Pápay József

Meddig elegendőek Földünk kőolaj és földgáz készletei?Szénhidrogén termelés a 21. században

III. A csapdák

A csapda olyan földtani szerkezet, amely megakadályozza a szénhidrogén tovább migrálását, tehát zárókőzettel rendelkezik (1.ábra), (2. ábra).

1. ábra

2. ábra

A gazdaságos kitermeléshez a csapdát alkotó kőzetek jó permeabilitással (és porozitással) kell, hogy rendelkezzenek. A csapda lehet szerkezeti, litológiai és kombinált. A szerkezeti csapda határozott, míg a litológiai csapda (rejtett csapda) elmosódott határfelületekkel rendelkezik, ezért az utóbbiak felkutatása problematikus. A földtani kutatás célja ezen szerkezetek kimutatása. Ezen szerkezeteket u.n. üledékes medencékben kutatják, mivel csak itt képződhet szénhidrogén. A Földünkön kb. 650 üledékes medencét ismernek, amelyből 200 medencében jelentős szénhidrogén felhalmozódást tapasztaltak.

A csapdák kimutatásával a geofizika foglalkozik gravitációs, elektromos és szeizmikus (leginkább alkalmazott) módszerek segítségével. A szisztematikus műszaki-tudományos földtani kutatás felöleli Földünk szinte minden szegletét: települések, városok alatt, sivatagokban, permafroszt területein, tengerparti sekély és mély (2000-3000 m) vizek alatti kőzetekben, vagy akár a pólusokon is stb. A 3. ábra egy homokkő tároló (pórustér a kőzet szemcsék között) kőzet un. vékony csiszolatát mutatja (mikroszkóppal többszörösen nagyított), míg a 4. ábra szemléltet egy klasszikus tárolásra alkalmas homokkövet (fekete-fehér kockák távolsága 1 cm). (3. ábra), (4. ábra)

3. ábra

4. ábra