Az európai energiabiztonság kulcsa a Maghreb-térség lehet

Képünk illusztráció!

Fotó: ANP via AFP

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletága legújabb tanulmányában az észak-afrikai régió energiaföldrajzával foglalkozik. A Maghreb-térség szénhidrogénkészletei jelentősen erősíthetik az európai ellátásbiztonságot.

Miközben Európa még épp, hogy csak kiheverte a keleti határain kirobbant konfliktus kezdeti sokkját, és próbál úrrá lenni annak további sorsán, máris egy újabb háború kopogtatott a kontinens ajtaján. 2023. október 7-én a Hamász fegyveresei bibliai kegyetlenségű csapást mértek Izraelre, lángba borítva ezzel az egyébként is hányattatott sorsú régiót.

Az európai döntéshozók figyelme most mindinkább délre fordul, hogy megakadályozzák a konfliktus eszkalációját. Ugyanakkor a térség felé irányuló megkülönböztetett figyelmet nemcsak a heves harcok, hanem az ellátásbiztonsági, gazdasági és energiapiaci aktualitások is erősen indokolhatják.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletága legújabb tanulmányában az észak-afrikai régió energiaföldrajzával foglalkozik. A Maghreb-térség szénhidrogénkészletei jelentősen erősíthetik az európai ellátásbiztonságot.

Az észak-afrikai térség mindig is kiemelt fontossággal bírt Európa szempontjából, ugyanis a területen lévő országok nagy része gazdag szénhidrogénkészletekkel rendelkezik, nem beszélve a még feltáratlan, sekély, partmenti területekről.

A „Maghreb” kifejezés arabul nyugatot jelent, amely az észak-afrikai arab világ nyugati és keleti térségét hivatott megkülönböztetni.

Ez a régió a Nílustól nyugatra és a Szaharától északra fekvő terület. Az itt található országok közé tartozik Marokkó, Algéria, Líbia, Tunézia és több spanyol exklávé, de olykor még Mauritániát is ide tagolják be. Ezek az országok, Marokkó kivételével, jelentős kőolaj- és földgázkészlettel, valamint

számos, a földgáz és kőolaj európai továbbítására alkalmas csővezetékes és tengeri infrastruktúrával rendelkeznek.

Az olcsó energia és bőséges munkaerő megfelelő elegye, a kellő politikai stabilitással karöltve rakétaként ívelheti fel a térség országainak versenyképességét. Ez, mindamellett, hogy jelentős gazdasági lehetőségekkel kecsegtethet Európa számára, akár még az illegális migráció okozta egyre fokozódó nyomást is mérsékelheti.

A régió legnyugatibb országának, Marokkónak dinamikusan növekedett energiafelhasználása az elmúlt három évtizedben, azonban az ország nem rendelkezik jelentős szénhidrogénkészletekkel. A keleti szomszédjával, Algériával fennálló súlyos politikai konfliktusai okán pedig csak nagy nehézségek árán tudja biztosítani saját energiaellátását. Ezzel szemben

Algéria szinte kiapadhatatlan készletek fölött diszponál, energiaipara évről évre rekordokat dönt: az ország fejlett infrastruktúrával és számos, még fel nem tárt lelőhellyel rendelkezik – a világ egyik legnagyobb földgázkészlettel bíró országa.

Algéria energiaföldrajza
Forrás: Századvég-szerkesztés, AET, 2022

A nyersanyag-értékesítésből származó exportbevételei az energiaválság hatására jelentősen növekedtek, és közvetlen összeköttetése Európa irányába lehetőséget ad számára, hogy tovább erősítse az európai ellátásbiztonságban betöltött pozícióját.

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy mind Tunézia, mind Líbia energiaiparát jelentősen megtépázta az arab tavasz és az annak következtében kialakult káoszos belpolitikai helyzet. Tunézia nyersanyag-kitermelése az elmúlt bő tíz évben folyamatosan csökkent, ráadásul az ország politikai értelemben még jelenleg is instabilnak tekinthető.

Líbia, bár hatalmas készletekkel és fejlett infrastruktúrával rendelkezik, jelenleg csak árnyéka korábbi önmagának. A polgárháború következtében energiaipara széttöredezett, az infrastruktúrán több egymással szembenálló frakció osztozik.

A különböző frakciók az Európába történő értékesítésből jelentős bevételekre tesznek ugyan szert, ám ezeket feltételezhetően a polgárháború folytatására fordítják, ami tovább mélyíti az ország belső konfliktusait és gazdasági hanyatlását.

Mindeközben a Maghreb-régió energiaigénye és lélekszáma folyamatosan növekszik.

A körülbelül 100 millió lakossal bíró térség életszínvonala messze elmarad az Európában mért értékektől, noha van, ahol mindössze csupán 14 kilométer választja el a két kontinenst.

A régió politikai stabilitása tehát nem csupán az Európába irányuló nyersanyagexport szempontjából, hanem a migrációs kockázatok miatt is kiemelt jelentőségű.

A teljes tanulmány elérhető a Századvég weboldalán.