Szijjártó Péter: A kormány kiáll az emberi jogok védelme mellett otthon és a nemzetközi szervezetekben is

A magyar kormány, az eddigiekhez hasonlóan, továbbra is szilárdan ki fog állni az emberi jogok védelme mellett otthon és a nemzetközi szervezetekben egyaránt - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Genfben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén arról számolt be, hogy a világ jelenleg a veszélyek korában él, ugyanis minden előzetes várakozással szemben a 21. század első évtizedeit a háborúk és a válságok, illetve az erősödő terrorfenyegetettség és a masszív illegális migrációs hullámok jellemezték.

Leszögezte: mindenkinek joga van a biztonságos élethez saját lakóhelyén, a szabad vallásgyakorláshoz, a nemzeti identitáshoz, ugyanakkor senkinek nincsen joga megsérteni két biztonságos ország határait, gyilkolni valamilyen ideológiára vagy vallásra hivatkozva, továbbá megfosztani másokat az anyanyelvük használatától.

A külügyminiszter leszögezte, hogy Magyarország rendkívül határozottan kiáll az emberi jogok védelme mellett belföldön és a nemzetközi politikai szervezetekben Fotó: Máthé Zoltán / MTI

"Magyarország rendkívül határozottan kiáll az emberi jogok védelme mellett belföldön és a nemzetközi politikai szervezetekben" –  hangsúlyozta. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy hazánk történelmi múltja miatt magyarok milliói élnek napjainkban az ország határain kívül, közülük körülbelül 150 ezren a szomszédos Ukrajnában, ahol egészen 2015-ig széles körű jogaik voltak. 

Ezután azonban súlyosan korlátozták az anyanyelvhasználat jogát az oktatás, a kultúra, a média és a közigazgatás területén, így 99 kisebbségi iskolának is be kellett nemrég szüntetnie a működését addigi formájában 

– mutatott rá.

Aláhúzta, hogy a kormány kitart azon álláspontja mellett, hogy helyre kell állítani minél előbb a kárpátaljai magyar közösség jogait, és közölte, hogy "nem kérnek semmi extrát, csak a korábbi jogok visszaállítását".

Kitért a rendkívüli migrációs nyomásra is, amely az elmúlt kilenc évben érte Magyarországot az Európai Unió és a schengeni övezet külső határán. Úgy fogalmazott, hogy "első kézből tudjuk, hogy a migráció veszélyes jelenség", s ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a terrorizmus és a migráció "ördögi kört" alkot egymással, ugyanis minél súlyosabb a terrorfenyegetés, annál súlyosabb a bevándorlási nyomás, és minél többen vesznek részt a migrációs hullámokban, annál nagyobb az esély arra, hogy jövőbeli merénylők is meg tudnak bújni a tömegben. 

Említette emellett a nyugat-európai tapasztalatokat is, ahol szavai szerint több országban párhuzamos társadalmak jöttek létre és erősödik a modernkori antiszemitizmus is. Kiemelte: a nemzetközi jogot tiszteletben kell tartani, márpedig ennek előírásai szerint "a menekülésre kényszerülők az első, és nem pedig a második, a harmadik vagy a negyedik biztonságos ország területén maradhatnak átmenetileg".

A miniszter tudatta, hogy Magyarország szilárdan védi a határait, az utóbbi két évben csaknem félmillió illegális határátlépést akadályoztak meg a hatóságok.

"Eközben oda visszük a segítséget, ahol arra szükség van, hogy így lehetővé tegyük az emberek helyben maradását" –  mondta. Rámutatott, hogy Magyarország több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkezik, és ekképpen különleges felelősséget érez a keresztény közösségek iránt világszerte, különösképpen most, amikor a kereszténység vált a legüldözöttebb vallássá.

Hazánk több mint százmillió dollárt fordított eddig a keresztény közösségek támogatására, hogy tagjaik meg tudjanak maradni azon a helyen, ahol több száz éve élnek, hiszen a terrorszervezetek célja éppen ezen közösségek felszámolása. Magyarország továbbra is ki fog állni az emberi jogok védelméért belföldön és a nemzetközi politikai arénában is

– tájékoztatott.