Anyasági ellátások

A gyermeket vállaló családok különféle társadalombiztosítási illetve szociális ellátásokra is jogosultak, amelyeket többségben az édesanyák vesznek igénybe, bizonyos esetekben nincs azonban akadálya annak sem, hogy az apa, vagy a nagyszülő igényelje azt.  

A terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére járó, a társadalombiztosítás által finanszírozott keresetpótló juttatás. A szülési szabadság időtartama 24 hét (hat hónap), amit úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A terhességi gyermekágyi segély annak a nőnek jár, aki a szülést megelőzően két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és

• a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz, illetve baleseti táppénz folyósításának ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

Társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül többek között

• a munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• hivatásos nevelőszülői jogviszonyban áll, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja,
• a szövetkezet tagja is - kivéve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját -, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködik,
• a munkanélküli-ellátásban részesülő személy,
• a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
• a bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként személyesen munkát végző személy akkor, ha a tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beszámít a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az ideje, illetve a nappali tagozaton egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje is.

Az a nő is jogosult terhességi gyermekágyi segélyre, aki örökbe fogadja a csecsemőt, ilyenkor a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára folyósítják az ellátást, feltéve, hogy a fenti - előzetes biztosítási időre vonatkozó -feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

Nem jogosult az ellátásra a terhes vagy szülő nő a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre megkapja a teljes keresetét, illetve ha bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői alkotásért járó díjazást és az szja-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy a hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Annak a nőnek, aki a keresetét csak részben kapja meg, az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó szabályok szerint állapítják meg, ha a biztosított gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, vagy a szülés napját megelőző két éven belül legalább 180 napi keresettel rendelkezik. Abban az esetben, ha a biztosított nem rendelkezik 180 napi keresettel (mert például nappali tagozaton tanult, így a biztosítási ideje megvan, de még nincs féléves munkaviszonya), a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét a minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.

Annak, aki munkanélküli ellátás folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. 2006-ban a minimálbér kétszerese 125 000 forint, ennek harmincad része, az egy napra járó összeg. Amennyiben a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe az ellátás összegének a megállapításakor.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója méltányossági jogkörében eljárva akkor is engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását, ha a biztosított nem rendelkezik az ahhoz szükséges biztosítási idővel. A méltányossági jogkör gyakorlása során a főigazgató indokolt esetben segélyben is részesítheti a biztosítottat. A méltányossági jogkör gyakorlása szempontjából biztosítottnak minősül a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy is. A méltányossági kérelem írásban terjeszthető elő. A méltányosságból engedélyezett terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapítása és folyósítása az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) feladata.