[origo]
Nyomtatás

Út a krokodilok lakta mocsárig
2008. január 11., péntek, 12:25


Magyarországot és Ausztriát nem számítva hat és fél országon át vezet az út Bamakóba. Ismerje meg az útba eső országokat, amelyeken át eljutunk a krokodilok lakta mocsárig!

Fotó: EPA


Olaszország

Olaszország

Majdnem hatszor többen élnek itt, mint Magyarországon de csak háromszor akkora területen. Az egy főre eső GDP közel kétszerese a hazainak. A Földközi-tengerbe benyúló félszigeten fekvő ország földrajzi értelemben jól el van látva: akad itt tengerpart dögivel, van termékeny síkság, lágy dombok és zord bércek.

A dicső ókor örökségét babusgató olasz csizma kisebb fejedelemségei és királyságai a 19. század közepén egyesültek II. Viktor Emánuel alatt. Ekkor már vagyoni helyzethez és iskolákhoz kötött szavazati jogon alapuló, de működő parlamenti demokráciája volt királlyal. Ezt az 1920-as években a fasiszta Mussolini számolta fel. A második világháborúban a vesztes oldalon állt, de mára a vezető európai országok egyike, amelynek jelentős szerepe volt a kontinens egyesítésében.

Miniszterelnöke a baloldali Romano Prodi, aki 2006-ban rendkívül szoros választáson váltotta le a korábbi jobboldali-populista Silvio Berlusconit. Kormánya a kiegyenlített erőviszonyok miatt ingatlan volt egy éve le is mondott, de Giorgio Napolitano államfő pár nappal később ismét Prodit bízta meg az újabb kormány megalakításával.

Olaszország, noha gazdaságilag jobban áll Magyarországnál, számos problémával küzd: komoly ellentét feszül a fejlettebb északi területek, illetve a szegény dél között. Az országba tömegével érkeznek az illegális bevándorlók Észak-Afrika felől, de feszültségeket kelt a nagy tömegű kelet-európai bevándorló jelenléte is. Komoly befolyással rendelkezik a szervezett alvilág. Tavaly év végén pedig az sokkolta az olaszokat, hogy az EU-átlaghoz viszonyítva a spanyolok már jobban élnek, mint ők. De azért Olaszország még benne van a világ tíz legnagyobb gazdaságában.


Forrás: [origo]


Az ország nagy részét ezekben a napokban elsőorban a saját hulladékában fulladozó Nápoly foglalkoztatja. A délolasz nagyváros környékén megteltek a szemétlerakók, a környezetvédők nem engednek újakat nyitni, a kukások nem dolgoznak, a városban hegyekben áll a szemét. A kormány szerdán úgynevezett "szemét-cárt" nevezett ki, akinek feladata a helyzet rendezése lesz. Gianni De Gennaro volt országos rendőrfőkapitány négy hónapot kapott erre.


Franciaország

Franciaország

Majdnem hat és félszer nagyobb Magyarországnál, és majdnem ennyivel többen is lakják. Az egy főre eső GDP itt is közel kétszerese a hazainak. A hatszögű országot nyugatról az Atlanti-óceán délről a Földközi-tenger hullámai nyaldossák, délkeletről az Alpok, délnyugatról a Pireneusok előhegyei határolják. Egykori gyarmatbirodalmából főként a karibi térségben maradtak meg darabok, de az Indiai-óceánon is akad egy-két sziget, amely francia területnek számít.

A frank birodalom nyugati részéből kialakult állam mindig is Európa leghatalmasabb nemzetei közé tartozott, Napóleon a 18.-19. század fordulóján már megpróbálkozott a kontinens egyesítésével is. Gyarmatbirodalma révén világhatalom volt. A 20. századi világháborúkból győztesen került ki, ám egykori hatalma töredékére csappant, jóllehet így is a világ vezető államai közé tartozik. Bő egy évszázad alatt lett királyságból köztársaság, majd megint királyság, később alkotmányos királyság, és elnöki köztársaság. A második világháború után példátlan békülési erőfeszítések nyomán Németországgal együtt az európai egyesítés egyik előrelendítőjévé vált.

