Robbanások Ukrajna-szerte, Oroszország óriási támadási hullámot indított
2024. április 15. 04:21
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: AFP/Anadolu/Jose Colon
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 782. napjáról.
Magyarország területére 2024. április 14-én az ukrán-magyar határszakaszon 5478 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4225 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az elmúlt héten Oroszország több mint 80 rakétát és csaknem 700 irányított légibombát használt fel az Ukrajna elleni háborúban, aminek a túlnyomó többségét az ukrán légvédelem semlegesítette, de így több katona és civil is a támadások áldozatául esett - mondta napi videójában az ukrán elnök.
"Sajnos az Ukrajnának nyújtott segítség továbbra is korlátozott, és az orosz állam továbbra is hozzáfér a rakéták és drónok gyártásához szükséges kritikus alkatrészekhez. Minden Ukrajnát célzó rakéta legalább tucatnyi olyan alkatrészt – elektronikát, chipet – tartalmaz, amelyeket más országok cégei szállítanak, és Oroszország szomszédainak területén keresztül importálnak. A "Shahed" drónok a szabad világban gyártott alkatrészeket is tartalmazzák. Mindezt meg kell és meg is lehet állítani" - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij napi videóbeszédében azt mondta: „A helyzet a fronton egy ilyen forró háború alatt mindig nehéz. De manapság – és különösen a donyecki fronton – ez egyre nehezebb.” Ukrajna elnöke arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nagy offenzívára készülhet késő tavasszal vagy a nyáron.
Ukrán repülőgépek által indított brit Storm Shadow rakéták eltalálták az orosz szárazföldi csapatok egyik parancsnoki bázisát, amit egy névtelen forrás "súlyos csapásnak" minősített az orosz fegyveres erők számára.
"Az orosz katonai kultúra a mikromenedzsmenten és a központosított irányításon alapul, ami azt jelenti, hogy egy ilyen parancsnokság kiiktatása megbéníthatja a katonai döntéshozatalt a következő hónapban. Az ukrán hadművelet az orosz légvédelem korlátait is felfedte" - mondta a Sky Newsnak nyilatkozó forrás.
Az orosz erők célja, hogy május 9-ig elfoglalják Csasziv Jar városát - közölte Olekszandr Szirszkij vezérezredes, Ukrajna főparancsnoka. Ez az a dátum, amelyet Oroszország a második világháborúban aratott szovjet győzelemként jelöl meg. Szirszkij elmondta, hogy Oroszország oda összpontosítja erőfeszítéseit, mielőtt Kramatorszk városa felé indulna. A Donyeck régióban található Csasziv Jar Bahmuttól 5-10 km-re fekszik.
Rob Lee, a Foreign Policy Research Institute philadelphiai agytröszvezető munkatársa azt mondta az X-en, hogy Csasziv Jar valószínűleg fontos csatának bizonyul majd. „Csasziv Jar védhető magaslaton található. Ha Oroszország elfoglalja a várost, potenciálisan növelhetik az előrenyomulás mértékét Donyeck régiójába a várható nyári offenzíva részeként. Az orosz erőknek továbbra is át kell kelniük a csatornán, hogy bevegyék a várost, de most elérték a település délkeleti csatornáját. Az azonnali lőszerszállítás kritikus fontosságú lehet.”
A régió kormányzója szerint egy lelőtt orosz rakéta törmelékei estek a közép-ukrajnai Dnyipro városa melletti településre vasárnap, és 12 embert megsebesítettek. Szerhij Liszak elmondta, hogy a törmelék a Ljubimivszka Közösség néven ismert településre hullott. A sérültek között egy gyerek is volt, és több mint 30 magánházban keletkeztek károk.
Vadim Filaskin donyecki kormányzó bejelentette, hogy légibomba csapódott egy ötemeletes lakóházba Okheretine városában, egy ember meghalt és ketten megsérültek.
Egy szombati támadásban is meghalt három civil a térségben.
A múlt héten egy hatalmas rakéta- és dróntámadás elpusztította Ukrajna egyik legnagyobb erőművét, másokat pedig megrongált. Andrij Koboljev, az ukrán Naftogaz korábbi vezetője szerint kettős megoldást kell alkalmazni a helyzet kezelésére: "Először is azonnal gondoskodni kell a légvédelmi alkatrészekről és lőszerekről a rendszer védelme érdekében. Másodszor egy új, elosztott és védett termelési rendszert kell kidolgozni országszerte, amely felváltja a megsemmisült erőművi kapacitást.”
