-hadgyakorlaton készült

Egy NATO-orosz hagyományos háború egyik kulcsfontosságú frontja éppen a balti-államok részvételével körvonalazódna, ugyanis az oroszok számára stratégiai cél lenne a gyakorlatilag erőddé biztosított Kalinyingrad összekapcsolása Oroszország legjelentősebb európai szövetségesével, Fehéroroszországgal.

Ehhez át kellene törni a 100 kilométeres Suwalki-folyosót, amely a litván-lengyel határ mentén húzódik. Amennyiben ez megvalósulna, úgy de facto közvetlen kapcsolat alakulna ki Oroszország és Kalinyingrad között, ami a további katonai műveletek tekintetében elengedhetetlen.

Kalinyingrad az egyik legfontosabb hadszintér lehet egy esetleges háborúban Forrás: Sputnik via AFP/Mikhail Golenkov

Földrajzilag nézve tehát egyszerű megérteni, hogy miért fontos a balti-államok megvédése. Amennyiben Oroszország offenzívát indítania egyszerre Észtország és Lettország, valamint Fehéroroszország irányából, úgy a Suwalki-folyosó áttörésével körbe tudnák zárni a három balti-államot, valamit azzal is fenyegetnének, hogy megszerzik az irányítást a Balti-tenger felett. Mondhatnánk, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozás fontos lehet majd ebben a tekintetben, azonban ezek az országok már eddig is szorosan együttműködtek a NATO-val, a csatlakozás gyakorlatilag formaiság, nem változtat a NATO eddigi erején.

A hadgyakorlaton résztvevő egyik tiszt úgy nyilatkozott, hogy "Oroszország egy dologból ért, az erőből. Látniuk kell, hogy a szövetségünk már az első pillanattól kezdve képes a harcolni". Az ilyen kijelentések azonban ismét csak provokációra alkalmasak, és eszkalálhatják a már jelenleg is puskaporos helyzetet. Azonban mint kiderült, a NATO nem riad vissza az értelmetlen eszkalációtól.

Május és szeptember között további 18 hadgyakorlatot terveznek.

A Foreign Policy kiemeli, hogy a nyugati katonai vezetők tisztában vannak azzal, hogy Oroszország légi és tengeri hadereje javarészt érintetlen az ukrán háború által. A nyugati médiában emellett erősen túlzó számok jelennek meg az orosz veszteségekkel kapcsolatban is.

A NATO-hadgyakorlat újabb eszkalációhoz vezethet Forrás: Training Support Activity Europe/Public Domain/Paolo Bovo

A lapnak nyilatkozó NATO-tiszt szerint Oroszország már öt héten belül képes volt új egységeket küldeni a frontra. Megjegyzi, hogy ugyan ezek képzetlen katonák, de egy idő után a mennyiség minőséggé válik, az oroszok számára pedig bőven elérhető még emberanyag.

Érdemes még megemlíteni, hogy egyes tagállamok, első sorban a balti-államokkal és Lengyelországgal, napi szinten tesznek olyan kijelentéseket, amelynek az eszkaláción kívül semmilyen más célja nincs. A lengyelek már álltak elő például olyan ötlettel, hogy Oroszországot fel kell darabolni, míg Moszkva szerint az észtek oroszfóbiája már az élet minden területén jelen van.

A balti-országok, Litvánia, Lettország és Észtország 2014 óta folyamatosan egyre nagyobb mértékben költenek védelmi kiadásokra. Néha ezt úgy érik el, hogy a leselejtezett katonai felszerelést az ukránoknak adják, majd az Európai Uniónak úgy számláznak, mintha az általuk adott felszerelés új lenne, a befolyt összeget pedig arra fordítják, hogy fejlesszék haderejüket.

Az orosz flotta rendkívül erős a Balti-tengeren Forrás: RIA Novosti/Igor Zarembo

A Reuters nemrég arról számolt be, hogy a NATO júliusi vilniusi gyűlésén több ezer oldalnyi titkosított dokumentumot fogadhatnak el, amelyek pontosan részletezik majd, hogy miként reagáljanak egy esetleges orosz támadásra. Erre a hidegháború óta nem volt példa. A lépés alapjaiban változtatja meg a NATO-t, amely évtizedek óta nem készített ilyen méretű védelmi terveket.

Magyarul: a NATO minden lépést megtesz arra, hogy felkészüljön a harmadik világháborúra.

A felkészülés azonban nem olyan egyszerű, hiszen a NATO 31 tagországból áll, amelyek mind különböző kapacitásokkal rendelkeznek. 2022-ben megállapodtak arról, hogy a korábbi 40 ezerről 300 ezerre emelik az "azonnal" bevethető katonák számát. Azonban már most komoly gondot jelent a NATO-csapatok ellátása. Míg az oroszok képesek hadigazdálkodásra fogni a teljes országot, addig ez a Nyugaton nehezen elképzelhető.

Egyik fél sem akar atomháborúhoz vezető konfrontációt Forrás: AFP/Pelagia Tikhonova

Összességében elmondható, hogy

• Oroszország tisztában van azzal, hogy egy NATO-elleni háború beláthatatlan következményekkel járna, és semmilyen orosz érdek nem diktálja, hogy megindítsanak egy ilyen támadást.
• Másrészt a NATO tisztában van azzal, hogy Oroszország a világ legjelentősebb atomhatalma, egy ország létét veszélyeztető NATO-támadás pedig az orosz nukleáris doktrína szerint éppen elég ahhoz, hogy megtörténjen a világégés.

A NATO és Oroszország közötti proxiháború már így is tart, Ukrajnában. Mindkét fél óvatosan, de próbálja tesztelni egymás haditechnológiáját és lényegében az a fél fog győzni, amelyik rá tudja kényszeríteni a másikra az akaratát a fronton.