Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
– Recep Tayyip Erdogan hosszú ideje elkötelezett a magyar kapcsolatok fejlesztése mellett. A rendszerváltozást követően sajnos egyik fél sem tartotta a másikat stratégiai partnerének. Ez változott meg 2013-ban, s ennek lendülete azóta is tart – foglalta össze a Magyar Nemzet megkeresésére Hóvári János, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője a magyar–török kapcsolatok alakulását az elmúlt években. A diplomatát annak apropóján kérdezte a lap a két ország kapcsolatairól, hogy Erdogan, Törökország nemrégiben újraválasztott elnöke meghívta Ankarába Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy személyesen vegyen részt a beiktatási ünnepségen.
.A kormányfő az elsők között gratulált Erdogan győzelméhez, amely szinte futótűzként terjedt a török sajtóban is. Orbán Viktor telefonon fejezte ki gratulációját, Twitter-oldalán pedig törökül üzente Erdogannak: „Gratulálok, Elnök úr!".
A magyar miniszterelnök legutóbb márciusban járt Ankarában, akkor a Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozóján vett részt. A beiktatásra számos más ország vezetőit és minisztereit várják, emellett a meghívottak listáján szerepel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.
Hóvári János felidézte, Erdogan 2013 februárjában – akkor még miniszterelnökként – látogatott Budapestre, majd decemberben Orbán Viktor viszonozta a hivatalos látogatást.
Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy ekkor én lehettem a magyar nagykövet Ankarában"
– tette hozzá a diplomata, aki 2012 és 2014 között képviselte hazánkat a török fővárosban.
Az elmúlt években hatalmas átalakuláson mentek keresztül a magyar–török kapcsolatok; Hóvári János a megerősödés jeleként ismertette, hogy például az áruforgalom jelentősen megemelkedett mindkét oldalon.
De a mai energiaválság idején talán ennél is fontosabb, hogy Törökország meghatározó lett a Magyarország felé irányuló földgázszállításban.
Arról nem is beszélve, hogy a Budapesten tanuló török diákok száma mára több mint ezerre tehető. Ennek jövőt építő ereje van" – szögezte le.
Erdogan újraválasztása azonban nemcsak hazánk számára fontos, hanem a nemzetközi politikában is. Újraválasztása stabilizációs erővel bír mind Törökországban, mind a nemzetközi kapcsolatokban
– fogalmazott Hóvári János.
Kiemelte, „az a realista érdekpolitika, amit Ankara követ, nyitottságot jelent minden irányba. Erre van most szükség, mert a háborút be kell fejezni. Ehhez azonban közvetítők kellenek" – foglalta össze a diplomata Törökország szerepét az orosz–ukrán háborúval összefüggésben.
Ankara számos esetben igyekezett már közvetíteni az oroszok és az ukránok között: török részvétellel születtek meg például a fekete-tengeri gabonaexportot lehetővé tévő megállapodások, emellett a háború kirobbanása után több orosz–ukrán tárgyalásnak is otthont adtak a török városok.
„Hogy a török diplomaták mit tudnak még tenni, majd meglátjuk" – tette hozzá Hóvári János. A diplomata lapunknak leszögezte, Európa is jól járt Erdogan választási győzelmével, és minden bizonnyal Törökország a jövőben is be fogja tartani az Európai Uniónak tett vállalásait az illegális migráció ügyében.
Recep Tayyip Erdogant kétfordulós elnökválasztáson választották meg ismét Törökország államfőjének. A május 28-i második körben a hivatalos adatok szerint a voksok 52,18 százalékát sikerült megszereznie, míg az ellenzék által indított közös jelöltre, Kemal Kilicdaroglura a szavazók 47,82 százaléka voksolt.