Franciaország a világ legfejlettebb államai közé tartozik, ám komoly gondokkal küzd többek között a bevándorlás, a megszaladt államadósság, a közszféra hatalmasra duzzadt létszáma és az egyensúlyát vesztett nyugdíjrendszer miatt. Állandó, általában zavargások képében előtörő problémát jelent a nagyvárosok peremvidékén szegényes körülmények között élő, zömében bevándorlókból álló alulképzett, nagyrészt munkanélküli társadalmi csoport.


Forrás: [origo]


Vezetője a magyar felmenőkkel rendelkező konzervatív köztársasági elnök, Nicholas Sarkozy, akit tavaly májusban választottak meg. A közbeszédet az elnök dominálja. A hivatalát a közszféra megreformálásával, erőteljes leépítésekkel, és a magyarországihoz hasonló mértékű államadósság lefaragásának céljával átvevő Sarkozy intézkedései ellen hatalmas sztrájkhullámban tiltakoztak tavaly novemberben. Hatalmát nem sikerült megingatni, bár népszerűsége esik. A napokban a francia közszolglati média átalakításának állt neki, de keményített a bevándorlási jogszabályokon is. Élénken foglalkoztatja a közvéleményt szerelmi élete. Feleségével tavaly szakított, az év végi szünidő alatt topmodellből lett zenész kedvesével utazgatott a Közel-Keleten.


Spanyolország

Spanyolország

A területét tekintve ötmagyarországnyi országban négyszer annyian élnek, mint itthon. A Fölközi-tenger és az Atlanti-óceán között fekvő Ibériai-félszigeten Portugáliával és Gibraltárral osztozik. Egy főre eső GDP-je valamivel több mint két és félszerese a hazainak. Klímája mediterrán, illetve nyugati partján óceáni, az északon fekvő Pireneusokban magashegyi.

A középkorban sokáig arab uralom alatt álló ország a nagy felfedezéseket követően világhatalommá nőtt, ám a tengerek feletti uralmat a 16. 17. században elragadta az elkényelmesedő királyságtól Anglia. A 20. század világháborúiban semleges maradt, de 1936-39 között polgárháború dúlta fel. A hetvenes évek közepéig elkerülte a demokrácia. Franco diktatúrájának terhét máig cipeli a társadalom, ám a diktátor halálát követő gazdasági modernizáció nyomán Európa egyik ledinamikusabban fejlődő országává lett.

Az alkotmányos monarchia államfője a január elején 70. életévét betöltött II. János Károly király. Miniszterelnöke a baloldali Jose Luis Rodriguez Zapatero, aki a 2004-es választáson került hatalomra.

Spanyolország földrajzi helyzete folytán rendkívül vonzó az Európai Unióba tartó illegális bevándorlók számára, de nagy tömegekben érkezik kelet-európai munkaerő is az új uniós tagországokból. Komoly belpolitikai problémát okoznak a szélsőséges iszlám csoportok, amelyek négy éve európa egyik legvéresebb robbantásos merényletét követték el Madridban, de állandó fenyegetést jelentenek a függetlenségért küzdő, gyakran kisebb robbantásos merényleteket elkövető baszk szakadárok is.


Forrás: [origo]


A közvéleményt többek között a március 9-i álatlános választásokra való készülődés, illetve az abortuszklinikák sztrájkja köti le. A közvélemény-kutatások alapján Zapaterónak esélye van duplázni, ám tavaly év végére megtorpant az impozáns gazdasági fejlődés, ami rontja helyzetét. Kormányzása alatt hárommillió új munkahelyet teremtettek, csökkentették az adóterheket, ugyanakkor a kötségetési deficit jelenleg megközelíti a 10 százalékot, tíz éve most a legmagasabb az infláció, és újra nőni kezdett a munkanélküliség. A abortuszok elvégzésére jogosult sztrájkoló klinikák nagyobb védelmet követelnek a terhességmegszakítást ellenző csoportokkal szemben, amelyek gyakran támadnak rájuk és dolgozóikra.