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) idén július közepéig tervezik lerombolni a Krími hidat – számolt be a The Sun című brit lap.
Ugyanakkor nemcsak a krími hidat, hanem az összes olyan hidat, amelyeken Oroszország fegyvereket szállít, és azokat a repülőtereket is, amelyekről az orosz légierő (VKS) repülőgépeit küldi Ukrajna megtámadására.
Az Irbis különítmény katonai önkéntesei lelőttek egy RQ-20 Puma amerikai pilóta nélküli légijárművet (UAV) Szoledarnál – számolt be a különítmény egyik harcosa a RIA Novosztyival folytatott beszélgetésében.
Április 3-án tengeri drónt fedeztek fel a Fekete-tengeren Románia partjainál. A román Artemis kutató-mentőhajó egy felborult hajót fedezett fel Tuzlától 32 kilométerre keletre. A szakértők kiderítették, hogy tengeri támadó drónról van szó. Megállapították, hogy az alapja egy AM-800 merev, alumínium testű felfújható csónak, amelyet az alabamai Silver Ships gyárt. Általában tűz- és mentési munkákhoz szállítják őket.
Bár a hajó kilétét hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, néhány román média elismerte, hogy ukrán eszköz volt. A Silver Ships gyártó korábban az Egyesült Államok segítségének részeként szállított Ukrajnának egy meg nem nevezett hajót.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) drónja támadást kísérelt meg Krasznodar régiója ellen – számolt be az orosz védelmi minisztérium a Telegram csatornáján.
A drónt Kubanban fogták el a légvédelmi rendszerek.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint a Szu-34-es vadászbombázók megsemmisítették az ukrán fegyveres erők parancsnoki állomását Donyeck déli részén, univerzális tervezési és korrekciós modulokkal felszerelt, térfogatrobbanó repülőgépbombákkal (ODAB) .
Korábban a Military Watch Magazine újságírói írták, hogy az orosz Szu-34-es vadászbombázók siklóbombákkal hatékonyan megsemmisítik az ukrán fegyveres erők állásait.
A szakértők emlékeztettek arra, hogy az univerzális tervezési és korrekciós modulokkal ellátott bombák mintegy 70 kilométeres távolságból már lehetővé teszik a célpontok eltalálását.
Az orosz hadiipari komplexum (DIC) potenciálja lehetővé teszi az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) által használt Starlink terminálok célponttá válását - nyilatkozta Jurij Lasztocskin, az Orosz Fegyveres Erők Elektronikus Hadviselési Csapatainak (EW) főnöke.
Lasztocskin hozzátette, az ukrán hadsereg széles körben használja a terminálokat, ezt a rádiós hírszerzési adatok is megerősítik.
Franciaország újabb adag CAESAR önjáró tüzérségi löveget adott át Ukrajnának. - mondta el az „Együtt vagyunk Oroszországgal ” mozgalom vezetője, Vlagyimir Rogov.
A vezető hozzátette, a fegyverek már a zaporizzsjai fronton vannak.
Robbanások történtek Dnyipropetrovszk városában – számolt be a Public. Emellett légiriadót hirdettek a városban.
Ezzel párhuzamosan az orosz csapatok csapást mértek Chkalovo faluban az ukrán hadsereg lőszerraktáraira.
Ukrajna hétfőn ismét rendkívüli és bátor támogatásokért folyamodott a szövetségesekhez, hogy légvédelmi eszközökkel segítsenek megvédeni az országot az orosz légicsapások hullámaitól, amelyek az elmúlt hetekben az energiarendszert vették célba.
Március közepe óta orosz rakéta- és dróntámadások érik az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami arra késztette Kijevet, hogy újabb segítséget kérjen légvédelméhez.
"Sürgősen szükségünk van további Patriot és más modern légvédelmi rendszerekre, fegyverekre és lőszerekre" - közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter egy fekete-tengeri biztonsági konferencián videokapcsolaton keresztül.
Hangoztatta: "Megragadom az alkalmat, hogy ismét rendkívüli és merész lépésekre szólítsam fel minden partnerünket".
Csehország jóval több ukrán menekültet fogadott be, mint amennyivel képes megbirkózni - véli a csehek többsége egy országos felmérés szerint, amelynek eredményét hétfőn hozták nyilvánosságra Prágában.
