Belgium
21:002024. június 22.
Románia
Skócia
21:002024. június 23.
Magyarország

Pusztító támadásra készül a NATO: már készen állnak a csapatok

Vágólapra másolva!
Fokozódik a háborús pszichózis: francia kezdeményezés, hogy NATO-katonákat vessenek be Ukrajnában. Párizs szerint rá kell borítani az asztalt Vlagyimir Putyinra. Volodmir Zelenszkij ukrán elnök a további nyugati fegyvertámogatások követelése mellett azt mondta: „Lőjétek le, ami Ukrajna felett van az égen”. Azaz arra buzdította szövetségeseit, hogy a saját területükről biztosítsák Ukrajna légvédelmét. Mindezzel párhuzamosan pedig a háborúpárti Manfred Weber minden európai fiatalt besorozna.
Vágólapra másolva!

Fokozódik a világháborús pszichózis Európában és a NATO-n belül. Volodmir Zelenszkij ukrán elnök a The New York Timesnak adott interjúban a további nyugati fegyvertámogatások követelése mellett azt mondta: „Lőjétek le, ami Ukrajna felett van az égen”. Azaz arra buzdította szövetségeseit, hogy a saját területükről biztosítsák Ukrajna légvédelmét. 

Lengyelország fontolgatja orosz rakéták lelövését Ukrajna területe felett saját légvédelmi eszközeivel 

– minderről már Pawel Wronski lengyel külügyi szóvivő beszélt, akit csütörtökön idézett honlapján a Newsweek című amerikai hetilap. Wronski az Ukrinform hírügynökségnek tett szerdai nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „az ügyet jogi és műszaki szempontból is vizsgálják, de eddig nem született döntés”.

Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke pedig amellett foglalt állást, hogy megelőző jelleggel kellene megsemmisíteni a NATO-légtér felé közelítő orosz rakétákat.

Eddig nagyon nagy gondunk volt ezzel. Ez a hivatalos előírások, döntéshozatali folyamatok és a békefenntartó államok bizonyos kulturális vonatkozásainak számlájára írható

– mondta Siewiera március végén egy televíziós műsorban.

Ukrajna,oroszország, háború, konfliktus, orosz-ukrán háború, 2024. 
 05. 20.,
Megsemmisítenék a NATO-légtér felé közelítő orosz rakétákat (Képünk illusztráció)
Fotó: SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Így még közelebb jutunk a világháborúhoz

A NATO mélyebb ukrajnai beavatkozására, benne csapatok küldésére vonatkozó francia törekvés növekvő elfogadást nyer az európai szövetségesek körében – erről már Benjamin Haddad, Emmanuel Macron francia elnök Újjászületés (Renaissance) nevű pártjának szóvivője beszélt. A francia külpolitikai viták egyik vezető hangjának számító Haddad a múlt héten az észtországi Lennart Meri Konferencián beszélt a Newsweeknek arról, hogy a NATO-nak és az Európai Uniónak „rá kell borítania az asztalt” Vlagyimir Putyin orosz elnökre több mint két év háborút követően.

Macron legutóbbi felvetéseivel – írja az amerikai hetilap – arra törekszik, hogy visszahozza a „stratégiai kétértelműséget” a Nyugat részéről, kibillentve Moszkvát egyensúlyából azzal, hogy nem harci szerepet vállaló NATO-csapatokat telepítene Ukrajnába. A vonatkozó javaslatot ugyan szinte azonnal elutasította az Egyesült Államok, az mégis szerzett néhány támogatót Európában, különösen az orosz határ mentén található államok soraiban.

Haddad úgy fogalmazott, hogy

a mélyebb NATO-elkötelezettségre való törekvés, beleértve a csapattelepítést is, „egyértelműen” lendületet kap. „Érdekes volt látni, hogy az első pár napban mindenki azt mondta, hogy Franciaország elszigetelt álláspontjáról van szó

– tette hozzá.

A francia politikus úgy vélekedett, hogy az azóta eltelt időben vezető európai döntéshozók kezdték el támogatni vagy legalábbis nyíltan megvitatni a felvetést. Mint mondta, ezek soraiban van Petr Pavel cseh elnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter és Gabrielius Landsbergis litván külügyi tárcavezető.

„Ez fontos, mert ezek elsővonalbeli országok” – hangsúlyozta Haddad. „Ezek olyan országok, amelyek sokáig bizalmatlanok voltak Párizs, illetve Berlin irányában” – tette hozzá.