Marokkó

Marokkó

Több mint háromszor annyi lakosa van, mint Magyarországnak, akik négy és félszer akkora területen élnek Afrika északnyugati csücskén - ha nem számítjuk hozzá Nyugat-Szaharát, amelynek jelentős részét megszállás alatt tartja. Nyugat-Szaharával együtt területe hét Magyarországot is kitesz. Az egy főre eső GDP nagyjából negyede a hazainak. Területének jelentős része hegyes völgyes, az Atlasz bérceit nyugat felé óceánparti síkságok váltják fel, északon Európától a Gibraltári szoros választja el, dél és kelet felé a hegyekbe és a Szahara kősivatagjába vesznek határai.

A térség berber lakosait az iszlám 7. századot követő terjedése idején erős arab befolyás érte. Mai arab elnevezése is ebből korból ered, azt jelenti: nyugati királyság. Az iszlám hitre tért és arabizálódott berberek uralma alatt jelentős helyi hatalommá vált az ország, egy időben az Ibériai-félsziget jelentős része is uralma alatt volt. Az újkorban azonban az európai terjeszkedés áldozatává vált: előbb a portugálok hódították el óceáni partvidékét, majd a spanyolok szállták meg északi részét, 1912-ben francia protektorátussá lett.

Marokkó különös ellentmondások országa, ahol a nép és a király (V. Mohamed szultán) együtt robbantott ki forradalmat (a francia protektorátus ellen) 1955-ben. A legnyugatibb iszlám ország az Egyesült Államok egyik legmegbízhatóbb nem NATO-beli szövetségese. Az USA legrégebbi, folyamatosan érvényben lévő baráti egyezményét Marokkóval kötötte 1786-ban, előtte Marokkó volt az első ország, amely 1777-ben elsimerte az akkor alakuló Egyesült Államokat. A középkortól kezdve ez volt az az iszlám ország, ahol a legjelentősebb zsidó közösség élt. Forró éghajlata ellenére itt található Afrika legmagasabban fekvő sípályája. Az ország az egyik fő kiindulópontja az Európába tartó afrikai menekülteknek. Egyben a világ egyik legjelentősebb hasistermelője: a hippikorszakban legendássá vált Marrakech-expressz földje és a világ egyetlen olyan országa, amelynek zászlaján mágikus szimbolum díszeleg.

Marokkó kiemelkedik a többi iszlám ország közül emberi jogi és gazdasági-politikai reformjai révén is. Nők jogait védő törvényt hoztak, működő ellenzék van, ám az iszlám szélsőségesek elleni akciók és a nyugat-szaharai megszállás miatt sokszor éri kritika a jogvédők részéről. Vannak területi vitái északon is: a Földközi-tenger partján fekszik két olyan városállam, amely spanyol fennhatóság alá tartozik, de nem ismerik el több sziget európai ellenőrzését sem. A király 1999 óta VI. Mohamed, aki tavaly szeptemberben nevezte ki Abbasz El Fasszit miniszterelnöknek, miután pártja megnyerte a felsőházi választásokat.


Forrás: [origo]


A közbeszéd manapság egy Algériában épülő hatalmas bevásárló és szórakoztató központról (a világ harmadik legnagyobb mecsetével), a Nyugat-Szahara függetlenségért küzdő Polisario-fronttal folytatott, de meghiúsult tárgyalásokról folyik, illetve a lefújt Dakar rali híre felett ingatják a fejüket a helyiek.


