A tarhonyás somlói vége - könnyűzene és közszolgálat a Petőfin

Véget ért a vegyes felvágott korszaka, a Petőfi rádió júniustól szinte kizárólag a zenére koncentrál. A merész tartalmi változtatás augusztus közepétől a Magyar Rádió teljes arculatváltásával is kiegészült, bizonyítandó, hogy a közszolgálat nem feltétlenül jelent egyet az érdektelenséggel. Összeállításunkból kiderül, hogy a menedzsment szerint még mivel nem. Pénteken délután kettőtől az [origo] Venégszobájában személyesen is megkérdezhetik Such Györgytől, a Magyar Rádió elnökétől, vajon jó volt-e ez így.

A formai letisztultság követelményét elmondása szerint Such György is szem előtt tartotta, amikor megálmodta az új közrádiót. A három adó - Kossuth, Petőfi, Bartók - közül a Petőfi volt a legkevésbé "kitalálva", vegyes műsorszerkezete hol az idősebbeket, hol a fiatalabbakat szólította meg. "Ez az elgondolás nem lehetett sikeres. Az ember nem eszik olyan ételt, amiben van egy kicsi spárgakrémleves, egy kis tarhonya, némi somlói galuska és rántott hús" - így Such György. "El kellett döntenünk, hogy milyen közönséget milyen tartalommal akarunk kiszolgálni".

Míg az alapvetően klasszikus zenét sugárzó Bartók megtartja profilját, addig a Kossuth Rádión radikálisan csökken a zene aránya, a szolgáltató és magazinjellegű műsorok javára. A hangjátékok és regényadaptációk maradnak, több lesz a sport és a kabaré, délutánonként egy új, a legaktuálisabb témákkal foglalkozó élő műsor indul.

Bár a Petőfit sokan vádolják azzal, hogy a számok egy random listáról szólnak, ezt a vezetőség határozottan cáfolja. "A struktúraváltást több mint három hónapos munka előzte meg" - tudtuk meg Csillag Jánostól, a Petőfi Rádió főszerkesztőjétől. A több ezer számból álló alapkönyvtárat, amelyet azóta is folyamatosan bővítenek, egy négytagú zsűri válogatta össze - a főszerkesztő munkáját dj Izil (vagyis Borcsik Attila), Szabó Tamás és Buza Sándor tanácsadó segítette.

A Petőfi zenei világa alapvetően öt zenei stílust ölel fel: pop, rock, urban, világzene, lounge. "A műsor tulajdonképpen a számok negyedórás tematikus blokkjaiból épül fel, melyek hangulat és tempó alapján kapcsolódnak egymáshoz" - mondta Csillag János, aki a magyar előadók képviseletét ugyancsak a közszolgáltatók lényeges feladatának érzi, de erre szabályzat is kötelezi a rádiót.

Éjféli mix, naponta

Az új vezetők a legfontosabbnak mégis a sokszínűséget tartják. A nem populáris elektronikus zene Magyarországon itt jutott először közszolgálati műsoridőhöz - igaz, kizárólag az éjjeli műsorsávban, az Éjféli mix című napi műsorban. Csillag János szerint az elektronikus zene egyelőre túl nagy kockázatot rejt ahhoz, hogy a napközbeni programba is beemeljék. "A későbbiekben természetesen tervezünk olyan tematikus műsorokat, amelyek adott esetben az elektronikus zenével is foglalkoznak, értékvezérelt módon" - tette hozzá. Megjegyzendő, ma is hallani már a Petőfin napközben, például, vokális drum'n'bass-t.

Palotai Zsolt, vagyis dj Palotai a tervek szerint októbertől hetente önálló műsort készít a Petőfin. A közszolgálatiság és az elektronikus zene kapcsolatáról a már negyven fölött járó lemezlovas tömören annyit mond: "Kapcsolják be a BBC-t!". Kétségtelen, a BBC One-on a Basement Jaxx és a Radiohead mellett a Gilles Peterson keverte house és hiphop is megszólal, de a szintén itt rezidens Rob da Bank is simán összekever egy Plastikman-számot egy Joy Divisionnel (ő egyébként annak a John Peelnek a műsorsávját örökölte meg, aki elsőként játszott Sex Pistolst és Mike Oldfieldet is a BBC-n).

Palotai Zsolt

A holland fiatalok sem panaszkodhatnak, hat közszolgálati rádióadójuk közül kettő kifejezetten a fiataloknak szól, az egyik az elektronikus zene kedvelőinek. A 3FM nevű csatorna zenei kínálatát egy saját lemezlovas-stáb határozza meg, amelynek többek között tagja az idei Szigeten is fellépett Dave Clarke, a világ egyik legelismertebb techno-dj-je és a Magyarországon már szintén többször megfordult Lucien Foort, a komoly szaxofonos múlttal bíró, neves proghouse-dj.