A Cseh Tudományos Akadémia közvéleménykutató-intézete (CVVM) által megkérdezettek 58 százalékának az a véleménye, hogy az ország erején felül fogadott be menekülteket, 33 százalékuk szerint a befogadottak száma megfelel a kialakult nemzetközi helyzetnek, míg öt százalékuk úgy gondolja, hogy a befogadott ukrán menekültek száma alacsonyabb, mint amennyi integrációjára az ország képes lenne.
A prágai belügyminisztérium kimutatása szerint április elején 339 ezer ukrán menekült élt Csehországban ideiglenes védelmi státusszal, amelyet 2022 februárja, tehát az Ukrajna elleni orosz katonai támadás megindulása óta összesen majdnem 600 ezren kértek és kaptak meg. Az ukrán menekültek majdnem fele azonban időközben visszatért Ukrajnába, vagy Nyugatra távozott.
Németország, Hollandia és Kanada drónokat szállít Ukrajnának, Litvánia pedig további forrásokat biztosít drónok gyártásához Ukrajnának - jelentette az ukrán védelmi minisztérium április 15-én az országok képviselőinek találkozója után.
Kanada 450 darab SkyRanger többfeladatú drónt küld, míg Hollandia Dániával és Németországgal együttműködve Heidrun RQ-35 felderítő drónokat szállít Ukrajnának 200 millió euró értékben.
Oroszország továbbra is külföldi állampolgárokat toboroz hadseregébe az ukrajnai háborújához - közölte hétfőn a brit védelmi minisztérium az X-en.
A tájékoztatás szerint a legutóbbi egyik ilyen angolnyelvű röplap alapján külföldieket keresnek az orosz hadsereg egyik különleges alakulatába. A juttatások között szerepel egy 2000 dolláros egyszeri prémium, havi 2200 dolláros fizetés, valamint orosz útlevél, ingyenesen igénybe vehető egészségügyi ellátás és kiképzés.
A brit védelmi tárca szerint 2023 közepe óta terjednek az interneten ilyen toborzóreklámok, amelyek különösen az Oroszországgal szomszédos olyan országokat célozzák, mint Örményország vagy Kazahsztán. Ez utóbbiakban a havi juttatások 1973 dollár tesznek ki, illetve 5140 dollár egyszeri kifizetést ígérnek. A tavalyi év során az orosz hatóságok az Oroszország területén élő, közép-ázsiai országokból származó migráns munkavállalókat is célba vették ezen hirdetésekkel. Legfrissebb értesülések szerint indiai, illetve nepáli bevándorlókat is toboroznak az ukrajnai harcokra.
Biztonsági megállapodást kötött Norvégia és Ukrajna - közölte hétfőn Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben.
"Norvégia hosszú távon fogja katonai, pénzügyi és humanitárius téren támogatni Ukrajnát" - jelentette ki a norvég tárcavezető.
"A megállapodás világos politikai szerepvállalásunkat mutatja abban, hogy továbbra is kiálljunk Ukrajna mellett, ahogy azt Oroszország több mint két éve kezdődött brutális támadása óta tettük" - hangsúlyozta Eide.
Az egyezményt Zelenszkij és Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök következő találkozóján fogják aláírni, bár erre még nem tűztek ki időpontot. Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött kétoldalú biztonsági megállapodást.
A skandináv állam a 2023-tól 2027-ig terjedő időre 75 milliárd korona (2500 milliárd forint) polgári, illetve katonai jellegű támogatást ígért a megtámadott országnak.
Lengyelország is csatlakozna az Euro Sky Shield (ESSI) elnevezésű európai légvédelmi rendszerhez - jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő hétfőn Varsóban a dán hivatali partnerével, Mette Frederiksennel közös sajtókonferencián.
A kétoldalú tárgyalások szünetében tartott sajtóértekezleten Tusk aláhúzta: Lengyelország és Dánia "közös állásponton van az Európa jövőjét érintő legfontosabb kérdésekben", együtt fognak működni például az Európai Uniónak (EU) az ukrajnai háborút illető "egyöntetű, világos, becsületes álláspontja" kialakításán.
Dánia és Lengyelország "kizár bármilyen más forgatókönyvet, kivéve azt, amelynek köszönhetően Ukrajna megőrzi integritását és függetlenségét" - fogalmazott a lengyel kormányfő.
Közölte továbbá: a dán kormányfővel az európai légvédelmi rendszerről is beszélt, amelynek fontosságát Tusk szerint az Izrael elleni iráni támadás is bebizonyította. "Nem kell hozzá sok képzelőerő, hogy megértsük: Európa is a veszélyeztetett zónában van" - fogalmazott a lengyel kormányfő.