Nyugat-Szahara

Nyugat-Szahara

Ilyen ország nincs is. Marokkó szerint ez Marokkó része, de Mauritániát se kéne sokat nyaggatni, hogy bevállalja. A Nyugat-Szahara függetlenségéért küzdő algériai központú Polisario Front azonban ezt vitatja. A több mint két és fél magyarországnyi terület szinte teljes egészében kopár kősivatag, ahol  körülbelül annyian élnek (közel 400 ezer ember) mint Budán - Óbuda nélkül.

Megművelhető része nincs, az év több mint felében száraz, porral telített sivatagi szél, a harmattan fúj. Ez sokszor egészen Dél-Amerikáig hordja a Szahara szemetét. A néhány Atlanti-óceán partján fekvő városból és pár oázisból álló térséget főleg nomád állattenyésztő törzsek lakják, gazdasági jelentőségét az itt található gazdag foszfátlelőhelyek adják.

A területet uraló spanyolok 1975-ben vonultak ki miközben Marokkó 300 ezer katonája alig várta, hogy bevonuljon. A Polisario Front északon a marokkóiak, délen a mauritániaiak ellen fordult, és kikiáltotta a Szahravi Arab Demokratikus Köztársaságot (SADR). 1979-ben a felkelők egyezségre jutottak Mauritániával, aminek következtében az kivonta haderejét, ám a megüresedő területet Marokkó nyomban megszállta. A bevonulást egyetlen állam sem tekinti jogosnak, míg a SADR létét több tucatnyi - jellemzően harmadik világbeli - ország ismeri el.

A Polisario Front véres gerillaháborút viselt a marokkóiak ellen, amelynek 1991-ben tűzszünet vetett véget, ezt az ENSZ békefenntartói ellenőrzik. A gerillák távoltartására Marokkó hatalmas erődrendszert húzott fel a sivatagban, a Bermnek nevezett, homokból és kövekből rakott három méteres fal 2500 kilométer hosszan kígyózik a Szaharában. A helyiek gyakran panaszkodnak arra, hogy a marokkói kormány erőszakos betelepítési politikát folytat, hogy egy esetleges jövőbeni népszavazáson többségben legyenek a Marokkóhoz való csatlakozásra szavazók.


Forrás: [origo]


A közbeszédet feltehetően a Marokkónál már említett sikertelen tárgyalások uralhatják, de megbízható helyi hírforrás híján ez bizonytalan.


Mauritánia

Mauritánia

A Magyarországnál tízszer nagyobb területű országban csupán másfél budapestnyi ember él. Ez a CIA adatai szerint a világ egyik legtisztábban muszlim országa: a lakosság 100 százaléka iszlámhívő. Területének háromnegyede oázisokkal pöttyözött sivatag és félsivatag. Egyetlen olyan folyója van, amelynek medrében egész évben van víz, a világon itt az egyik legalacsonyabb az egészséges ivóvízhez jutó lakosság aránya (37 százalék). Az ország egyes vidékein évekig nem esik. Lapos, legmagasabb pontjánál még a Kékestető is magasabb.

Bőséges vasréckészletei és gazdag atlanti-óceáni halászhelyei nyújtanak némi bevételt, ám a gyakori szárazságok és rossz gazdaságpoilitika miatt rendkívül eladósodott. A gazdasági felemelkedés reményét a 2001-ben partjainál talált, költségesen, de az olaj drágasága miatt nyereségesen kiaknázható oljakészletek nyújtják. Egy főre eső GDP-je a hazainak alig hetede.

1960-ban Franciaországtól szerezte meg függetlenségét, első elnöke Moktar Ould Daddah egypártrendszere 1978-ban vértelen puccsal ért véget. Daddah a Nyugat-Szahara déli részéért folytatott háborúba bukott bele. Az 1978-as eseményeket újabb puccsok követték, az első szabadnak és nyíltnak tekintett választásokat 2001-ben tartották, de 2005-ben újabb puccs következett. Az országot irányító katonai bizottság 2007-re teremtette meg a körülményeket egy újabb parlamenti- és elnökválasztásra. Ekkor választottak első alkalomal közvetlenül elnököt. A nyertes egy függetlenként induló, korábban több alkalommal miniszterként szolgáló, majd többek között korrupció miatt leváltott, a köztes időt külföldi cégek tanácsadjókaként szolgáló közgazdász, Szidi Ould Sejk Abdallahi nyerte.