Túl sok időt töltünk azzal, hogy eszkaláció miatt aggódunk, miközben Oroszország az, amely elmérgesíti a helyzetet

– hangoztatta a francia politikus, mondván: a nyugati országoknak találékonyabbnak kell lenniük, hogy miként tudják különböző módon segíteni a kijevi vezetést, ideértve szárazföldi csapatok esetleges telepítését is. „Jelenleg rengeteg ukrán katona állomásozik a Fehéroroszországgal közös határon, elejét veendő egy lehetséges inváziónak északról” – hívta fel a figyelmet Haddad. „A nyugati csapatokat a határra telepíthetnénk egyfajta drótakadályként, ahogy az a balti államokban és Lengyelországban is van, ezzel felszabadítva ezeket az ukrán erőket, hogy a frontra mehessenek” – tette hozzá. „Persze mindezt összehangoltan kell csinálni. Egyetlen ország sem tudja ezt önmagában megtenni” – emelte ki Haddad.

Észtország vezetése is arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. 

Madis Roll kijelentette, hogy bár Észtország szívesebben tenne meg egy ilyen lépést egy NATO-misszió részeként – „hogy megmutassa az erőt és az elszántságot szélesebb körben” –, de nem zárja ki azt sem, hogy egy kisebb koalíció tagjai legyenek.

A megbeszélések folyamatban vannak – mondta.

Manfred Weber mindenkit bevonultatna

A brit védelmi miniszter szerint a NATO-n kívüli európai országoknak is csatlakozniuk kellene az észak-atlanti szövetséghez. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke pedig már egész Európára kiterjesztené a sorkatonaságot.

A hetekben éppen Németországban került napirendre az ügy. A Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségének (CDU/CSU) pártkongresszusán megszavazták, hogy ismét napirendre tűzzék a kötelező katonai szolgálatot, és ígéretet tettek arra, hogy bevezetik azt, amint újra hatalomra kerülnek Berlinben. 

manfredweber
Manfred Weber háborúba küldené az európai fiatalokat
Fotó: AFP/JOHN MACDOUGALL

A júniusi európai parlamenti választás után felálló testület az elsők között igyekszik majd megvitatni ennek lehetőségeit, ezért sorsdöntőnek bizonyulhat a voksolás. Ha ugyanis a háborút támogatók szereznek többséget, akkor elkerülhetetlen lehet a világháború, ha azonban a háborút ellenző pártok jutnak nagyobb szóhoz, akkor az orosz–ukrán háború Ukrajna határain belül maradhat.

Az Európát egyre jobban uraló háborús pszichózis nem véletlen, hiszen már a NATO katonai bizottságának elnöke, Rob Bauer is egy lehetséges konfliktus kialakulásáról beszélt többször is. A holland tengernagy az Armyinfo ukrán védelmi lapnak adott interjút, melyben nekiszegezték a kérdést, készen áll-e a NATO egy Oroszországgal vívott háborúra?

Készen állunk? A válasz: igen! Ez a legfőbb feladatunk: hogy készen álljunk. Ha ma történik, akkor azzal kell harcolnod, amid van. Ez mindig ilyen: készen kell állni már ma, ugyanakkor fejleszteni kell a képességeket a jövőre!

– magyarázta.

Orbán Viktor: Magyarország ragaszkodik a békéhez

Hazánk ragaszkodik a NATO alapokmányához, miszerint ez egy védelmi szövetség, és szó sincs róla, hogy a NATO a területén kívül bocsátkozik háborúba – minderről már Orbán Viktor beszélt. A kormányfő kiemelte, hogy a NATO brüsszeli központjában már háborús készülődés zajlik, hogy miként tudna részt venni a szervezet a háborúban. Mi jeleztük, hogy sem fegyverzeti, sem pénzügyi segítséggel nem akarunk beszállni ebbe. Mi ragaszkodunk a NATO alapeszméjéhez, és komoly munka zajlik, hogyan tudunk a NATO keretein belül maradni, hogy nem veszünk részt egy NATO-tagországon kívüli akcióban – tette hozzá. 

Orbán Viktor szerint az utókor könnyen lehet, hogy úgy fog beszélni a mostani választásokról, ahol eldőlt a háború és a béke kérdése. 

Jelezte, hogy az amerikai választás is hasonló téttel bír.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről