Putyin szerint nem terrortámadás történt, ezt azzal magyarázzák, hogy ők civilekre nem lőnek, és minden eszközük megvan arra, hogy azt találják el, amit akarnak -. ezeket nagy pontosságú rakétákkal érik el.
Kremencsuk városban hétfőn ért rakétatalálat egy bevásárlóközpontot, a támadásban húsz ember meghalt, 59-en megsebesültek.
Humanitárius segélyt tároló raktárat lőttek ki az oroszok Luhanszkban - állítja a kormányzó. Szergei Haidai azt is mondta, hogy az oroszok lövik a Luhanszkból Bakhmutba vezető utat, ezzel akadályozva a humanitárius segélyszállítmányok Luhanszkba juttatását.
A fogságból visszatért ukrán katonák többsége súlyosan megsérült - közölte az ukrán védelmi minisztérium. A katonák orvosi segítséget és megfelelő ellátást kaptak.
Tegnap 144 ukrán katonát engedtek el az oroszok, közülük 95-en a mariupli Azovsztal védői voltak.
Magyarország területére június 29-én z ukrán-magyar határszakaszon 6106, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4989 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. Az ukrajnai háború elől 2022. június 29-én 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (ORFK)
Putyin újabb figyelmeztetést közölt, hogy amennyiben a NATO katonai infrastruktúrát hoz létre Finnországban és Svédországban, Oroszország reagálni fog.
Mint mondta, elkerülhetetlen, hogy a két országgal megromoljon Oroszország kapcsolata a NATO-tagság miatt.
Szerhij Gajdaj regionális kormányzó azt mondta, megállás nélkül folynak a harcok a városban, az oroszok folyamatosan támadnak.
Az ukrán hatóságok azt közölték, körülbelül 15 ezer civil maradt a városban, őket megpróbálják evakuálni.
Az orosz erők igyekeznek bekeríteni a várost, miközben próbálják elfoglalni a keleti Donbász régiót.
Néhány napon belül helyreállhat a kereskedelem Kalinyingrádba Litvánián keresztül.
Mivel Kalinyingrád EU-tagállamokkal határos, a legtöbb orosz import a Litvánián áthaladó vasutakon és utakon érkezik. A brüsszeli szankciók miatt azonban elzárták az oroszországi szárazföldi áruszállítástól.
Az európai tisztviselők tárgyalásokat folytatnak a terület szankciók alóli felmentéséról, napokon belül kompromisszumos megállapodás születhet.
Oleh Szinyehubov, Harkov kormányzója az mondta, orosz támadásokban meghalt egy ember, hatan pedig megsérültek, köztük egy 11 éves kislány.
Az állítást még nem erősítette meg független forrás.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint rakétacsapás ért egy ötemeletes házat Mikolajivban, a támadásban öt ember meghalt.
A svéd miniszter azt mondta, Svédország több fegyvert küld Ukrajnának, köztük páncéltörő fegyvereket és géppuskákat.
A közösségi médiában több beszámoló is megjelent arról, hogy az orosz csapatok kivonultak a Kígyó-szigetről.
Az ukrán katonai parancsnokság megerősítette a hírt. Egy odesszai tisztviselő szerint az oroszok öt hajón távoztak.
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy kivonja a helyőrséget a Kígyó-szigetről. Közleményükben úgy fogalmaztak: ez „jóakaratú gesztus", ami bebizonyítja a világ előtt, hogy „az Orosz Föderáció nem akadályozza az ENSZ erőfeszítéseit a mezőgazdasági termékek Ukrajna területéről történő elszállítására".
Nem titkolják: ezzel a lépéssel meg kívánják akadályozni azt is, hogy Kijev az orosz felet vádolja a gabonaexport ellehetetlenítésével.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette: Oroszország nem akadályozza az Ukrajnából induló gabonaexportot, és amennyiben Kijev aknamentesíti kikötőit, a gabonát szállító hajók gond nélkül elindulhatnak.
Az amerikai hírszerzés vezető tisztje, Avril Haines szerint Putyin továbbra is el akarja foglalni Ukrajna nagy részét, de mivel erői megfogyatkoztak, lassan halad előre, így az amerikai hírszerzési szervezetek a háború jelentős, akár évekig tartó elhúzódására számítanak.
A Reuters szerint Haines megjegyzései arra is utalnak, hogy az Egyesült Államok és más országok által az ukránoknak leszállított több milliárd dollár értékű modern fegyverzet nem biztos, hogy egyhamar megfordítja a háború állását.
Haines kitért arra is: Putyin arra számít, hogy a Donbászban harcoló ukrán erők „belülről" omlanak majd össze; és hogy Oroszország viszonyulása a Nyugathoz „egyre keményebb".
