Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Emlékezetes: 2015-ben mintegy háromnegyed milliós „forgalmat" bonyolított a balkáni migránsútvonal, a Mandiner hatósági forrásból próbált utánajárni, mi most az aktuális helyzet a nyolcéves déli határkerítés túloldalán.
A témát az teszi aktuálissá, hogy 2022. június 8-án Luxemburgban az Európai Uniós belügyminiszterei minősített többséggel – Magyarország és Lengyelország ellenkezése dacára – döntöttek a migránsok kötelező szétosztásáról, illetve a határokon belül afféle bevándorlóközpontok létrehozásáról.
Utóbbiakból kormányzati információk szerint szabad lenne a ki- és bejárás, nagyságuk pedig Magyarországon már kezdetben is legalább tízezer fős lenne, amely előírás könnyen egy „felülről nyitott" keretszámmá alakulhat.
Orbán Viktor 2023. június 30-án a Kossuth Rádióban mindezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Több mint tízezer migránsról vagy migránsok tízezreiről beszélünk. Ráadásul arra akarnak bennünket kötelezni, hogy migránsgettókat építsünk Magyarországon.
Tehát megmondták, hogy Magyarországnak több tízezer férőhelyet kell biztosítania migránsok befogadására.
Ebből egy gettó lesz, egy menekülttábor, egy migránsgettó. Na, most én harcolok ez ellen kézzel-lábbal, foggal-körömmel, ahogyan csak lehet, és nem is áll szándékunkban végrehajtani ezeket a döntéseket, ezt nyíltan meg is mondjuk."
A Mandiner forrásának becslése szerint a mostani időszakban naponta 150-200 migráns lép be Szerbia határain. Május végéig 30 ezren érkeztek, közülük mindössze 440-en kértek menedékjogot, s
összesen csupán hat minősült végül jog szerint menekültnek, tehát nemzetközi védelemre jogosultnak.
A migránsok aztán továbbmennek, s Magyarország felé is próbálkoznak. Ebben segítségükre van, hogy a szerb rendőrök egy része korrupt módon jár el: sajátos módon segíti a migránsok határátlépését.
Úgynevezett „időkeretet", tehát egyfajta félrenézési időt lehet náluk vásárolni, e lehetőséggel a csempészek nyilván élnek is.
Sőt, egyes rendőrök újra és újra eladják ugyanazokat a létrákat, generátorokat, illetve egyéb felszereléseket a bevándorlóknak. Ez azért lehetséges, mert a határsértők csak átmenetileg használják, majd a határ szerb oldalán hagyják az eszközöket, miközben igyekeznek átjutni a kerítésen.
A csempészeknek a jelek szerint van is miből „időkeretet" vásárolniuk. A lap hatósági forrása szerint
a teljes balkáni illegális migrációs útvonal „értéke" elérheti az egymilliárd eurót, évente csak Szerbiában több tízmillió eurós bevételt kaszálnak a csempészek.
Az embercsempész csoportok vezetői havonta (!) több százezer eurót keresnek, míg a kiemelt középvezetők 5-10 ezer eurót zsebelhetnek be. Napi szinten ők intézik a hatóságok velük együttműködő részének korrumpálását.
Szintén komoly veszélyforrást jelent határainkhoz közel a fegyverek intenzív jelenléte, a csempészbandák dél-szerbiai, albániai és koszovói fegyverkereskedőktől vásárolnak fegyvereket, s hallani olyan gyakorlatról, hogy lőfegyvereikkel fenyegetőzve terelgetik a migránsokat a veszélyes útvonalak felé.
A műfajból adódóan természetesen az embercsempészek olykor egymással is rivalizálnak, sőt, a hatóságokra nézve is komoly kihívást jelent az, hogy a jövedelmező üzletágból rengeteg fegyverhez jutnak.
Mindebből az következik, hogy a brüsszeli tervek megvalósulása esetén a migránsközpontok, illetve -gettók magyar oldalon történő létrehozása az embercsempészet felfutását, a fegyveres erőszak felerősödését egyaránt határainkon belülre importálhatja.
Kis túlzással pedig tulajdonképp a korrupt rendőrök helyett immár Brüsszel biztosítana legális „időkeretet" a migránsok tíz- és százezreinek hazánkba érkezéséhez.
