A szerény kivitelezésű rajz világosan elmesél egy történetet, amely a legrégebbi ismert ősi elbeszélés, jóval idősebb, mint a franciaországi Lascaux és Chauvet barlangrajzai
- fejtette ki sajtótájékoztatóján Adam Brumm régész, a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmány egyik szerzője.
Az előző rekordot - egy vadászjelenetet - ugyanez a tudóscsoport azonosította 2019-ben egy másik indonéziai barlangban, a korát akkor megközelítőleg 44 ezer évesre becsülték.
A mostani felfedezés, amelyet a Celebesz (Szulavézi) szigeti Maros Pangkep közelében lévő barlangban tettek, első alkalommal tanúskodik arról, hogy átléptük a 50 ezer éves határt
- mondta Maxime Aubert, az ausztráliai Griffith egyetemének régésze, a tanulmány társszerzője.
Aubert szerint az a tény, hogy az emberi faj első képviselői képesek voltak egy ilyen bonyolult történetet elmesélni a művészet segítségével, átírhatja a Homo sapiens kognitív fejlődésének történetét.
A kormeghatározáshoz a tudósok egy új módszert alkalmaztak, amelynek segítségével lézerekkel és szoftverekkel megrajzolják a kőzetminták "térképét". A pontosabb, könnyebben kezelhető, gyorsabb és olcsóbb lézeres technikához jóval kisebb kőzetmintákra van szükség.
Nem a festmény, hanem az idők során lerakódott ásványi rétegek korát határozzák meg.
A festmény minimális korának megállapításához a tudósoknak sikerült hozzáférkőzniük a hozzá legközelebb fekvő réteghez. A kutatók először a korábbi rekordtartó festményen próbálták ki a módszert. Eszerint a vadászjelenet legkevesebb 48 ezer éves, azaz 4000 évvel régebbi a korábbi módszerrel 2019-ben megállapított korához képest.
Ezután tesztelték a lézert egy kormeghatározás nélküli festményen, amelyet 2017-ben tártak fel a szulavézi barlangban. Az eredmény szerint a barlangrajz legkevesebb 51 200 éves.
A rossz állapotban lévő festményen három emberi alak látható egy vaddisznó körül. A vörös színt nehéz értelmezni, de ugyanúgy egy cselekvést mesél el, mint a 21 ezer éves, egy bölény által felborított, madárfejű embert ábrázoló lascaux-i rejtélyes "kútjelenet".
Maxim Aubert feltételezése szerint a művet vélhetően azok az első embercsoportok készítették, akik Délkelet-Ázsián áthaladva érkeztek Ausztráliába, mintegy 65 ezer évvel ezelőtt.
A régész szerint csak idő kérdése, hogy régebbi mintákat is találjanak.
Korábban arról is írtunk, hogy egy kenguru majdnem életnagyságú és anatómiailag pontos ábrázolására bukkantak a kutatók Ausztráliában is 2021-ben. Ez lehet Ausztrália legrégebbi, eddig ismert sziklafestménye.
A korát 17 300 évben határozták meg egy olyan technikával, amelyet az ausztrál ókori művészet vizsgálata során még soha nem használtak.
Ezerhatszáz éves Krisztus-festményt találtak a római katakombákban is.