Újra a figyelem középpontjába helyezi a bevándorlás és a politikai integráció kérdését az október 7-én délelőtt kezdődött, meglepetésszerűnek látszó és brutális támadás Izrael ellen. Az események után Európa több fővárosában szimpátiatüntetéseket rendeztek a terrorakció mellett helyi palesztinok, illetve más muszlim hívők, valamint bevándorlók és migrációs hátterű állampolgárok. Október 11-én megszólalt Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki szerint aggodalomra ad okot, hogy a Hamász palesztin terrorszervezetet éltetik Berlin utcáin Izrael megtámadása után.
A baloldali pártok évtizedek óta természetes szövetségesként karolták fel a többnyire munkásosztálybeli európai muszlim kisebbséget, és kezdetben mindenképp a leendő szavazók beáramlásának valószínű haszonélvezőinek tűntek.
A muszlim vallású bevándorlók többsége Európa-szerte bizonyíthatóan baloldali pártokra szavaz: érdekeiket társadalmi-gazdasági szempontból általában a szocialista és szociáldemokrata pártok látszottak támogatni.
Az európai muszlim lakosság számának folyamatos növekedése Nyugat-Európában számos politikai és társadalmi kérdést vet fel. A vitákat bonyolítja egyes európai muszlimok Európán kívüli vallási hálózatokhoz és mozgalmakhoz fűződő kapcsolata. Ma már számos muszlim csoport tárgyalópartnerként szolgál a muszlimok és egyes európai országok kormányai között.
Európában a bevándorlók nemegyszer döntöttek már el választásokat. Németországban a 2013-as szövetségi választás idején legalább minden tizedik választó bevándorló hátterű volt, így csaknem hatmillió migráns szavazhatott. Minden párt külön a bevándorlókat célzó kampányt indított, a migrációs hátterű jelöltek száma megnőtt. A legmesszebb természetesen a baloldal ment el, amely minden Németországban élő bevándorlónak választójogot ígért, és könnyítette volna a vízumszerzés szabályait is. 2021-ben a németországi választók csoportja már mintegy 7,4 millió nemzetközi gyökerű állampolgárt foglalt magában. Ez a választók 12 százalékát jelenti. Ráadásul az újonnan külföldről érkező több millió ember nem is szavazhatott még.
Hollandiában 2017-ben a török származású holland állampolgárok mintegy fele segítette az újonnan alakult DENK párt három mandátumhoz jutását a parlamentben. Az alacsony választási küszöb (0,7 százalék) részben magyarázza a DENK sikerét. Bejutásuk hozzájárult a holland parlament széttagoltságának további fokozásához. A 2021-es országos választásokon a DENK megszilárdította három parlamenti mandátumát. További aggodalomra ad okot, hogy a pártban erős az antiszemitizmus, deklarált céljuk a kisebbségvédelem, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a muszlim bevándorlók érdekeit képviselik.
Franciaországban a lakosság körülbelül 6 százalékát tették ki a 18 év feletti muszlimok 2016-ban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Franciaországban a szavazók 6 százalékát képviselik. Valójában a francia muszlimok nem feltétlenül francia állampolgárok. Beszédes, hogy már a 2012-es francia elnökválasztás második fordulójában a Le Figaro által készített felmérés szerint a francia muszlimok 93 százaléka a baloldal jelöltjére, Francois Hollande-ra szavazott.
Hollande már 2012-ben szavazati jogot ígért a bevándorlók bizonyos csoportjának, és az illegális migráció legalizálását szorgalmazta. A legutóbbi francia választáson pedig már a muszlimok 92 százaléka Emmanuel Macronra szavazott.