Budaörs

 

Budaörs környékén már az őskorban megjelentek az első állattenyésztők és földművelők, az első leletek az időszámítás előtti II. évezred elejéről valók. A kelták itt eltöltött száz éve, majd a rómaiak után homály lepte a település történetét. Csak a honfoglalás utáni időkről tudni, hogy ismét benépesült a vidék. A város nevének első része egy kabar törzs nevéből származik. Az örs rész először egy 1236-ból származó oklevélben tűnt fel, amelyet IV. Béla adott ki és egy egy 1504-ben készített másolaton maradt fenn. A mai településhatáron belül még két kisebb falu volt a középkorban, Csík és Horhi. Az egyiket 1566-ban elpusztították, a másik 1541-ben elnéptelenedett. Budaörs lakóit 1596-ban kitelepítették Esztergom és Érsekújvár (ma Nové Zámky) közé.

1720-ban telepítették be újra a területet, gróf Zichy Péterné, Bercsényi Zsuzsanna tulajdonába került a település, aki a nevét is visszaváltotta. 1739-ben pestis tizedelte a lakosságot, a grófnő újabb sváb családokat költöztett be ezután.

Budaörs történetének érdekes fejezete volt a budaörsi csata 1921-ben, amikor IV. Károly, a hatalomtól megfosztott Habsburg-ház feje el akarta foglalni királyi tisztét, ám amikor szedett-vetett seregével a főváros felé indult, a hadsereg és fegyveres egyetemisták megállították, majd visszafordulásra kényszerítették. A másik országos jelentőségű budaörsi esemény a németek kitelepítésének kezdete volt. Ezen a településen vette kezdetét 1946-ban a németek elleni, háború utáni bosszúhadjárat, Budaörs lakosságának 90 százalékát hurcolták Németországba.