Anyasági ellátások

A gyermeket vállaló családok különféle társadalombiztosítási illetve szociális ellátásokra is jogosultak, amelyeket többségben az édesanyák vesznek igénybe, bizonyos esetekben nincs azonban akadálya annak sem, hogy az apa, vagy a nagyszülő igényelje azt.  

A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időszak leteltét követő naptól a gyermek két éves koráig gyermekgondozási díjra jogosult

• a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését, illetve ha az anya igényli az ellátást, akkor a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
• az anya, ha terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, és biztosítási jogviszonya annak folyósítása alatt megszűnt, feltéve, hogy a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.

Valamennyi esetben előfeltétel, hogy az igénylő a gyermekét a saját háztartásában nevelje. Az ellátást bármelyik szülő igényleheti. (Szülőnek tekintendő a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki örökbe kívánja fogadni a saját háztartásában élő gyermeket, és már folyamatban van az eljárás, illetve a gyám.)

A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beszámít a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély ideje, valamint a nappali tagozaton egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje is.

Nem jár a GYED, ha a jogosult

• bármilyen jogviszony alapján, díjazás (kivéve a szerzői honoráriumot) ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen végzi,
• munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét,
• egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, rokkantsági járadék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, munkanélküli járadék)
• előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.

Ugyancsak nem jár az ellátás, ha a gyermeket

• ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
• napközben bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletnél helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;

A gyermekgondozási díj a napi átlagkereset 70%-a, de legfeljebb a havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. Ez az összeg 2006-ban 87 500 forint. Az összeget a táppénz-szabályok alapján állapítják meg. Amennyiben a biztosított nem rendelkezik 180 napi keresettel (mert például nappali tagozaton tanult, így a biztosítási ideje megvan, de még nincs féléves munkaviszonya), a gyermekgondozási díj napi összegét a minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe. Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, akkor a díj összege azonos az először megállapított összeggel, függetlenül attól, hogy időközben változott-e a számításba vehető átlagkereset.