Anyának lenni nem könnyű

Vágólapra másolva!

Hányszor, de hányszor elképzeltük magát a szülést, milyen lesz a kisbaba, a családi élet hármasban. Elolvastunk minden könyvet e témáról, ismerősöknél, rokonoknál próbáltuk "ellesni" a csecsemőgondozást, a gyermeknevelést. Bármennyire reálisan képzeltük el is a jövőt, a valóság tartogat néhány meglepetést.

Fizikai felépülés a szülés után

Nem is gondoltuk volna például, hogy milyen erősek vagyunk. A várandósság és a szülés alatt szervezetünk rendkívüli teljesítményt nyújtott. Most a kisbaba körüli teendők, az álmatlan éjszakák, a sokasodó házimunka veszik igénybe testi-lelki erőnket. Mosolyogva gondolunk vissza egykori önmagunkra, amikor a jelenleginél jóval kisebb leterheltség is teljesen kitöltötte napjainkat. Nem szabad a végletekig kimeríteni erőnket. A tejtermelődés és idegállapotunk érdekében vegyük komolyan testünk jelzéseit. Dőljünk le akár napközben is, amikor fáradtak vagyunk. Használjuk ki az időt, amikor a kisbaba alszik, de ne a házimunkára, hanem a pihenésre. Valaha a nők végigfeküdték a gyermekágyas időt, amely hat hétig tartott. Rokonok, szomszédok segítettek a háztartásban, a csecsemő és a frissen szült nő ellátásában. Ha nincs is szükség ilyen mértékű kíméletre, azért jólesik egy-egy komatál: a kedvenc menü, zöldfőzelék, gyümölcssaláta. Sajnos sok kismama félreérti a kórházban kapott biztatást, ha jól érzi magát, keljen fel minél előbb a szülés után. Ne hajtsuk magunkat csak azért, hogy eleget tegyünk valamilyen vélt vagy valós elvárásnak.

Hullámhegyek és hullámvölgyek követik egymást

A várandósság, a szülés, a tejképződés egy sor hormonális változást okoz. Ezek a hormonok hullámszerűen öntik el a szervezetet, ami gyakran érzelmi ingadozáshoz vezet. Egyik percben a boldogságtól szökik könny a szemünkbe, amikor édesen szuszogó kisbabánkra nézünk, kicsivel később pedig az aggodalomtól, mert nem tudjuk, miért sír. Az érzelmek végletessége néha kétségbeejtő. Mi van velem? Nem örülök a kicsinek? Milyen anya vagyok? Mit csinálok rosszul? Ilyen gondolatok kergetik egymást a fejünkben egy-egy véget nem érő éjszakán, amikor kitartóan sír a pici vagy feltámad bennünk a vágy a kötetlen, gondtalan évek iránt. Akkor viszont rózsaszínben látjuk a világot, ha a baba jóllakottan cuppantva engedi el a mellbimbót, elégedetten szuszog a karunkban, vagy kivételesen végigaludta az éjszakát. Az érzelmi labilitást csak fokozza a kialvatlanság, ezért is fontos, hogy az éjszaka ébren töltött órákat nappal pótoljuk.

Nem válunk egyik pillanatról a másikra anyává

Ez is egy érési folyamat, nem szabad kétségbeesni, ha kezdetben ellentmondó érzések dúlnak bennünk. Új életformánk jócskán különbözik a régitől, amikor örömünket leltük a munkánkban, jól éreztük magunkat barátainkkal, moziba, színházba jártunk. Lehet, hogy mindez most értékét veszítette szemünkben, de az is lehet, hogy hiányzik a korábbi mozgalmasság. Amíg az új értékrend kialakul a szívünkben és a fejünkben, amíg hozzászokunk új napirendünkhöz, a bizonytalanság rossz érzése tölthet el bennünket. Nem szabad kételkednünk magunkban, minden elrendeződik körülöttünk. Az anyaság hosszú távú, életre szóló feladat, az első pár hét csupán egy szeletke belőle.

Minden anyában egy oroszlán szunnyad

Azzal, hogy anyává váltunk, tény, hogy bizonyos mértékig megszűnt a függetlenségünk. Az átbeszélgetett, áttáncolt éjszakák már csak emlékezetünkben élnek, minden cselekedetünket áthatja a gyerekért érzett felelősség. Nem gyújthatunk rá csak úgy, nem szaladhatunk át a piroson. A felelősség azonban nemcsak nyomaszt, de erőt is ad. Még ha korábban bátortalanok voltunk is, tapasztalhatjuk, hogy egy oroszlán lakik bennünk, ha a gyerekről van szó. S ahogy múlnak az évek, egyre magabiztosabbak, egyre határozottabbak leszünk, és nagymamaként csak mosolyogni fogunk, amikor unokánkkal bajlódó gyerekünket látjuk majd ugyanígy bizonytalankodni.

Korábban
Érzelmi hullámzás zavarhatja meg szülés után az anyák boldogságát
Kismama-mozaik, melyből megtudhatják, mit érezhetnek a babák a mama hasában, milyen gondokkal kell megküzdeni az utolsó hetekben a kismamának
Csak egészséges lélekkel lehetünk jó szülők
Lélekben is készüljünk a szülői szerepre!
Felkészülés a gyermekvállalásra
Nehezen hangolódnak rá az apák a gyermekvárásra