Egymilliárd font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának a brit kormány - közölte csütörtökön a londoni miniszterelnöki hivatal. A Downing Street tájékoztatása szerint a segélycsomagot Boris Johnson brit miniszterelnök jelentette be a madridi NATO-csúcstalálkozón.
A segélycsomag a közlemény szerint magasan fejlett légvédelmi rendszereket, pilóta nélküli légi járműveket, elektronikai hadviselésre alkalmas innovatív, új eszközöket, az ukrán katonáknak pedig több ezer alapvető fontosságú személyes felszerelési tárgyat tartalmaz.
Nagy-Britannia régóta Ukrajna egyik legnagyobb nyugati fegyverellátója, és a csütörtökön bejelentett újabb támogatással 2,3 milliárd fontra emelkedik az átfogó orosz támadás február végi kezdete óta Ukrajnának nyújtott brit katonai segély értéke.
Az ukrán erők bejelentették, hogy kiszorították az orosz erőket a stratégiai fontosságú fekete-tengeri Kígyó-szigetről – az orosz védelmi minisztérium korábbi jelentése szerint ugyanakkor az orosz erők maguk vonták ki onnan a helyőrséget annak érdekében, hogy ne vádolják őket tovább a gabonaexport akadályozásával.
Az ukrán déli parancsnokság közleménye szerint a szigetről még mindig robbanások hallatszanak és a szigetet füst borítja, ami harci cselekményekre utal.
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint Putyin közvetlen parancsára hadifogolycserét hajtottak végre szerdán az ukránokkal. 144-144 fogoly volt érintett minkét fél részéről.
„Katonáink, a donyecki és a luhanszki népköztársaságok harcosainak – akik a hazatértek többségét alkotják – élete, egészsége, szabadsága a legfontosabb" – mondta Igor Konasenkov altábornagy, a minisztérium szóvivője. Emlékeztetett arra is: jelenleg több mint 6000 elfogott vagy magát orosz kézre adó ukrán katona áll orosz őrizetben.
A kicserélt ukrán foglyok között olyanok is vannak, akik nacionalista zászlóaljban szolgáltak.
Felépült a 186 kilométer hosszú acélkerítés a lengyel-fehérorosz határon. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő ebből az alkalomból csütörtökön az ukrajnai háború előjelének nevezte a tavaly ősszel Minszken át Lengyelországba tartó migrációs hullámot.
Rámutatott: Lengyelország keleti szomszédságában, Ukrajnában „a második világháború óta a legvéresebb háború" zajlik. Ennek a háborúnak, mint ma már látható, „első akkordja volt Aljakszandr Lukasenka támadása a lengyel-fehérorosz határon", a fehérorosz elnök, valamint az ő felettese, Vlagyimir Putyin ugyanis úgy döntöttek akkor, hogy megtesztelik a lengyel határt, az Európai Unió keleti határát,amely felé közel-keleti, nagyrészt iszlám vallású migránsokat irányítottak - fejtette ki Morawiecki.
Július 12-én ünnepélyesen megnyit a Donyecki Népköztársaság moszkvai nagykövetsége – közölte a népköztársaság külügyminisztériumának sajtószolgálata csütörtökön. Az eseményen az Orosz Föderáció, a Luhanszki Népköztársaság, Abházia, Dél-Oszétia, Szíria, valamint „számos más külföldi állam diplomáciai képviselete és Moszkvába akkreditált nemzetközi szervezetek" hivatalos képviselői vesznek részt – olvasható a közleményben.
Vlagyimir Putyin február 21-én írta alá a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségének elismeréséről szóló rendeletet.
A kijevi külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogy Ukrajna megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Szíriával, továbbá kereskedelmi embargót és gazdasági szankciókat vezet be szíriai jogi és magánszemélyekkel szemben,amiért az ország elismerte a donyecki és a luhanszki szakadár területek önkényesen kikiáltott függetlenségét.
Vlagyimir Putyinnal találkozott a Kremlben csütörtökön Joko Widodo indonéz elnök. Widodo a tárgyalás után az újságírókkal azt közölte:
átadta az orosz elnöknek Volodimir Zelenszkij üzenetét,
egyúttal kifejezte hajlandóságát arra, hogy közvetítsen a két fél között.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a bejelentést nem kommentálta az orosz sajtónak, mondván: egyelőre nem tudja, mi lehetett az ukrán elnök üzenetének tárgya.
A videofelvételek tanúsága szerint a Putyin–Widodo találkozó jó hangulatban zajlott.