Székesfehérvár

 

Székesfehérvár egyik legnagyobb problémája az elmúlt években a várost évek óta gyötrő lakáshiány volt. Az önkormányzat az elmúlt négy évben az üresen álló, volt szovjet katonai lakások felújításával próbált enyhíteni a problémán. A város szélén álló épületegyüttesben 300, a város külterületén levő Börgöndpusztán, az egykori repülőtér mellett pedig 100 katonai lakást újítottak fel az elmúlt négy évben, ez azonban nem szüntette meg teljesen a problémát. Egy 1998-ban készült felmérés szerint közel 1000 fehérvári család szeretett volna az önkormányzat segítségével lakáshoz jutni.

Várhatóan szóba kerül a kampány során a városi frakciók között korábban kialakult politikai egyetértés felbomlása is. A város vezetői a hatékony döntéshozatal érdekében 1998. november 6-án együttműködési megállapodást írtak alá, ami kimondta, hogy a képviselők a várost politikamentesen irányítják. A jobboldali erőket tömörítő Polgári Szövetség képviselői a megállapodásban azt is vállalták, hogy támogatják a polgármester által benyújtott előterjesztéseket. A megállapodás közel három évig jól működött, ám 2001 májusában a jobboldali képviselőket tömörítő Polgári Szövetség javasolta, hogy szűntessék meg a szocialisták által irányított pénzügyi, városrendezési, illetve a szabad demokraták által vezetett vagyonhasznosítási és környezetvédelmi bizottságot. A Polgári Szövetség ezeket a testületeket, néhány jobboldali irányítású bizottsággal együtt két "csúcsbizottságba" akarta összevonni és az új testületek vezetését a négypárti Polgári Szövetségre bízta volna.

Állandó vitatémát jelent Székesfehérváron az elmúlt években a belvárosban található királysírok fölé emelt vasszerkezet. Az önkormányzat építészei szerint a szakma elfogadta a megoldást és a tiltakozás is elült már a városban. Viniczai Tibor, a székesfehérvári MDF polgármesterjelöltje ugyanakkor a szerkezet lebontását követeli, mert szerinte az építmény rontja a városképet. Több városlakó is csatlakozott Viniczai kezdeményezéséhez, az ügyben még aláírás-gyűjtési akció is indult. A bontást a városvezetés anyagi okokra hivatkozva utasította el, Viniczai azonban felajánlotta: akár magánvagyonából is hozzájárulna a bontáshoz.

Kampánytéma lehet a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola (KJF) igazgatóváltási ügye is. A főiskolát irányító Önálló Főiskolai Közalapítvány - aminek alelnöke Warvasovszky Tihamér szocialista polgármester és Fertő László, a Fejér megyei közgyűlés fideszes elnöke - 2000 augusztusában váratlanul leváltotta Lukács Péter korábbi igazgatót. A közalapítvány Lukács helyett Szabó Pétert nevezte ki az intézmény élére, aki 1998-ban egyszer már távozni kényszerült az iskola főigazgató-helyettesi székéből, mert a KJF számára közel 75 milliós veszteséget okozó szerződést kötött egy céggel. Az igazgatóváltás több ok miatt is megkérdőjelezhető volt. A döntéssel a közalapítvány nem várta meg a törvény szerint előírt miniszteri jóváhagyást, ráadásul az Önálló Főiskolai Közalapítványt nem jegyezték be a Fejér Megyei Bíróságon, így nem láthatta volna el a KJF tulajdonosi feladatait.

Turisztikai kérdések is szóba kerülhetnek a kampányban, ugyanis egy 2001-ben készült felmérés szerint Székesfehérvár és környéke visszaesett a tuisztikai versenyben. A térség az elmúlt években elsősorban tranzitútvonal lett. Az önkormányzat a fejlesztés érdekében megállapodást kötött egy angol befektetőcsoporttal arról, hogy a város mellett lévő börgöndi repülőtéren nemzetközi utas- és áruforgalmat lebonyolító repülőteret épül 2003-ra.