A társadalam erősen megosztott, a politikai életben domináns északi arab-berber lakosság és a déli fekete afrikaiak között feszült a viszony. Máig élő gyakorlat a rabszolgatartás. Az ország fővárosa, Nuvaksott az Európába vágyakozó illegális bevándorlók egyik fő kiindulási pontja.


Forrás: [origo]


Mauritánia radikálisai a Dakar rali idei futamának kerékkötői. Decemberben lőfegyverekkel lemészároltak egy öttagú piknikező francia családot - csak az apa élte túl az akciót. A fegyveresek után hajtóvadászat folyik, amibe bekapcsolódott a déli szomszéd Szenegál, illetve a keletre fekvő Mali is. Eddig kilenc embert fogtak el a gyilkossággal kapcsolatban.


Mali

Mali

A majdnem 13 magyarországnyi Maliban egymillióval élnek többen, mint nálunk. Ez az egyik legnagyobb nyugat-afrikai állam, de eléggé eldugott hely: tengeri kijárata nincs, területének jelentős részét sivatag borítja, alig vannak aszfaltozott utjai, egyetlen vasútvonala van. Az arany, az urán és a foszfátok mellett az ország legfontosabb természeti kincse a földművelésre lehetőséget teremtő Niger folyó. A Világbank adatai szerint a lakosság közel háromnegyede napi 1 dollárnál kevesebb pénzből tengődik, az egy főre eső GDP a magyarnak kevesebb mint egytizede.

Területén a francia gyarmati sorsot megelőzően számos legendák homályába vesző birodalom - a Ghánai, illetve a Mali - uralkodott. A sokáig csak Francia-Szudánként emlegetett ország 1960-ban vált függetlenné, akkor még Mali Államszövetség néven, de a szövetség másik tagja - Szenegál - pár hónapon belül kilépett belőle. Mali neve a viziló bambara elnevezéséből ered, fővárosának, a Niger folyó partján fekvő Bamakónak a jelentése: krokodilok lakta mocsár.

Moussa Traoré a függetlenséget 8 éven belül követő diktatúrájának 1991-ben lett vége, 1992-ben tartották meg az első szabad és demokratikus választást. Az első elnök 2002-ben - két ciklust követően távozott - az országot jelenleg egy, az ország demokratikussá tételében komoly szerepet játszó volt tábornok, Amadou Toumani Touré irányítja. Mali Afrika politikailag legstabilabb és legdemokratikusabb államai közé tartozik.

A lakosság számottevő hányada nomád tuareg, akik autonómia-törekvéseik miatt sokszor kerültek már összetűzésbe a központi kormányzattal. 90 százalékuk muszlim, bennszülött vallásokat 9 százalék követ, alacsony számarányuk ellenére utóbbiaknak jelentős szerepe van az ország életében. A népesség jelentős része ugyanis a mai napig hisz a mágikus praktikákban, állítólag máig áldoznak embereket, főleg a nagy beavatási szertartások idején.


Forrás: [origo]


A közbeszédet részben a foci, azon belül is az Afrika Kupa uralja, amelyet idén a szomszédos Ghánában rendeznek. Malit tartják a torna egyik fekete lovának. A nagy szegénységben tengődő lakosság bizakodva tekinthet arra a megállapodásra, amelyet szerdán kötött a mali elnök és az ENSZ három szervezete. Ennek értelmében 2008 és 2012 között 120 milliárd közép-afrikai frank (50 milliárd forint) értékben indítanak - demokráciaerősítő, élelmiszerbiztonsági, szegénységellenes, oktatási, gyermekegészségügyi, tiszta ivóvizet biztosító, illetve AIDS-ellenes - programokat az országban.


[origo]